Több mint négyezer szifilisz-, gonorrhoea- és chlamydiafertőzést jelentenek egyetlen év alatt Magyarországon.
A szexuális úton terjedő fertőzések gyakran hosszú ideig semmilyen panaszt nem okoznak. A korszerű laboratóriumi vizsgálatok azonban tünetmentesen is segíthetnek felismerni őket, az önmintavétel pedig egyszerűbbé és diszkrétebbé teheti a szűrést – hívja fel a figyelmet Dr. Benczik Márta MD, PhD, a SYNLAB Hungary szakmai igazgatója és laboratóriumvezető főorvosa, aki a vállalat szerológiai és molekuláris diagnosztikai laboratóriumait vezeti.
- Magyarországon egy év alatt több mint négyezer szifilisz-, gonorrhoea- és chlamydiaesetet jelentettek, ezek száma évről évre növekszik.
- Sok nemi úton terjedő fertőzés (STI) hosszú ideig tünetmentes maradhat, ezért a rendszeres szűrés akkor is fontos, ha nincs panasz.
- A korszerű diagnosztika PCR- és szerológiai vizsgálatokat alkalmaz, az önmintavétel egyszerűbbé és diszkrétebbé teheti a szűrést.
- A hepatitisz B és C felismerése és kezelése is kulcsfontosságú, előbbi ellen védőoltás áll rendelkezésre, utóbbi ma már jól kezelhető.
- Pozitív laboreredmény esetén szakorvosi konzultáció, megfelelő terápia és a partnerek értesítése elengedhetetlen a további fertőzések megelőzéséhez.
Több mint négyezer szifilisz-, gonorrhoea- és chlamydiaesetet jelentettek egyetlen év alatt Magyarországon. A szifiliszes esetek száma 2020 óta több mint kétszeresére, a chlamydiafertőzéseké közel 30 százalékkal emelkedett. A bejelentett adatok ráadásul kizárólag a felismert fertőzéseket mutatják, miközben számos STI hónapokon vagy akár éveken át tünetmentes maradhat.[1]
Az európai adatok is indokolttá teszik a fokozott figyelmet: 2024-ben az EU és az Európai Gazdasági Térség országaiban több mint 106 ezer gonorrhoeás és közel 46 ezer szifiliszes esetet jelentettek. A gonorrhoea előfordulása 2015 és 2024 között több mint négyszeresére nőtt, a szifiliszé pedig több mint megduplázódott. Magyarországon a szifilisz 2024-es bejelentési aránya – 18 eset százezer lakosra – az egyik legmagasabb volt Európában.[2]
A tünetmentesség nem jelent fertőzésmentességet
Az Egészségügyi Világszervezet becslése szerint naponta több mint egymillió új, gyógyítható STI-fertőzés történik világszerte, ezek jelentős része azonban nem jár észrevehető tünetekkel. A chlamydia és egyes HPV-fertőzések mellett a HIV, a hepatitisz vagy a szifilisz is hosszabb ideig maradhat rejtve.[3]
„A tünetmentesség nem jelent fertőzésmentességet. A laborvizsgálat olyan fertőzéseket is felfedhet, amelyekről az érintett nem tud, miközben tudtán kívül továbbadhatja a fertőzést partnerének. A legtöbb STI időben felismerve kezelhető vagy kontrollálható, ezért sokszor éppen a fel nem ismert fertőzés jelenti a legnagyobb kockázatot” – hangsúlyozta Dr. Benczik Márta.
Panaszmentesen is indokolt lehet a szűrés például új partnerkapcsolat, partnercsere, védekezés nélküli együttlét vagy gyermekvállalás tervezése esetén. A megfelelő vizsgálati kör ugyanakkor mindenkinél eltérő lehet, ezért azt az egyéni élethelyzethez, az esetleges tünetekhez és a kockázati tényezőkhöz szükséges igazítani.
Nem gyorsteszt: a minták elemzése laboratóriumban történik
A korszerű STI-diagnosztika többféle vizsgálati módszert kombinál. A PCR-alapú molekuláris vizsgálatok közvetlenül a kórokozók örökítőanyagát keresik, és már kis mennyiségű kórokozó kimutatására is alkalmasak. Ezzel a módszerrel vizsgálható többek között a chlamydia, a gonorrhoea, számos további bakteriális fertőzés, valamint a HPV jelenléte és bizonyos esetekben annak típusa is. A HIV-, hepatitisz- és szifiliszfertőzések felismerésében ezzel szemben a vérmintából végzett szerológiai vizsgálatoknak van kiemelt szerepük.
Az önmintavételes vizsgálatok nem otthon kiértékelt gyorstesztek: a levett minták elemzése ellenőrzött laboratóriumi körülmények között, molekuláris diagnosztikai módszerekkel történik. A nőknél alkalmazható hüvelyi mintavevő bizonyos fertőzések, például a HPV, chlamydia és a gonorrhoea PCR-alapú szűrésében kiemelkedően jó diagnosztikai teljesítményt nyújthat. A megfelelően levett önminta szakmailag elfogadott és megbízható alternatíva lehet.
„A legmodernebb laboratóriumi módszer sem tudja pótolni a megfelelően levett mintát, ezért nagyon fontos a mintavételi útmutató pontos követése. Nők esetében a hüvelyi mintavevő kefe egyszerűen használható, ugyanakkor megfelelő mintát biztosíthat a nagy érzékenységű molekuláris vizsgálatokhoz” – teszi hozzá Dr. Benczik Márta.
