Vastagbélrák: ezek a korai stádium leggyakoribb tünetei

Ilyen jelekre kell felfigyelni, hogy még időben, a korai szakaszban diagnosztizálhassák, hiszen ekkor a terápia lényegesen eredményesebb.

Az Európai Unióban nálunk halnak meg a legtöbben lakosságarányosan vastagbélrákban. Magyarországon évente körülbelül 6000 főnél diagnosztizálnak rosszindulatú vastagbélrákot, és közel 5000-en vesztik életüket ebben a betegségben. De vajon a félelmetes kór megelőzhető? A vastagbélráknak, végbélráknak bár nincsenek teljesen egyértelmű tünetei, általánosságban azonban beszélhetünk jellemző panaszokról. A leginkább figyelemfelkeltő tünet a véres széklet, amivel azonnal érdemes orvoshoz fordulni. Miben különböznek a vastagbélrák korai és előrehaladottabb stádiumainak tünetei? Miben térnek el leginkább a végbélrák és a vastagbélrák tünetei?

Korai stádiumban, amikor a vastagbélrák még épp csak elkezdett kialakulni, a daganat rendszerint még semmilyen tünetet nem okoz.

Később aztán, ahogy a vastagbélrák növekedésnek és terjedésnek indul, számos különféle tünet jelenhet meg. A tünetek típusa döntően attól függ, hogy a vastagbélrák a bél mely pontján alakult ki - mutat rá a daganatok.hu.

Vastagbéldaganat: korai stádiumban még gyógyítható

Ezzel tulajdonképpen vezetjük az uniós halálozási statisztikát és ez az egyik leggyakoribb rosszindulatú daganattípus a tüdő, emlő és bőrdaganat mellett.

- A rosszindulatú vastagbéldaganat egy összetett folyamat során hosszú idő alatt kialakuló betegség, amelyet életmódbeli és genetikai adottságok egyaránt befolyásolnak. Fontos ugyanakkor kiemelni, hogy ez egy nagyon lassan kialakuló elváltozás, amely még a tünetek megjelenése előtt, korai stádiumban felismerve jó eséllyel gyógyítható – hívta fel a figyelmet Dr. Sike Róbert, az Affidea Gasztroenterológiai Központ belgyógyász, gasztroenterológus szakorvosa.

Elmondható, hogy a rosszindulatú vastagbéldaganatos esetek 70%-nál nincs genetikai előzmény, a betegek egynegyedénél viszont a közeli családban már előfordult. Ez tulajdonképpen megkétszerezi a kialakulás veszélyét, így rokoni érintettség esetén érdemes 4-5 évente szűrésre járni. A páciensek 4-5%-nál nagyon komoly családi előzmény és halmozódás mutatható ki, ők a genetikailag determinált, rosszindulatú vastagbéldaganat-csoportba tartoznak. Ezeknél a betegeknél jellemzően már fiatalon kialakul a betegség, és általában a családtagok tudják is, hogy erre hajlamosak.

Kinél alakulhat ki nagyobb eséllyel vastagbélrák?

A vastagbéldaganat kialakulásának esélyeit természetesen a helytelen életmód növelheti. A feldolgozott élelmiszerek, a vörös hús fogyasztása, a zsírfogyasztás (kiemelten a telített zsírok), a magasabb összkalória bevitel, a fokozott fehérje bevitel mind kockázati tényező.

A kutatások szerint napi 40 gramm alkohol fogyasztása szintén elősegíti a betegség kialakulását: ez 1 deci pálinkának, fél liter bornak, vagy két üveg sörnek felel meg.

Emellett okként érdemes kiemelni a következőket:

• dohányzás
• cukorbetegség
• magas inzulinszint
• túlsúly
• a nőknél a menopauza
• mozgásszegény életmód

- Ha szeretnénk csökkenteni a rosszindulatú vastagbéldaganat kialakulásának kockázatát, akkor valóban oda kell figyelni az életmódunkra. Ezeknek a pozitív változtatásoknak azonban több évtizedre kell szólnia, nem csak 1-2 évre. Kockázatcsökkentő lehet a nyers és feldolgozatlan ételek, sok növényi rostot tartalmazó élelmiszerek fogyasztása, ugyanis a növényi rostok segítenek megkötni a belekben lévő toxikus anyagokat, illetve gyorsítják a belek kiürülését és jótékonyan befolyásolják a bélflórát. Nagyon fontos a sport és testmozgás, valamint több kutatás már a kalcium, a folsav, a szelén és posztmenopauzális hormonpótlás jótékony szerepét is kimutatta. – tette hozzá Dr. Sike Róbert.

