Új lehetőség a fülzúgás kezelésére?
A Kaliforniai Egyetem (Berkeley) kutatói új megközelítést alkalmaztak a fülzúgás (tinnitus) csillapítására, mely új utakat nyithat meg a gyógyszerfejlesztés terén.
A tinnitus becslések szerint a népesség mintegy 10 százalékát érinti (tehát nem ritka). A jelenség során az alany gyakran él át magas csengő, vagy zúgó hangokból álló hallásélményt. A fülzúgásos panaszok hátráltatnak a munkában, az alvásban, és a mindennapi életvitelben. A tinnitus a leggyakoribb oka a halláscsökkenésnek, de akár öngyilkossághoz is vezethet.
Korábban ismert tény, hogy a zajterhelés (például hangos gép, vagy zene miatt) a belső fül szőrsejtjeinek pusztulását okozza. Mivel a szőrsejtek más-más hangfrekvenciára érzékenyek, ezért pusztulásuk hiányt hagy maga után a hallásspektrumban. A szóban forgó vizsgálat Michael Merzenich professzor (Kaliforniai Egyetem, San Francisco) munkáját vette alapul, mely részletesen dokumentálta, hogy mi zajlik az agykéregben akkor, amikor a hangok generálódnak. Shaowen Bao és munkatársai arra jöttek rá, hogy a zúgó hang nem a belső fülből, hanem az agykéregből ered: az agy hallásért felelős területe fantomhangokat generál, hasonlóan a végtagamputáció után átélt fantomfájdalomhoz.
A Proceedings of the National Academy of Sciences oldalain olvasható vizsgálat patkánykísérletekben mutatta ki, hogy a hallásért felelős kéreg miért kreál ilyen fantomhangokat: a bejövő jelet elvesztő idegsejtek spontán képesek ingerületbe jönni, ugyanis az egyensúly fenntartása miatt időnként mindenképp le kell vezetniük a feszültséget.
A megállapítás számos kezelési stratégiát vet fel: egy tanítási folyamattal át lehetne nevelni az idegsejteket, hogy új bejövő ingerre reagáljanak. Merzenich korábbi munkái során már képes volt átcsoportosítani az agy energiaforrásait, hogy javítsa a tanulási és memóriafolyamatot – főként Alzheimer-betegek esetén. Az is ismert, hogy emennyiben egy ujjat amputálnak, az érte felelős agyterületet át lehet csoportosítani, hogy a másik ujj irányításában vegyen részt. A kutatók szerint az agy elég képlékeny ahhoz, hogy ez a fajta újraszerveződés a hallás esetén is működhet: az agy így érzékenyebben reagálhat a meglévő hangokra. Mindazonáltal a módszernek korlátai is vannak, ugyanis a mély hangokat nem képes pótolni.
Másik módszer lehet a gyógyszeres befolyásolás: egyes szerekkel gátolni lehetne a neuronok spontán kisülését. A GABA-jelpálya fokozódása ilyen gátló hatást fejthet ki. Mindazonáltal az ilyen típusú szerek széles mellékhatás-spektrummal rendelkeznek, így még nem tudni, hogy a módszer működne-e a klinikai gyakorlatban. Számos kísérlet folyamatban van, mely a jelpályát különböző célpontokon befolyásoló anyagok humán hatásait vizsgálja.
