Ezeket látta már?

Folsav - és rákkockázat?

Betegségek
2013. január 30. 09:56
Módosítva: 2015. november 04. 13:49

A folsav nagy adagokban sem növeli a rák kockázatát - erre a következtetésre jutott egy nagyszabású vizsgálat alapján az a nemzetközi kutatócsoport, amely eredményeit a The Lancet legújabb számában ismerteti.

A folsavnak (B9-vitamin) különösen fontos a szerepe a terhesség korai szakaszában, mivel a fejlődő embrió gerincét, a velőcsövet lezáró folyamat a B9 jelenlétében megy végbe hibátlanul.

gyogyszer-folsavhoz-d00000BD1b0ab3cf85974

Forrás: MTI


A vitamin nélkülözhetetlen a sejtek osztódása szempontjából, de szerepe van a fehérvérsejtek, vörösvértestek, vérlemezkék képzésében, az aminosavak és nukleinsavak anyagcseréjében, és hozzájárul a gyomor-bélrendszer, valamint a szájnyálkahártya épségéhez is. Az egészséges ember mintegy 5-15 milligramm folsavat raktároz szervezetében, elsődleges forrásai a leveles zöldségek.

Az Egyesült Államokban és Kanadában 1998 óta a lisztet kötelezően folsavval dúsítják, hogy megelőzzék az olyan veleszületett rendellenességeket, mint a nyitott gerinc (spina bifida). Nyugat-Európában ugyanakkor a liszt nem tartalmaz folsavat azon aggodalmak miatt, hogy a sejtosztódáshoz nélkülözhetetlen vitamin valamelyest megnövelheti a rákos daganatok kockázatát.

A nemzetközi kutatócsoport 13 önálló követéses vizsgálat adatait elemezte, amelyekben összességében ötvenezer önkéntes vett részt. A résztvevők véletlenszerűen kiválasztott csoportja naponta szedett folsavat, míg a többiek placebót kaptak. Az önkéntesek egészségi állapotát öt éven át követték nyomon, s ezalatt a folsavat szedők 7,7 százalékánál alakult ki rosszindulatú daganat, míg a placebós csoportnál a különféle rákos megbetegedések aránya 7,3 százalék volt. A különbség a tudósok szerint akár a véletlen műve is lehet.

A legtöbb vizsgálatban a folsav napi adagja 0,5 és 5 milligramm között volt, az egyik kutatásban pedig a napi dózis elérte a 40 milligrammot, de itt sem találtak lényeges eltérést a rákos megbetegedések gyakoriságában.

"A vizsgálat viszonylag rövid ideje alatt sem pozitív, sem negatív értelemben sem észleltünk szignifikáns különbséget" - hangsúlyozta John Baron, a dartmouthi Geisel Orvosi Egyetem kutatója, a tanulmány társszerzője, hozzátéve azonban, hogy egy rákos daganat kifejlődéséhez a legtöbb esetben 10-20 év kell. Így rövidebb távú vizsgálatok alapján nehéz egyértelmű következtetéseket levonni, ezért a kutatásokat folytatni kell.

Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben , a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en, Tiktok-on is!

Forrás: MTI
# Daganatos betegségek # vitaminhiány

TÜNETKERESŐ

pulzus ikon

Milyen betegségre utalhatnak a tünetei?

keresés

Keresés, pl. fejfájás

Írja be a keresőmezőbe a tünetet vagy kattintson a testmodellen arra a testrészre, ahol a tüneteket észleli.

emberi test ábra

Mi a tünetkereső?

Ingyenes tünetellenőrző, ami percek alatt segíthet beazonosítani a problémáját!

Adja hozzá a Híreket a Google hírfolyamához
Tünetkereső illusztráció Tünetkereső Orvos válaszol illusztráció Orvos válaszol Gyógyszerkereső illusztráció Gyógyszerkereső Kalkulátorok illusztráció Kalkulátorok

Extra ajánló

Értesüljön legújabb híreinkről hírlevelünkből

Legnépszerűbb

egészségkalauz logo

TÜNETKERESŐ

pulzus ikon

Milyen betegségre utalhatnak a tünetei?

keresés

Keresés, pl. fejfájás

Keresés