Milyen volt az influenza 1510-ben?

Orvostörténészek és a járványügyi szakértők szerint a vírusos influenza okozta járványok valószínűleg már az időszámítás szerinti IX. évszázadban felbukkantak, de ezekről részletes leírás nem maradt ránk. Amerikai járványügyi kutatók David Morens vezetésével a The Lancet című folyóiratban megjelent tanulmányukban gyűjtötték össze az 1510-ben Európán végigsöprő influenza korabéli dokumentációját.

"A mai napon - írta Tommasino de Bianchi 1510. július 13-án - Modena lakói között megjelent egy olyan betegség, mely magas lázzal és fejfájással három napig tart, aztán rettenetes köhögés következik, akár nyolc napon keresztül, majd a beteg lassan rendbe jön és nem pusztul bele". A XVI. századbeli krónikás följegyzéseit könyv formájában 1862-1864-ben adták ki.

Az "olasz láz" néven ismert légzőszervi betegség 876-877-ben söpört végig Európán. Leírások szerint ilyen járványok 1173-ban és 1387-ben is lezajlottak, melyekkel kapcsolatban már elhangzott az influenza elnevezés is.

A korabeli orvostudomány és az influenza

Akkoriban a fertőző betegségek kórokozóit kimutatni nem tudták, az sem derült ki, hogy ugyanaz a betegség robbant ki járványosan a különböző területeken, ezért a legkülönbözőbb neveken emlegették a náthával, köhögéssel, fejfájással, lázzal járó kórságokat.

Bármilyen néven is nevezték ezeket a különböző országokban, II. Gyula pápa (1443-1513) úgy értékelte a járványokat, hogy ezek csupán az Úristen haragjának következményei. Ezt az emberek többsége akkoriban elfogadta, de már akkor is akadtak kételkedők.

Nátha, megfázás vagy influenza? Melyiknek mi a tünete? Kattintson tovább!

Jean Fernel a tudomány embere volt: matematikus és csillagász, aki leírta a Hold krátereit is. A francia király, III. Henrik orvosaként úgy nyilatkozott, hogy "a légzőszervi hurut, mely a szívet és a tüdőt egyaránt megbetegíti és köhögéssel jár" ismeretlen eredetű betegség. Francesco Muralto olasz ügyvéd és politikus azt írta az 1510-es járvány kapcsán, hogy "hirtelen kezdődő kór, köhögéssel és magas lázzal".

François Valleriola francia orvos is azt írta le, hogy "a légzés beszűkül, a hang rekedtté válik, a beteg remegni kezd". A korabeli orvosok jó megfigyelők voltak, de akkoriban ennél többet nem nagyon tehettek.

Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en,Tiktok-on is!