Ezért alakul ki daganatos betegség az esetek nagy részében
A krónikus gyulladás világszerte a rák egyik fő kiváltó oka.
Dobson Szabolcs gyógyszerengedélyeztetési szakértő közösségi csoportjában egy kutatásra hívta fel a figyelmet.
A krónikus gyulladások, mint például a hasnyálmirigy-gyulladás, a gyulladásos bélbetegség (IBD) és a hepatitis esetek száma az elmúlt évtizedekben megemelkedett. A rákhalálozások 15-20%-a olyan daganatokra vezethető vissza, amelyek krónikus gyulladás talaján alakulnak ki. Ez rávilágít arra, hogy sürgősen szükség van rákmegelőzési stratégiákra a veszélyeztetett populációban. Például a krónikus hasnyálmirigy-gyulladás a diagnózis után 5 évvel a hasnyálmirigyrák kockázatának nyolcszoros növekedésével jár. A gyulladásgátló gyógyszerek, amelyek az immunválaszok széles körű elnyomásával csökkenthetik a rák kialakulásának kockázatát, súlyos mellékhatásokkal járnak, ami korlátozza rákmegelőző szerként való alkalmazásukat. E kihívások leküzdéséhez elengedhetetlen olyan biztonságos szerek kifejlesztése, amelyek meggátolhatják a krónikus gyulladás kialakulását, és ezáltal megelőzhetik a rák kockázatát.
Egy kutatás szerint a pitavasztatin nevű koleszterinszint csökkentő egerekben és emberi sejtekben is gátolta a gyulladáskeltő IL33 citokin termelődését és egerekben a krónikus hasnyálmirigy-gyulladást. A pitavasztatint szedő emberek körében is kisebb a hasnyálmirigyrák előfordulása. Ez jelentheti azt, hogy a sztatin típusú koleszterinszint-csökkentők egyes rákok megelőzésében is szerepet játszhatnak.
A gyulladás kiváltó okai
A gyulladás számos, az immunrendszert alkotó sejt munkájának eredményeképp jön létre. A gyulladást kialakító tényező hatására úgynevezett mediátor molekulák (pl. bradikinin, hisztamin, nitrogén-monoxid) szabadulnak fel, melynek következtében a kis erek tágulnak, így még több vér tud az érintett területre jutni, ezáltal vörösség, duzzanat és melegség jelentkezik a gyulladás területén. A fokozott helyi vérbőségnek köszönhetően több immunsejt jut az érintett területre, melyek elősegítik a gyógyulás folyamatát.
A mediátor molekulák ezen kívül ingerlik az idegeket, így az agy is értesül a gyulladásról és fájdalmat észlel, mely hasznos, védő funkcióval bír, hiszen így az érintett terület kímélve lesz.
A gyulladás hátterében számos tényező állhat:
- fertőzések (pl. bakteriális fertőzés, vírusfertőzés, gombafertőzés);
- sérülések (pl. sebek, vágások, horzsolások, égések);
- kémiai irritáló tényezők, ionizáló sugárzás;
- autoimmun betegségek (pl. rheumatoid arthritis, Crohn-betegség, colitis ulcerosa);
- asztma, allergia (pl. pollenallergia, ekcéma).
A gyulladás számos szervet is érinthet, például:
- húgyhólyagfertőzés;
- hörgőgyulladás;
- tüdőgyulladás;
- szívizomgyulladás;
- vesegyulladás;
- középfülgyulladás;
- bőr gyulladása;
- ízületi gyulladás.
Autoimmun betegségek esetén az immunrendszer kórosan idegenként ismeri fel a saját sejtjeit, szöveteit, és támadást indít ellenük.
Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a Twitter-en, Tiktok-on is!
Tumort jelző rövidítések a leleten: ezek jelenthetnek daganatot
