Van élet a diagnózis után: a személyre szabott orvoslás új korszakot hoz az emlőrák kezelésében

Korai diagnózis esetén akár 99%-nál is nagyobb lehet a túlélési esély.

• A mellrák a nőknél a leggyakoribb daganatos betegség, mely évente több ezer új esetet eredményez Magyarországon.
• A korai diagnózis és az innovatív kezelési lehetőségek akár 99%-os túlélési esélyt is biztosíthatnak.
• A szakemberek hangsúlyozzák a rendszeres szűrések és önellenőrzés fontosságát a betegség korai felismerése érdekében.
• Az életmódbeli tényezők, mint például az egészséges táplálkozás és az aktív fizikai életmód, kulcsszerepet játszanak a megelőzésben.
• A modern, személyre szabott terápiás megközelítések csökkentik a kiújulás és a kezelések mellékhatásainak kockázatát.

A mellrák a leggyakoribb rosszindulatú daganatos betegség a nők körében, minden 14. másodpercben születik egy ilyen diagnózis a világon, hazánkban pedig több mint 7500 új esetet fedeznek fel évente. A betegséget több mint 90%-ban korai stádiumban fedezik fel, ami döntő jelentőséggel bír, ugyanis a modern, személyre szabott terápia, valamint a pontos diagnosztika és szervezett betegút ma már képesek jelentősen javítani a hosszú távú túlélést.

A szakértők a mellrák elleni küzdelem hónapjához közeledve különösen fontosnak tartják hangsúlyozni: a rendszeres szűrésen való részvétel, az időben történő kivizsgálás és az innovatív terápiákhoz való hozzáférés kulcsfontosságú a gyógyulásban és a kiújulás kockázatának mérséklésében is. Ugyanakkor az a tény, hogy egyre fiatalabb korosztályt érint az emlőrák, komoly figyelmeztetés arra, hogy az életmódbeli tényezők mind a megelőzés, mind a kezelés során kulcsszerepet játszanak.

Minden év októbere a mellrák elleni küzdelem hónapja, melynek célja, hogy felhívja a figyelmet a korai felismerés fontosságára, illetve a megelőzéssel és a lehetséges terápiákkal kapcsolatos tudnivalókra. Ennek apropóján szervezett kerekasztal-beszélgetést a Lilly Hungária Kft., ahol többek között az Országos Onkológiai Intézet és a Magyar Klinikai Onkológiai Társaság (MKOT) szakorvosai, valamint érintett betegek osztották meg tapasztalataikat.

A résztvevők hangsúlyozták, hogy a korai diagnózis drámai különbséget jelenthet: az 5 éves túlélés lokalizált (korai) stádiumban több mint 99%, míg áttétes esetben körülbelül 32%. Ez szemléletesen mutatja, miért létfontosságú, hogy a gyanús tünetek észlelésekor azonnal orvoshoz forduljunk, és lehetőleg minél fiatalabb életkortól rendszeresen részt vegyünk a megfelelő szűrővizsgálatokon. Erre természetesen nem csupán októberben, a mellrák elleni küzdelem hónapjában, hanem egész évben érdemes odafigyelni.

„A korai diagnózis ma már nem ítélet, hanem lehetőség. Minél előbb azonosítjuk a betegséget, annál jobb eséllyel gyógyítható. A cél minden esetben az, hogy az érintettek gyorsan, átlátható betegúton jussanak el a személyre szabott terápiáig” – mondta Prof. Dr. Dank Magdolna, egyetemi tanár, az Országos Onkológiai Intézet főigazgatója. Az intézmény kulcsszerepet játszik a daganatos betegségek diagnosztizálásában és ellátásban, ezúttal pedig az emlőrákhoz kapcsolódó kerekasztal-beszélgetés helyszínéül is szolgált.

A korai felismerés a túlélés kulcsa, de tehetünk a megelőzésért is

Magyarországon 45-65 éves kor között kétévente szervezett, népegészségügyi mammográfiás szűrőprogram működik annak érdekében, hogy minél hamarabb, ideálisan tünetmentes állapotban lehessen kimutatni a korai elváltozásokat. A friss nemzetközi kutatások alapján a mammográfiás szűrés az emlőrák-halálozás kockázatát mintegy 45%-kal csökkentheti, így a szakemberek mindenkit arra bíztatnak, hogy éljenek ezzel a lehetőséggel.

