Ezeket látta már?

Rosszindulatú daganat a petefészekben és a méhben - ezek a tünetek jelzik a rákot

méhnyakrák, jelei, tünetek, fájdalom, mellrák, menstuáció

A nőgyógyászati rosszindulatú daganatokat gyakran túl későn diagnosztizálják.

Ennek oka főleg az, hogy a tüneteken sokszor az érintettek átsiklanak vagy másnak tulajdonítják. Dr. Hernádi Balázst, a Nőgyógyászati Központ nőgyógyászati daganatokra specializálódott nőgyógyászát a nőgyógyászati rosszindulatú daganatokról kérdeztük.

Méhnyakrák

A méhnyakrák igen gyakori ráktípus a nők körében. Pláne, ha tudjuk, hogy teljes mértékben megelőzhető. Ekkor a méhnyak területén lévő rendellenes sejtek ellenőrizetlen módon nőnek, végül daganatnak nevezett csomót képeznek. Sajnos a legtöbb új esetet 30-34 éves fiatal nőknél diagnosztizálják, vagyis a fiatalabbakat is sújtja. A méhnyakrák kialakulásában nagy szerepe van a humán papilloma (HPV)vírusnak, azonban nagyon fontos megjegyezni, hogy a HPV-ben szenvedő nők többségénél nem alakul ki méhnyakrák. A HPV fertőzés nem jelent rákot! Szerencsére a legtöbb esetben az immunrendszer segít leküzdeni a vírust, ráadásul elérhető hazánkban elérhető a HPV elleni védőoltás is, mellyel csökkenthető a fertőzés esélye.

A méhnyakrák sikeres kezeléséhez elengedhetetlen a korai felismerés (rákmegelőző állapotok). Ennek érdekében évente méhnyakrák szűrésen szükséges részt venni, melynek során felismerhetőek az esetleges elváltozások, a fertőzés, illetve a kóros képletek.

Tünetek:

  • Köztes vérzés
  • Kontakt vérzés
  • Vérzés menopauza után
  • Fájdalom szex közben
  • Abnormális intim folyás

Kezelése a stádiumtól, kiterjedéstől függ: sokszor egy apró ambulans kimetszés (punch biopszia) is elég, és van, hogy szükséges az ún. kacskonizáció (nem szikével!) mely egy kúp alakú kimetszés- ez nem csak a pontos diagnózis felállításában segít, de gyakran terápiás jellegű is egyben (hiszen így eltávolításra kerülhet a kóros rész egésze is). Súlyos esetben műtét (akár méheltávolító) is indokolt lehet.

Méhtestrák

Szintén igen gyakori nőgyógyászati ráktípus, mégsem esik elég szó róla. Ekkor a méh belső hártyájában található a kóros sejtburjánzás- vagyis endometrium eredetű. Leggyakrabban menopauza körül és után alakul ki (természetesen előfordulhat fiatalabb korban is, ám az ritka). Oka ismeretlen, ám több kutató szerint nagyban elősegíti a fellépését a helytelen életmód, túlsúly, valamint erős családi halmozódást is mutat. Elsősorban a túlsúlyos nők betegsége.

Tünetek:

  • Rendellenes vérzés
  • Húslészerű, kellemetlen szagú hüvelyi folyás
  • Elhúzódó, erős menstruáció
  • Alhasi fájdalom

A diagnózishoz az általános nőgyógyászati vizsgálaton kívül hasi ultrahangra és egyéb képalkotó aljárásokra (MRI és nem! CT) is szükség van, mely után szövetmintát vesznek. Gyógyulási esélyei a legjobbak, amennyiben korai stádiumban kerül felismerésre. Kezelése sokszempontú, leggyakrabban műtéti (akár méheltávolítás, de nem ritka a petevezetők, petefészkek eltávolítása is). Mellette szükség esetén kemo/sugárterápia indokolt a végleges szövettani eredmény alapján - mondja dr. Hernádi Balázs, a Nőgyógyászati Központ a nőgyógyászati daganatokra specializálódott nőgyógyásza.

Petefészekrák

A petefészekrák a 6. leggyakoribb rák a nők körében, és többségük a hámszövetből származik. Ezek nagyrészt a petevezetők daganatai, emiatt a méhet, csak petevezetőkkel együtt indokolt eltávolítani, még akkor is, ha az egy mióma miatt történt! A petefészekrák korai diagnózisa igen fontos, ugyanis agresszív, és könnyen okoz áttéteket a hasban és a medencében. Észrevétlenül, csendben. Családi halmozódást mutat, így, ha van a családjában ilyen eset, úgy végeztessen el tumormarker vizsgálatot (elsősorban BRCA1 és BRCA2-t). Érdemes tudni, hogy a fogamzásgátló szedése és a szülés csökkentik ennek a ráknak a kockázatát. Semmilyen tünete nincs az esetek nagy részében. Ha van, ezek:

Tünetek

  • Vérzészavar
  • Alhasi fájdalom (előrehaladott esetben)
  • Puffadás
  • Bélpanaszok
  • Megnagyobbodott has a szabad hasűri folyadék miatt (ez már igen előrehaladott stádiumot jelez)

Legtöbbször sajnos nincsenek tünetei, ezért is fontos 50 év felett, és magasabb rizikócsoportba tartozóknak a rendszeres szűrés. Gyakori, amikor későn kerül felismerésre, ám ekkor már súlyos áttéteket képzett.

Diagnózisához ultrahangra, tumorjelző marker vizsgálatára (Ca-125, HE-4, ROMA index, CT/MRI vizsgálatokra van szükség. Kezelése mindenképp radikális sebészi, melyet kemo/sugár/immunterápia egészíthet ki. A műtét mikéntje életmentő.

Olvasta már?

Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a Twitter-en is!

Forrás: Nőgyógyászati Központ