Ezek a tudomány legerősebb érvei az általános maszkviselés mellet

#arcmaszk #szájmaszk #koronavírus #maszk
2020.04.22.

Makara Gábor orvosprofesszor szerint el kell érni, hogy mindenki a saját ügyének is tartsa a járvány mielőbbi megszüntetését, amiben segíthet a maszkok körültekintő, általános alkalmazása.

Az MTA rendes tagja hetek óta aktívan részt vesz abban a munkában, amellyel az Akadémia folyamatosan a döntéshozók figyelmébe ajánlja a koronavírus-járvánnyal kapcsolatos legfontosabb információkat. Makara Gábor neuroendokrinológust, az MTA rendes tagját kérdezte az mta.hu

Világszerte egyre több szakmai szervezet, itthon például a Magyar Orvosi Kamara javasolja a maszkviselést általánosan is, azaz nemcsak a betegek és az egészségügyi dolgozók számára. Miért?

Több olyan természettudományos meggondolás van, amely amellett szól, hogy a járvány ideje alatt általánosan viseljenek maszkot a közterületen, illetve a közös területeken, például üzletekben tartózkodó emberek. Én azt gondolom, hogy az emellett szóló természettudományos érvek meglehetősen erősek.

Már a mostani járvány előtt is sok tapasztalatunk gyűlt össze a maszkviselésről, főleg a hozzánk képest másképpen gondolkodó távol-keleti társadalmakból. A lényeg, hogy ők a maximális védelmet próbálják nyújtani egymásnak maszk, adott esetben kesztyű viselésével. Már egy évtizede is, amikor Japánban jártam, teljesen természetes volt, hogy a taxisofőr fehér cérnakesztyűben és szájmaszkban dolgozott. Pedig nem volt semmiféle járvány, egyszerűen csak tisztelik az utast azzal, hogy megpróbálják a maximális tisztaságot biztosítani a számára.

A mostani járványban azonban előkerült néhány olyan fontos meggondolás, ami korábban nem volt ismert. Az első, számomra az egyik legfontosabb, hogy a fertőzöttek jelentős része – becslések szerint 25–50%-a – nem betegszik meg úgy, hogy tünetei lennének. Ők egészségesnek tekintik magukat, ám hordozzák a vírust, és terjeszteni is tudják. Ez egy nagyon komoly tényező a járvány terjedésében. Ezért azok a vélemények, hogy az egészségeseknek nem kell bizonyos intézkedéseket betartani, egyszerűen azért hibásak, mert az egészségesnek látszókról nem tudjuk, hogy valójában egészségesek-e. A jelenlegi járványügyi helyzetben tehát mindenki potenciális fertőzésforrás, egészen addig, amíg be nem bizonyosodik róla, hogy nem az. Ez nagyon nagy változás a korábbi járványokhoz képest.

Újabb tudományos felismerés a vírus lehetséges terjedési módja is. Amikor tüsszentünk vagy köhögünk, viszonylag nagy, akár 1 mm-es cseppecskék hagyják el a légutainkat. Amikor hangosan beszélünk, akkor százszor-ezerszer kisebb részecskék, mikrométeres nagyságrendű, úgynevezett aeroszolok kerülnek a levegőbe. A nagyobb cseppecskékkel ellentétben, amelyek perceken belül kiülepednek a talajra, ezek az aeroszolok órákig tudnak lebegni. Így nagyobb távolságra is eljuthatnak, és a legfrissebb, az utóbbi héten megjelent adatok szerint bennük fertőzőképes vírusok lehetnek.

Ez azt jelenti, hogy a vírus a levegőben szállva is terjed?

Nyílt téren ez a kockázat elenyésző, mert a levegőben szálló, vírusokat hordozó aeroszolok nagyon hamar eloszlanak, hígulnak, alig kimutatható szintre csökken a koncentrációjuk. Azonban ez nem történik meg egy olyan helyiségben, ahol nem jó a légcsere – mondjuk, egy üzletben, ahol folyamatosan jönnek-mennek az emberek, de a levegő nagyrészt ott marad.