Egyetlen mintatípus nem alkalmas valamennyi STI azonosítására. Az átfogóbb szűrőcsomagok ezért a hüvelyi önmintából vagy vizeletmintából végzett PCR-vizsgálatot vérvizsgálattal egészítik ki. Míg az előbbi közvetlenül bizonyos kórokozók genetikai állományát mutatja ki, a szerológiai vizsgálat a fertőzéshez kapcsolódó antigéneket vagy az immunrendszer válaszát vizsgálja. A két módszer kombinációja így többféle fertőzésről adhat információt, mint bármelyik önmagában.
A korai felismerés a hepatitisznél is kulcsfontosságú
A vírusos májgyulladás hosszú időn keresztül észrevétlen maradhat, miközben súlyos májbetegséghez vagy akár a májat érintő daganatos megbetegedéshez vezethet. A hepatitis B szexuális úton is terjedhet, ezért vizsgálata az STI-szűrések fontos része lehet. Vérvizsgálattal tisztázható, hogy fennáll-e fertőzés, valaki korábban átesett-e rajta, illetve rendelkezik-e védettséggel. A hepatitis B ellen biztonságos és hatékony védőoltás áll rendelkezésre. A hepatitis C elsősorban vérrel terjed, bizonyos helyzetekben azonban szexuális úton is átadható.
„A laboratóriumi vizsgálatok nemcsak a fertőzés tényét, hanem egyes esetekben a fertőzési előzményeket és a védettségi állapotot is segíthetnek tisztázni. A hepatitis B ellen védőoltással védekezhetünk, a hepatitis C pedig ma már az esetek nagy részében eredményesen gyógyítható – ehhez azonban először fel kell ismerni a fertőzést” – emelte ki Dr. Benczik Márta.
Az önmintavétel csökkentheti a szűréssel kapcsolatos szorongást
A szégyenérzet, a vizsgálattól való félelem vagy egyszerűen a halogatás sokakat visszatarthat attól, hogy időben szűrésre menjenek. Az önmintavétel nagyobb diszkréciót és érzelmi komfortot biztosíthat, ezáltal olyan emberek számára is könnyebbé teheti a részvételt, akik hagyományos ellátásban nehezebben szánnák rá magukat a vizsgálatra.
„Az önmintavételi lehetőségek elérhetővé tétele társadalmi szempontból is fontos lépés: csökkentheti a szűréshez kapcsolódó feszengést és belépési küszöböt, így szélesebb kör számára teheti természetesebbé a szexuális egészséggel való tudatos foglalkozást. Szeretnénk hozzájárulni ahhoz, hogy az STI-szűrésre ne egy gyanúhoz vagy megbélyegző helyzethez kapcsolódó vizsgálatként tekintsünk, hanem a mindennapi egészségtudatosság és a felelős öngondoskodás részeként” – teszi hozzá Póda Tamás, a SYNLAB kereskedelmi és marketingigazgatója.
A pozitív eredményt szakorvosi konzultációnak kell követnie
A laboreredményt minden esetben a tünetekkel, az előzményekkel, az expozíció óta eltelt idővel és az egyéni kockázatokkal együtt kell értelmezni. A túl korán elvégzett vizsgálat az úgynevezett diagnosztikai ablakperiódus miatt negatív lehet akkor is, ha a fertőzés már jelen van, ezért bizonyos esetekben ismételt vizsgálatra lehet szükség.
Pozitív eredmény esetén fontos szakorvoshoz fordulni, aki meghatározza a szükséges további vizsgálatokat, kezelést és utánkövetést. A partner vagy partnerek értesítése és szükség szerinti szűrése szintén nélkülözhetetlen lehet a továbbfertőzés és az újrafertőződés megelőzéséhez.
„A kezeletlen STI-k hosszú távon meddőséghez, krónikus kismedencei gyulladáshoz, méhen kívüli terhességhez, idegrendszeri vagy szív-érrendszeri szövődményekhez vezethetnek, egyes HPV-típusok pedig daganatos betegségek kialakulásában is szerepet játszhatnak. A pozitív lelet nem ok a szégyenre vagy a pánikra, hanem fontos jelzés arra, hogy meg kell tenni a megfelelő diagnosztikai és terápiás lépéseket” – foglalta össze Dr. Benczik Márta, MD, PhD szakmai igazgató, laboratóriumvezető főorvos, a SYNLAB Hungary szerológiai és molekuláris diagnosztikai laboratóriumainak vezetője.
A szexuális úton terjedő fertőzések bárkit érinthetnek. A szűrés ezért nem erkölcsi kérdés, és nem a kockázatos életmód bizonyítéka, hanem saját magunk, partnerünk egészségének védelmét szolgáló, felelős döntés.
Egyetlen csókkal is elkaphatja ezt a veszélyes betegséget
Hivatkozások:
[1] NNGYK 2024 https://antsz.hu/data/cms114785/OSAP_STD_2024_honlapra.pdf
[2] ECDC 2024 https://www.ecdc.europa.eu/sites/default/files/documents/AER%20gonorrhea%202024.pdf
[3] WHO 2025 https://www.who.int/news-room/fact-sheets/detail/sexually-transmitted-infections-%28stis%29
Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en,Tiktok-on is!
