Mindenki ezt nézi most!

Garat- és gégerák

2011.01.03. Módosítva: 2015.11.04.

A garat- és gégerákok inkább férfiakban fordulnak elő, ám a nőket sem kerülik el. A rendszerint az életminőség megromlásával, akár a hang elvesztésével járó tumoros betegségért a környezeti ártalmak és a káros szenvedélyek okolhatók leginkább.

Garatrák és gégerák

Garat- és gégerák

A garat- és gégerákok inkább férfiakban fordulnak elő, ám a nőket sem kerülik el. A rendszerint az életminőség megromlásával, akár a hang elvesztésével járó tumoros betegségért a környezeti ártalmak és a káros szenvedélyek okolhatók leginkább.

Kiket fenyeget leginkább a garat- és gégerák?

A gégerák előfordulását genetikai, földrajzi és életmódbeli eltérések is befolyásolják. A dohányzás, a túlzott alkoholfogyasztás elősegíti a daganat keletkezését: a kockázat minden elszívott doboz cigarettával növekszik. A garat- és gégetumorok döntő többségéért az alkoholizmus és a dohányzás együttes fennállása tehető felelőssé, emellett a szakirodalom megemlíti az azbeszt-szennyezés károsító hatását is.

A daganat elsősorban az 50-60 év közötti férfiak betegsége, ám nőknél is előfordulhat. Korai felismerés esetén ugyan eredményes gyógyítás érhető el, ám a kezelések gyakran járnak az alapvető életkörülmények megváltozásával, következményük lehet a beszédképesség részletes vagy teljes elvesztése is.

Garat- és gégetumorok fajtái

A tumor elhelyezkedése szerint többféle garat- és gégerák különböztethető meg. Az esetek egy részében a garat vagy a gége daganata párhuzamosan alakul ki a nyelőcsőrákkal.

A garatrák (neoplasma pharyngis malignum) a garatfalat burkoló nyálkahártya vagy a garatmandulák rosszindulatú elváltozása, a betegség leginkább az 50 és 70 év közötti férfiak körében fordul elő. A garatmandulák rosszindulatú elváltozásai mellett gyakran szenved a beteg egyéb bélrendszeri daganatban is.

Nasopharynx: általában a garat hátsó felén, ritkábban oldalt vagy a lágyszájpad hátsó részén alakul ki.

Mesopharynx: a hátsó garatfalon, a lágyszájpadon, a garatívekben, a nyelvgyökön egyaránt megjelenhet, gyors terjedés és a fájdalomtünetek korai jelentkezése jellemzi.

Hypopharynx: gyakran terjed a szájüreg, a nyelvgyök felé, jele lehet a tartósan fennálló rekedtség.

A gégerákok a fej-nyaki tumorok legnagyobb csoportját teszik ki, az összes rosszindulatú daganat 2-3 százalékát adják. A gégetumorok klinikai viselkedése és gyógyulási esélye eltérő lehet attól függően, hogy melyik a daganat melyik alfajtája jelent meg a szervezetben.

A gégefedő-daganat (neoplasma epiglottidis): rendszerint a gégefedő hámjának rosszindulatú elváltozása. A gégeporcban is kialakulhat tumoros elváltozás (tumor cartilaginis laryngis): itt többfajta jóindulatú daganat fordul elő, de egy részük rosszindulatúvá alakulhat.

A gége felső, középső és felső részén megjelenő tumorok más-más jellemzőkkel bírnak.

Supraglotticus: a gégerákok mintegy harmada. Mivel a tumor a gége felső részét támadja meg, hamar átterjedhet a szájüreg felé, ennek ellenére mivel a kezdetekben nem okoz érzékelhető tüneteket, a páciensek rendszerint későn kerülnek orvoshoz.

Glotticus: a gégerákok több mint fele ebben a régióban fordul elő, megjelenésük gyakran érinti a hangszalagokat is – azok ritkább nyirokellátása miatt ugyanakkor rendszerint később alakul ki nyirokcsomó áttét.

Subglotticus: részben a kedvezőtlen elhelyezkedés miatt a legkevésbé gyógyítható gégetumorok közé tartozik, amely a légcső átmérőjét beszűkítve fulladásos tüneteket is produkálhat. A subglotticus tumor jellemzően körkörösen terjed.

A cikk folytatását ld. a !

Forrás: Rákgyógyítás