Ezeket látta már?

Daganat: mivel lehetne csökkenteni a rák miatti elhalálozást?

Betegségek
2024. február 05. 22:04
szűrések, megelőzés, genetikai vizsgálat, daganatos betegségek a családban

A rák az egyik vezető halálok az egész fejlett világban, így az Európai Unióban is.

A népesség idősödésével ráadásul a daganatos megbetegedések gyakorisága nő, ez pedig hatalmas terhet ró a betegre, a családjára, illetve az egész társadalomra, hiszen Európában a rák éves gazdasági károkozása meghaladja a 100 milliárd eurót (38,2 billió forintot).

Egyre több a rákos beteg

Ennek érdekében indította útjára az Európai Bizottság az „Európa legyőzi a rákot” tervet (Europe’s Beating Cancer Plan), amelynek egyik legfontosabb eleme a megelőzés és a korai felismerés: vagyis a szűrőprogramok. „2020-ban 1,3 millió ember halt meg rákos betegségben az Európai Unióban, és a daganatos megbetegedések száma tovább növekszik.

Az egyetlen megoldás a korai felismerés, vagyis a szűrővizsgálatok hatékonyabbá tétele – mondta Kondorosi Éva akadémikus, a Szegedi Biológiai Kutatóközpont kutatóprofesszora, aki az Európai Bizottság 7 tagú fő tudományos tanácsadói csoportjának tagjaként a rákszűrési ajánlások felelőse volt, amelyet a SAPEA (Science Advice for Policy by European Academies / Európai Akadémiák Tudományos Tanácsai a Szakpolitika Kialakítására) tudományos bizonyítékai alapján készítettek el. – A mai rákszűrési gyakorlatot meghatározó iránymutatások esetenként már két évtizedesek. Ezek mára természetes módon elavultak, hiszen folyamatosan születnek újabb tudományos eredmények, illetve új technikai lehetőségeket fejlesztettek ki. Mindezek miatt egyértelműen szükséges a meglévő rákszűrési stratégiák frissítése.”

Daganat: fontosak a szűrővizsgálatok

A célok szerint három éven belül az érintettek 90 százalékának biztosítani kell az emlő-, a méhnyak- és a vastagbélrák szűrésének lehetőségét. Ezek hatékonysága ma már egészen kimagasló, hála a tudományos felfedezéseknek és a technikai és biotechnológiai újításoknak. Elengedhetetlen ugyanakkor, hogy a tudományos eredményeket a kutatási terület leghivatottabb szakértői elemezzék és értékeljék, aminek alapján a tudományos tanácsadó szervezetek megalapozott iránymutatást tudnak adni a politikai döntéshozóknak. Ezt tette ebben az esetben a SAPEA közössége is, amely a minap tartotta konferenciáját a témáról az MTA Székházban.

„A szív- és érrendszeri megbetegedésekből fakadó halálozás csökkenésével a rák vált az elmúlt évtizedben a vezető halálokká Európában. Köszönhetően a gyógyítás fejlődésének, egyre többen élik túl a rákot, de a túlélők is nagy terhet rónak a társadalomra.

Ezért sürgős, hogy átfogó és integrált válaszokat találjunk a rák kihívásaira – mondta a konferencián tartott beszédében Kosztolányi György, az MTA alelnöke. – Gyermekorvosként teljes mértékben egyetértek a szűrés szükségességével, de azt is tudom, hogy milyen összetett feladat a valóban hatékony szűrőprogramok megszervezése. Ezek koordinációt és többleterőforrásokat igényelnek a szakemberektől és az intézetektől egyaránt.”

E kihívások csak még fontosabbá teszik, hogy a szűrési stratégiák egyértelmű és objektív tudományos ismereteken alapuljanak. „Az ajánlásainkba csak azon ráktípusok szűrésének fejlesztését vettük be, amelyeknél egyértelműen kimutatható a szűrés pozitív, halandóságot csökkentő hatása – emelte ki Kondorosi Éva. – Vannak olyan ráktípusok, például a méhtestrák, amelyeknél nem mutatható ki a szűrés pozitív hatása a betegség korai felismerésében, de rengeteg más daganattípusnál ez egyértelmű. Minél könnyebb technikailag a vizsgálat, annál hatékonyabb a felismerés. Ma már vannak olyan rákszűrések is, amelyekhez akár az érintett személy otthon, magának is leveheti a vizsgálathoz szükséges mintát.”

A legújabb tudományos ismeretek hasznosítása

A SAPEA ajánlásai három fő üzenetet fogalmaznak meg. A konzorcium szerint biztosítani kell, hogy a meglévő szűrési programok a legmodernebb, élvonalbeli tudományos eredményeket hasznosítsák, és e programok integráns részét képezzék a teljes rákkezelési stratégiának. Emellett ki kell terjeszteni a szűrési programokat minden olyan daganatos betegségre, amelynél e beavatkozásoknak jó az előny-kockázat arányuk, pénzügyileg megvalósítható, és a költségei indokolhatóak a várható eredmények fényében. Olyan új szűrőtechnológiák széles körű alkalmazását javasolják például, mint az alacsony dózisú CT a dohányosok tüdőrákszűrésére, a prosztataspecifikus antigének vizsgálata a prosztatarák korai felismerése érdekében vagy a Helicobacter-teszt a gyomorrák kimutatására. Végül pedig felhívják a figyelmet arra is, hogy a gyorsan fejlődő technikai lehetőségeket is azonnal ki kell használni a korai felismerés előmozdítására. A gyors reagálás érdekében ki kell alakítani a folyamatosan frissülő ajánlások rendszerét, és egységesíteni kell a tagállamok szűrőprogramjait meghatározó protokollokat az Unióban.