Ez azt jelenti, hogy az ilyen terekben a belélegzett levegő megszűrésére is érdemes törekedni?

Az előbb elmondottakból az következik, hogy egyrészt javítani kell a helyiség légcseréjét, másrészt az embereknek mind a kilélegzett, mind a belélegzett levegőjét szűrni kell. A jó minőségű, N95-ös vagy N99-es orvosi vagy ipari száj- és orrmaszkok a levegőben lévő részecskék 95, illetve 99%-át is kiszűrik, ezek a legbiztonságosabbak, illetve ezekre van szükség a nagyon veszélyes helyeken.

A kevésbé veszélyes helyeken azonban olyan maszkokat is érdemes hordani, amelyek csak 50-70%-ban szűrik a belélegzett levegőt. Ezekben természetesen nem szabadna bemenni olyan sürgősségi centrumba, ahol vírusfertőzésre gyanús pácienseket diagnosztizálnak, vagy betegeket kezelnek, de társadalmi méretekben jelentős védelmet nyújthatnak. Ez azt jelenti, hogy mindenkinek érdemes hordania őket minden olyan helyen, ahol ő másokra nézve veszélyt jelenthet. Ugyanis nagyon fontos, hogy az ilyen maszkok is kiszűrik a kilélegzett levegőből a részecskéket, az esetleg ott lévő vírusok jelentős részét, amelyek így nem jutnak el egy másik emberhez.

Összességében elmondható, hogy a maszkok – sőt, akár egy sűrű szövésű sál is – valamennyire csökkentik a fertőzés veszélyét. Márpedig egy ilyen járványban a sok kicsi sokra megy: a sok kicsi veszélycsökkentő erőfeszítés hatása társadalmi méretekben jelentős lehet. Sőt, ezeknek éppen akkor lehet nagyobb a jelentőségük, amikor a járvány már lecsengőben van, amikor a fertőzési ráta már egy körül van, azaz egy ember már maximum egy másik embert fertőz meg.

A WHO miért nem ajánlja még az általános maszkviselést?

Egy ilyen általános, társadalmi méretekben érvényesülő intézkedésnek vagy ajánlásnak számos eleme van, amelyeknek csak egyik része a természettudományos elem. Egy ilyen ajánlásnak lehetnek egészségpolitikai, gazdasági szempontjai is, amelyekkel én nem foglalkoznék. A WHO nem pusztán szakmai szervezet, és számos meggondolást kell ötvöznie a véleményében. Mivel az egész világra kiterjed a tevékenysége, a szervezet mozgástere, illetve intézkedései sebessége nem ugyanolyan, mint mondjuk egy kisebb, szakmaibb szervezeté.

Nem éri el a háziorvosát? Hívja az Egészségkalauz orvosait! Kattintson IDE!

Mire kell leginkább felhívni a figyelmet az általános maszkviseléssel kapcsolatban?

A kívánatos kommunikációnak itt két fő eleme van. Az egyik, hogy a maszk kockázatcsökkentő, de önmagában nem elegendő. Vagyis a maszkviselés mellett is ugyanolyan fontos a távolságtartásra vonatkozó és higiéniai szabályok szigorú betartása. A másik, hogy az emberek tudják, hogyan kell fel- és levenni a maszkot. Ma már az ország 70-80%-a tudja, hogyan kell helyesen kezet mosni. Ugyanezt el kellene érni a helyes maszkviselés szabályaival kapcsolatban is. (Ezzel kapcsolatban ajánljuk a Magyar Orvosi Kamara összeállításait itt és itt.)

Fontos megértenünk mindannyiunknak, hogy egy ilyen járványhelyzetben mindenki felelős – ha másért nem, akkor azért, hogy ő saját maga ne rontsa a helyzetet. A járvány elleni védekezést nem lehet csak felsőbb utasításokkal végrehajtani. A társadalom körülbelül 70%-ának részt kell vennie a védekezésben valamilyen szinten, főleg a terjedés megakadályozásáért. El kell érni, hogy mindenki a saját ügyének is tartsa a járvány mielőbbi megszüntetését. Ebben segíthet a maszkok körültekintő alkalmazása is.

Forrás: EgészségKalauz