Milyen tünetekből ismerhetjük fel a vastagbélpolipot? Hogyan alakulhat ki belőle vastagbéltumor?

A vastagbélpolip a vastagbélbél ún. szövetnövedékek neve, amelyek a bélfalból, a bélfalról nőnek ki, méretük változó. Hasonlíthatnak szemölcsszerű képződményhez, gombához, vagy ujjakra emlékeztető alakzathoz, lehetnek nyelesek és nyél nélküliek is. Általában jóindulatúak, de némelyik okozhat a vastagbélben daganatos elfajulást.

A vastagbélpolipok lehetnek egyedül "ülő" és társas típusúak, méretük változó, megnőhetnek akár 2 cm-nél nagyobb átmérőre is. A világ fejlett országaiban fordulnak elő gyakrabban.

Adenomák és hyperplasiás polipok

Ez a két leggyakrabban előforduló típus, eredet szerint. A vastagbél adenomák gyakoribbak az életkor előrehaladtával. Klinikai vélemény szerint nagyobb kockázatot jelentenek a vastagbélrák kialakulása szempontjából, bár ez csak hosszú évek alatt alakul ki, és csak az adenomák kis százalékában. A hiperpláziás (túlnövekedett) polip önmagában nem kockázati tényező, de ha túl nagy méretű, akkor lehetnek rajta adenomák is.

Milyen szűréssel mutatható ki korán a vastagbéldaganat?

Ugyanakkor az életmódbeli változások mellett a rendszeres szűrés szerepe a döntő. Igaz ez a CT-kolonoszkópiára és az endoszkópos vastagbéltükrözésre egyaránt. A kockázati csoportba tartozó pácienseknek, azaz akiknek a családjában előfordult rosszindulatú vastagbéldaganat, túlsúlyosak, poliposodásra hajlamosak vagy 50 évnél idősebbek, érdemes szűrővizsgálaton részt venni.

Olvasson tovább! Ezek a vastagbéldaganat tünetei

A vastagbéltükrözés jelentős érzékenységű szűrési módszer, amellyel már korai stádiumban felismerhetők a rosszindulatú daganatot megelőző elváltozások. Előnye, hogy egyetlen alkalommal megtörténhet a szűrés és a polipok, elváltozások eltávolítása egyaránt. „

Nem szabad a tünetek megjelenésig várni a vizsgálatokkal és a szűrésekkel, ugyanis a tünetek már egy előrehaladottabb stádiumú elváltozásra utalnak.

Ekkor szükséges orvoshoz fordulni:

• vérzés
• széklethabitus megváltozása
• puffadás
• hasi görcsök és fájdalmak
• fogyás,
• vérszegénység

- A leghatékonyabb viszont az, ha figyelünk az életmódunkra, és 45-50 év felett 4-5 évente eljárunk rendszeres szűrésre – hangsúlyozta Dr. Sike Róber.

Összegezve

• Az Európai Unióban nálunk halnak meg a legtöbben lakosságarányosan vastagbélrákban.
• A vastagbélráknak korai stádiumában általában nincsenek tünetei, később viszont számos panasz jelentkezhet.
• A rosszindulatú vastagbélrák egy lassan kialakuló betegség, mely genetikai és életmódbeli okokra is visszavezethető.
• A túlzott alkohol- és vörös hús fogyasztás, valamint a helytelen életmód is növelheti a vastagbélrák kockázatát.
• Kockázatcsökkentő lehet a nyers és feldolgozatlan ételek, a több növényi rostot tartalmazó élelmiszerek fogyasztása, valamint a rendszeres testmozgás.

Ez a cikk is érdekelheti

Vastagbélrák: ez a 6 gyakori rossz szokás megnöveli a béltumor esélyét

Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben , a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en, Tiktok-on is!