Trombózis

A trombózis (vérrögösödés miatt bekövetkező érelzáródás) a fejlett országokban a leggyakoribb halálok. Hazánkban csaknem minden második ember halálát, közvetve vagy közvetlenül, trombózis okozza.

A trombózis tünete annak helyétől függ.

A trombózis, szívinfarktus megelőzése tünetei

A trombózis leggyakoribb formái szerint:

1. Mélyvénás trombózis esetén lábszárfájdalom, duzzanat, kékes elszíneződés észlelhető.

2. Koszorúér-elzáródás esetén szívinfarktus következhet be (ld. külön címszó alatt).

3. Az agyi erek elzáródásának következménye a szélütés (iktusz, stroke).

4. Az alsó vágtagok artériás érelzáródása végtagelhaláshoz vezet.

5. A hasi erek elzáródása bélelhalást, bélelzáródást, akut hasi katasztrófát idézhet elő.

A trombózis, szívinfarktus megelőzése esetleges komplikációi

Az érelzáródás előző pontban ismertetett következményein kívül az embólia lehetőségét kell megemlíteni. Embólia során a vérrög leszakad az érfalról és a szervezet egy távolabbi részében okozhat érelzáródást. Így a mélyvénás trombózis gyakran szövődik tüdőembóliával, bizonyos szívritmuszavarokat, szívinfarktust pedig agyembólia követhet.

A trombózis, szívinfarktus megelőzése kiváltó okai

A trombózis kiváltó okait 3 csoportba szokás sorolni:

1. 1 Érfalsérülés (pl. dohányzás, magas vérnyomás, cukorbaj, zsíranygcsere-zavar következtében).
2. 2 A véráramlás lassulása (pl. visszértágulat, májbetegség, szívelégtelenség, tartós ágyhozkötöttség, elhízás, stb. miatt).
3. 3 A vér alvadékonyságának fokozódása (veleszületett vérrendellenesség, veleszületetten fokozott trombózishajlam, hematológiai betegségek, hormonális fogamzásgátlók, dohányzás, stb. miatt).
4. 4 A magas koleszterinszint elősegítheti az érelmeszesedést, amely során zsíros lerakódások alakulnak ki az érfalakban.

Mit tehet Ön trombózis, szívinfarktus megelőzése esetén

Tanulja meg a trombózis tüneteit! Ezek:

1. Alszárduzzanat, elszíneződés, fájdalom.

2. Erős mellkasi vagy hasi fájdalom.

3. Hirtelen jelentkező heves végtagfájdalom.

4. Látászavar, halláskiesés.

A legkisebb gyanú esetén is feküdjön le és értesítse az orvosi ügyeletet vagy a mentőket. SAJÁT LÁBÁN NE MENJEN SEHOVÁ!

Mit tehet az orvos trombózis, szívinfarktus megelőzése esetén

Az orvos legfontosabb gyógyszerei a következők:

1. Vérrögoldók (trombolítikumok), melyek a már kialakult vérrög oldására is képesek.

2. Véralvadásgátlók (antikoagulások) nem képesek a vérrög oldására, de megakadályozzák annak növekedését. Ismerünk heparinkészítményeket és szájon át szedhető ("orális") antikoagulánsokat. Trombózis esetén a kezelést heparinszármazékka kezdik, mert az orális gyógyszere hatása csak napok alatt áll be.

3. Vérlemezke (trombocita) összetapadást (aggregációt) gátló gyógyszerek fokozzák a véralvadásgátlók hatását, csökkentik az érelzáródás ismétlődésének kockázatát.

Olykor szükség lehet a vérrög sebészi eltávolítására is, ez érsebész szakorvos feladata.

A trombózis, szívinfarktus megelőzése megelőzése

Csökkentse a trombózis kockázatát: hagyjon fel a dohányzással, sportoljon, tartsa normális tartományba a testsúlyát. Családban halmozódó esetekben kérje meg orvosát, hogy vizsgálja ki veleszületett fokozott trombózishajlam lehetőségét. Rendszeresen ellenőriztess vérnyomását, vércukorszintjét és vérzsírértékeit.Fogamzásgátló tablettát, bármilyen hormonkészítményt csak rendszeres orvosi ellenőrzés mellett szedjen. Visszérbetegségeire kérjen orvosi segítséget.

Vérvétel során milyen értékek változása utal a trombózisra?

A trombózis gyanúja esetén vérvétellel több fontos laborparamétert is vizsgálunk, amelyek közvetetten vagy közvetlenül utalhatnak a vérrögképződés jelenlétére. Az egyik legfontosabb marker a D-dimer, amely egy fibrinlebomlási termék,ha az értéke megemelkedik, az aktív alvadási és fibrinolitikus folyamatokra, vagyis esetleges trombózisra utalhat. Emellett a teljes vérképben a vérlemezkeszám (thrombocytaszám) is vizsgálandó, mivel bizonyos állapotokban a vérlemezkék alacsonyabb szintje paradox módon fokozott trombóziskockázattal járhat. Az alvadási faktorok, például prothrombin idő (PT) és aktivált parciális thromboplastin idő (aPTI) változása is utalhat zavarokra a véralvadási rendszerben. Speciális esetekben antitrombin III, Protein C és S szintek is mérhetők, különösen, ha genetikai vagy szerzett trombofíliára gyanakszunk. Ezek a vizsgálatok együtt segítenek feltárni a trombózis hátterét és megkülönböztetni azt más, hasonló tünetekkel járó állapotoktól.