Ezeket látta már?

Pfizer oltás: ezért hatásos az mRNS vakcina - Karikó Katalin előadása

mRNS vakcina működese - EgészségKalauz

Karikó Katalin mondta el, hogy miért olyan hatásos az mRNS technológia.

Tudta, hogy az mRNS-t épp 60 éve kutatják? Akkor miért olyan nagy felfedezés az mRNS molekulákkal történő oltás?

Karikó Katalin Széchenyi-díjas magyar kutatóbiológus, biokémikus, a szintetikus mRNS alapú vakcinák technológiájának szabadalmaztatója az MTA 194. közgyűlésén mesélt a több mint 30 éves kutatói pályafutásáról, aminek során az mRNS-t tanulmányozta.

A BioNTech cég alelnöke előadásában kijelentette, hogy a Pfizer mRNS vakcinája azért hatásos, mert az oltóanyag egyrészt olyan ellenanyagot indukál, amely a keringő vírusokat felismerve elpusztítja azokat, valamint sejtes immunitást is kivált. De ennek felfedezéséig hosszú út vezetett.

Az mRNS és a hiányzó enzim

A kutatónő itthon tette le karrierje alapjait. Pályáját a Szegedi Biológiai Kutatóközpont Lipid Laboratóriumában kezdte, ahol is első feladatként azt kapta, hogy vizsgálja a szarvasi halkutató halainak zsírösszetételét. Nemsokára egy magyar kutatópáros már akkor is szenzációsnak tűnő kutatásaiban segédkezett. Duda Ernő és Kondorosi Éva azzal kísérleteztek, hogy DNS-nukleinsavat juttassanak be emlős sejtbe. Ez a kutatás örökre meghatározta a kutatónő pályáját is, mert már ebben a kísérletben is dönt volt, hogy a DNS-t mibe "csomagolják be".

1978-ban találkozott először a hírvivő RNS vagy angolos rövidítéssel mRNS-sel az USA-ban, ahol az MTA magyar ösztöndíjasaként tanult és dolgozott. Itt, az amerikai laboratóriumban kellett először 2'-5' kapcsolattal rendelkező, antivirális hatású RNS-t készítenie kutatótársával, Ludwig Jánossal. Megjegyezte, hogy a mai napig alig van antivirális gyógyszermolekula. Az 5' végű mRNS-t a Pfizer koronavírus elleni vakcinába is beépítették.

Kariko Katalin előadása az MTA-n Kariko Katalin előadása az MTA-n Forrás: egeszsegkalauz.hu

Karikó elmondta, miért is olyan nagy jelentőségű az mRNS: interferon hatására képződik egy trimmer molekula, ami egy RNase L nevű nukleázhoz kapcsolódik, és az így létrejövő RNS a vírus RNS-ét felaprítja, semlegesíti. Vagyis, a kettő együtt felelős a vírus terjedésének meggátolásáért. Az említett molekulát természetes körülmények között egy Oligoadenylate nevű enzim állítja elő - Karikó ötlete az volt, hogy ezt ők maguk szintetizálják és használják antivirális molekulaként.

molekula, mrns, vakcina, karikó katalin Az első lépésben az Oligoadenylate enzim volt a kulcs Forrás: MTA

Vagyis ahhoz, hogy a vírust semlegesíteni lehessen, pontosabban a terjedését meggátolni, az Oligoadenylate synthetase enzim a kulcs, kulcsfontosságú szerepe van abban, hogy a vírusosztódást megállítsa. Karikó elmondta, hogy vannak emberek, akiknek a szervezetében nem tud elegendő Oligoadenylate synthetase enzim termelődni, ezért is alakulhat ki súlyos Covid. Mindehhez módosított nukleotidokra volt szükség, amit már egy másik kutatólaboratóriumban vizsgált és tanulmányozott.

Az mRNS módosítása volt a kulcs

Karikó elmondta, hogy az mRNS-t 1961-ben fedezték fel, és 20 évnek kellett eltelnie, hogy kémcsőben is elő tudják állítani. Először 1984-ben mikroinjektálással békák szervezetébe bejuttatva tesztelték a vírusellenes hatását - ez volt az első mRNS-terápia, akkor még állatokra.

Először 1989-ben egy lipofektin nevű lipiddel, egy pozitív töltéssel rendelkező molekulával lehetett bevinni az mRNS-t a sejtbe, aminek során a T7-es polimerázt használták - ezzel a technológiával készül a Pfizer és a Moderna vakcinája is.

mRNS vakcina működese - EgészségKalauz mRNS vakcina működese - EgészségKalauz Forrás: egeszsegkalauz.hu

De ekkoriban még a szív és az agy területein kísérleteztek, és nem vették észre, hogy az RNS, amit Karikó létrehozott, immunogén, erre csak később, 1998-ban került sor, amikor a HIV - betegségre akartak vakcinát kifejleszteni, és először próbálták ki humán immunsejteken a vakcinát. Ahhoz, hogy az mRNS ne legyen immunogén, azaz ne antigénként érzékelje a szervezet, módosítást kellett végrehajtani. A módosított RNS-sel már sikerrel jártak.

Olvasson tovább! Újabb rangos díjat kapott Karikó Katalin - most a németektől

A módosított mRNS-t ma már szívelégtelenség, fekélyes sebek, daganatok ellen és passzív immunizálásra is tesztelik - ezek már a klinikai fázisban tartanak.

Az első módosított mRNS-t lipid burokban a Zika-vírus ellen használták fel vakcinában. Ez adta az alapját az influenza vírusra fejlesztett vakcináknak, és a koronavírus elleni vakcináknak is.

Forrás: EgészségKalauz
Google Hírek ikon
Adja hozzá a Híreket a Google hírfolyamához