Vastagbélrák szűrése vérvizsgálattal - kiválthatja a kolonoszkópiát

2023.05.23.

vastagbélrák szűrés daganat vérvizsgálat

Kiváltható lehet a kellemetlen kolonoszkópia mint szűrővizsgálat, ha széles körben elterjednek a biomarker-tesztek.

A vastag- és végbélrák második helyen áll a daganatos halálozás listáján, a kórkép pedig már fiatalabb (50 év alatti) korban is egyre gyakoribbá válik.

Kevesen mennek vastagbélrákszűrésre

A betegség szűrése – az ajánlások ellenére – meglepően alacsony részvételi aránnyal zajlik, melynek hátterében elsősorban a szűrővizsgálatok kényelmetlensége, kellemetlensége áll. Egy újabb, egyszerű vérvétellel járó „kényelmes” vastagbélrák-szűrési eljárás kifejlesztését jelentette be nemrégiben az amerikai Guardant Health, Inc. precíziós onkológiai cég. A Shield elnevezésű vérteszt engedélyezésre vár az Egyesült Államokban, miután a cég benyújtotta kérelmét az FDA-hoz, az ország Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hivatalához.

A teszt egy hagyományos vérvételt követően a daganatokból származó DNS-ből – az úgynevezett keringő tumor-DNS-ből – mutatja ki a véráramban azokat a specifikus jellemzőket, amelyek a rák jelenlétére utalhatnak. A Shield vérteszttel több mint 20 ezer, átlagos kockázatú (45-84 év közötti) felnőtt körében végeztek vizsgálatot (ECLIPSE Study). A teszt 83 százalékos szenzitivitást (érzékenységet) mutatott 90 százalékos specificitás (megbízhatóság) mellett. Az engedély megszerzése egyben azt is lehetővé teszi, hogy idővel az amerikai egészségügyi rendszer, a Medicare támogassa a teszt vásárlását.

Ha a vérből származó biomarker-vizsgálat megkapja az FDA jóváhagyását, ez újabb alternatív lehetőséget jelent klinikusok és betegek számára egyaránt. Szűrésre ugyanis manapság már kiterjedten alkalmazott módszer a széklettesztek alkalmazása, mellyel a székletben kimutatható vér és a specifikus piruvát kináz (M2-PK) enzim hívja fel a tumorra a figyelmet. A vértesztek tovább javíthatják a vastagbéltumor szűrési arányát, mely ezáltal egyre szélesebb körben terjedhet el a populációban. Ha a tesztek jól teljesítenek, a kolonoszkópia mint szűrővizsgálat idővel nagyrészt meg is szűnhet – állítja dr. John M. Carethers, az Amerikai Gasztroenterológiai Társaság (AGA) elnöke.

Hatástalanabbá válnak az antibiotikumok, új gyógyszerre lenne szükség

Egyre nő a baktériumok ellenállóképessége, a fertőzések kezelése pedig mind nehezebb lesz. A gondokat csak növeli, hogy a baktériumok nem egyetlen, hanem számos antibiotikummal szemben válnak ellenállóvá, vagyis úgynevezett multidrog-rezisztens baktériumok alakulnak ki. Minderről Pál Csaba, a Szegedi Biológiai Kutatóközpont Biokémiai Intézetének tudományos tanácsadója számolt be akadémiai székfoglalójában, melynek videofelvétele már a YouTube-on is látható.

Az Antibiotikumok és ellenálló baktériumok című, 2023 tavaszán tartott izgalmas előadásában kifejtette: az antibiotikum-rezisztenciáért elsősorban az indokolatlan túlhasználat a felelős, ám a hétköznapok során használt antibakteriális szerek is hozzájárulnak. Ilyen például a kozmetikai termékben előforduló triklozán, amelynek struktúrája és hatásmechanizmusa hasonló bizonyos antibiotikumokéhoz, ezáltal antibiotikum rezisztenciát okozhat.

Pál Csaba munkatársaival a 4 legjelentősebb kórokozónak tartott baktériumfajon tesztelt csaknem húsz, újonnan bevezetett vagy még fejlesztés alatt álló antibiotikumot. A kísérletek során arra jutottak, hogy a laboratóriumi evolúció során végbemenő mutációk révén a vizsgált fajok mindegyike ellenállóvá vált.

A baktériumok annyira ellenállók, hogy a gyakorlati gyógyszeres kezelés a maximálisan alkalmazható antibiotikum-dózis esetén is hatástalan marad – jelentette ki. Ráadásul a laboratóriumi körülmények között meglévő mutációk legalább egynegyede már jelen van a természetben előforduló baktériumokban is, ami a kutatók szerint részben azért lehetséges, mert az új fejlesztésű antibiotikumok kémiailag és hatásmechanizmusuk szempontjából nagyon hasonlóak azokhoz, amelyeket már évtizedek óta alkalmaznak a gyógyászatban. Ezeket az antibiotikumokat túl sokáig és túl intenzíven használtuk, a laboratóriumban létrejött mutánsváltozatok ezért találhatók meg a természetben, sőt a kórházakban is. A megoldást Pál Csaba abban látja, hogy olyan gyógyszert kell kifejleszteni, amely egyszerre képes áthatolni a baktérium sejtfalán, s ha bejutott a sejt belsejébe, el is tudja pusztítani az adott a sejtet.