„A szűrés nem lehet teher, sokkal inkább egyfajta életbiztosítás: a mammográfián felfedezett korai elváltozások kezelése sokkal kíméletesebb és eredményesebb, a tévhitekkel ellentétben pedig a vizsgálat gyors és biztonságos. Mivel a nők gyakran kerülik az emlőrákszűrést különböző félelmek miatt, a kapcsolódó programok kommunikációjának egyszerűsítése és a célzott edukáció minden bizonnyal növelné a részvételi arányt” – tette hozzá Prof. Dr. Bodoky György a Magyar Klinikai Onkológiai Társaság tiszteletbeli elnöke, a Dél-pesti Centrumkórház Onkológiai Centrumának vezető főorvosa.

Különösen fontos, hogy a nők tisztában legyenek az otthoni önellenőrzés lépéseivel és azokkal a figyelmeztető jelekkel, melyek előfordulása esetén ajánlott mihamarabb orvoshoz fordulni és részt venni a szűrésen. Ilyen lehet az emlőbimbók váladékozása, befordulása vagy alakjának változásai, a mell bőrének egyenetlenségei vagy kipirosodása, de érdemes odafigyelni az emlőben vagy a hónaljban jelentkező, szokatlan fájdalomra is. Ugyanakkor a legtöbben a mellben kialakuló csomókat vagy szöveti megvastagodásokat, valamint a hónaljban jelentkező duzzanatokat veszik észre először.

Szintén fokozott elővigyázatosság szükséges, ha a családban fordult már elő hasonló daganatos betegség, de bizonyos genetikai mutációk, illetve hormontartalmú készítmények tartós szedése is kockázati tényezőnek számít. Ugyanakkor a közelmúlt kutatásai arra engednek következtetni, hogy az emlőrákos esetek kialakulásának mintegy 40%-a megelőzhető lenne az életmóddal kapcsolatos ajánlások betartásával. „Valószínűsíthetően szintén ezzel hozható összefüggésbe, hogy egyre fiatalabb korosztályt érint ez a daganatos betegség: az elmúlt évtizedben hazánkban például 30%-kal több diagnózis született a 30-es éveikben járó nők körében, mint korábban. Az egészséges testsúly fenntartása, a testmozgás, az alkohol és a cukros üdítők kerülése, valamint a tápanyagokban gazdag táplálkozás mind-mind fontos tényező ebben” – hangsúlyozta Prof. Dr. Dank Magdolna.

Mindenkinek a legjobb esély jár

A daganatos betegség mélyebb, kutatásokon alapuló megértése az elmúlt évtizedekben jelentősen hozzájárult ahhoz, hogy nem csak hatékonyabb, de a páciensek számára is kíméletesebb kezelési protokollok segíthessék a gyógyulást. A képalkotó és szövettani módszerekkel megerősített diagnózist követően ma már rendszerint egy több szakterületből álló onkoterápiás csapat dönt a további lépésekről, figyelembe véve a daganat méretét és típusát, a nyirokcsomó-érintettséget, valamint a beteg preferenciáit és általános állapotát. A kezelési út általában sebészeti beavatkozással indul -az emlődaganat esetében a műtétet gyakran megelőzheti a gyógyszeres kezelés- amelyet szükség esetén sugárkezelés, hormonkezelés vagy gyógyszeres terápia egészíthet ki – emellett pedig egyre nagyobb szerep jut a fent említett életmódbeli változtatásoknak és a beteg mentális jóllétének is. A cél a gyógyítás mellett a túlkezelés elkerülése és a mellékhatások minimalizálása, illetve a lehető legjobb életminőség elérése a páciens mindennapjaiban.

A diagnosztika mellett a terápiák is fejlődnek: számos új, innovatív terápiát hagytak jóvá az elmúlt néhány évben, így a betegek kilátásai még a magasabb kockázatú esetekben is nagymértékben javultak. Az első 5 évben ugyanis a diagnosztizált emlődaganatos esetek mintegy 10%-ában újul ki a betegség, míg a legnagyobb esély erre az első és a második év közötti időszakra tehető a kutatások szerint. Ennek elkerülésében jelentős szerepet játszanak a kifejezetten személyre szabott, gyógyszer- és hormonterápiát kombináló kezelések.

„A terápiás döntések során ma már nemcsak a daganat biológiai tulajdonságai számítanak, hanem az is, hogy a beteg számára milyen életminőség biztosítható hosszú távon. Ebben sok az egyéni tényező, de minden innovációs törekvés abba az irányba mutat, hogy egyre célzottabb kezelésekkel nemcsak tovább élni, hanem jobban élni is segítsünk az érintetteknek. Emellett a folyamatban kulcsszerep jut a kommunikációnak és annak, hogy beteg számára teljesen átlátható legyen a betegút teljes egésze” – mondta Prof. Dr. Bodoky György az eseményen.

Figyelmébe ajánljuk

Mell önvizsgálat 6 lépésben: így végezze el otthon

Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben , a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en, Tiktok-on is!