A tüdőrák szűréséről szólva Harry de Koning, a Rotterdami Erasmus Egyetem professzora elmondta, hogy e ráktípus az európai uniós rákhalálozás 20 százalékáért felelős, így az általa okozott teher egyértelműen indokolttá tette a jelentésben való értékelését. „Tudjuk, hogy ha egy dohányos abbahagyja a dohányzást, akkor azzal azonnal csökkenti a tüdőrák kialakulásának kockázatát, de a következő 10-15 évben még továbbra is magasabb marad nála a rák veszélye. Ezért náluk is indokolt a szűrés, és két kiterjedt kutatás is bizonyítja, hogy a tüdőrák alacsony dózisú CT-vel való szűrése egyértelműen sikeres.”

Bizonyos esetekben ma már értjük, hogy pontosan mi váltja ki a rákot, és ez a szűrővizsgálatokat is sikeresebbé teszi. Ezekben az esetekben a szűrés már nem a rák korai felismerését jelenti, hanem a rák által veszélyeztetett betegek azonosítását. „A méhnyakrákot szinte mindig a humán papillomavírus (HPV) fertőzése okozza, ezért a HPV-szűrés jobban és hamarabb kimutatja a méhnyakrák kockázatát, mint a klasszikus citológiai vizsgálat – mondja Kondorosi Éva. – Ráadásul ebben az esetben e tudást nemcsak a szűrésre, hanem az aktív megelőzésre is fel kell használnunk, és a fiatalokat (lányokat és fiúkat egyaránt) be kell oltani HPV ellen. Ezzel el lehetne érni, hogy a következő nemzedékekben egyszerűen megszűnjön a HPV okozta méhnyakrák.”

De persze mindez csak úgy lehet sikeres, ha a betegség által fenyegetett személyek együttműködők. „A rákszűrés sikerességének csak egyik pillére a legújabb tudományos ismeretek hasznosítása. Ugyanilyen fontos, hogy az az emberek mennyire vesznek részt a szűrővizsgálatokon. Ehhez sokkal intenzívebben kell tájékoztatni őket egyrészt a daganatos betegségek veszélyeiről, másrészt a szűrési lehetőségekről és ezek veszélytelenségéről is – érvelt Kondorosi Éva. – E tekintetben hatalmas különbségek vannak az európai országok között.

Van, ahol az érintettek csupán 6 százaléka megy el a szűrésre, máshol 80 százalék felett van ez az arány. A fiatalabbak alacsony részvétele azért is nagy baj, mert például a mellrákról már tudjuk, hogy a 40–50 éves kor között jelentkező daganat gyakran sokkal agresszívebb és nehezebben kezelhető, mint az idősebb kori. Mindenképpen ki kell terjeszteni a szűrési korhatárt a fiatalabb nőkre.”

George Griffin, a Londoni St. George Egyetem professzora, a SAPEA rákszűrési projektjének koordinátora elmondta: még hosszú út áll a kutatók és az egészségügyi hatóságok munkatársai előtt, hogy a ráktípusok szűrését a lehető leghatékonyabbá tegyék, de el kell indulni valahonnan, és e jelentés erre kiválóan alkalmas. „Az újonnan alkalmazandó technikák kihívásokat is jelentenek. Vajon mi a teendő olyan személyek esetében, akik jól vannak, de akiknél a nagyon érzékeny teszt pozitív eredményt hozott? Hogyan kezeljük őket, milyen gyakran szűrjük őket? Ezek nagyon fontos kérdések.” A rák és a genomika, illetve a molekuláris biológia kapcsolatát feltáró kutatások a professzor szerint rámutatnak, hogy milyen nehézségekkel kell megküzdeniük a daganatok okait és korai felismerésük lehetőségeit kereső kutatóknak, de hisz abban, hogy ezek az erőfeszítések hamarosan segíteni fogják a betegek gyógyítását.

A SAPEA teljes jelentése ide kattintva olvasható.

<KÖVETKEZŐ CIKK>

Ezek pusztítják a rákos sejteket: 8 jótékony táplálék, amit érdemes gyakrabban enni



EGÉSZSÉGKALAUZ DOSSZIÉ

Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben , a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en, Tiktok-on is!

Forrás: Magyar Tudományos Akadémia
# rák # daganat # rákszűrés # tumor # Kutatás

TÜNETKERESŐ

pulzus ikon

Milyen betegségre utalhatnak a tünetei?

keresés

Keresés, pl. fejfájás

Írja be a keresőmezőbe a tünetet vagy kattintson a testmodellen arra a testrészre, ahol a tüneteket észleli.

emberi test ábra

Mi a tünetkereső?

Ingyenes tünetellenőrző, ami percek alatt segíthet beazonosítani a problémáját!

Adja hozzá a Híreket a Google hírfolyamához
Tünetkereső illusztráció Tünetkereső Orvos válaszol illusztráció Orvos válaszol Gyógyszerkereső illusztráció Gyógyszerkereső Kalkulátorok illusztráció Kalkulátorok

Extra ajánló

Értesüljön legújabb híreinkről hírlevelünkből

Legnépszerűbb

egészségkalauz logo

TÜNETKERESŐ

pulzus ikon

Milyen betegségre utalhatnak a tünetei?

keresés

Keresés, pl. fejfájás

Keresés