Vas-, és D-vitaminhiányosak a magyar kisbabák
A vas- és a D-vitaminhiány a leggyakoribb gyermekkori hiánybetegség Közép-Kelet-Európában. Az eredmények nálunk sem megfelelők: az 1-3 éves korosztályban minden negyedik gyermeknek túl alacsony a vas-, és tízből hét babának túl alacsony a D-vitaminbevitele.
Az IDea kutatás szerint, melyet holland tudósok végeztek a kisgyermekeknél fellépő ásványi anyaghiányokról, a junior gyerekitalok napi fogyasztása segít a megfelelő mennyiségű vas és D-vitamin bevitelének biztosításában.
Az élet első 1000 napja különösen fontos időszak az egészségfejlődés szempontjából: a helytelen táplálás miatt olyan hiányállapotok és betegségek alakulhatnak ki ekkor, amelyek végigkísérik a gyermek egész életét. A két leggyakoribb hiánybetegség a régióban a vashiány és a D-vitaminhiány; a közép-kelet-európai kisgyermekek döntő többségét érinti. Mindez komoly problémát jelent, hiszen a vas kulcsszerepet játszik az agyfejlődésben, míg a megfelelő D-vitaminpótlás hozzájárul a csontok, az immunrendszer, valamint az idegrendszer fejlődéséhez és segít a gyermekkori cukorbetegség megelőzésében is.
A hiánybetegségek elkerülése érdekében egészséges, kiegyensúlyozott, D-vitaminban és vasban gazdag táplálkozás, valamint a D-vitamin képződéséhez elegendő idejű napfényen tartózkodás javasolt. Ugyanakkor a gyakorlatban ezen javaslatok követése gyakran nehezen kivitelezhető.
Az élet első 1000 napja különösen fontos az egészségfejlődés szempontjából
Forrás: EgészségKalauz
A tehéntej vas- és D-vitamin tartalma nincs összhangban a gyerekek szükségleteivel
A Nutricia Research támogatásával megvalósult IDea kutatásmegerősíti, hogy kiegyensúlyozott, változatos étrend részeként a junior gyerekitalok ajánlás szerint történő napi fogyasztása hatékony módja a vas- és D-vitaminhiány megelőzésének. A 12 hónapos kortól javasolt gyerekital egy tejalapú készítmény, melyet vitaminokkal és ásványi anyagokkal dúsítanak. A randomizált, kettős vak teszten alapuló kutatásban 12-36 hónapos kisgyermekeket vizsgáltak egy 20 hetes időszak során, akiknek egyik csoportja tehéntejet, másik csoportja úgynevezett junior gyerekitalt fogyasztott.
Vashiányra gyanakszik? Ezek a jellemző tünetek!
A kutatás elején és végén szakértők ellenőrizték az érintett gyerekek vas és D-vitamin szintjét, aminek következtében pontos képet kaphattak a tehéntej és a junior gyerekitalok fogyasztásának hatásairól. A kizárólag tehéntejet fogyasztó gyermekek körében a kutatás végére megduplázódott a vashiányos esetek száma, a D-vitaminhiányos gyermekek száma pedig bár enyhén, de szintén emelkedett a vizsgált időszakban. A junior gyerekitalt fogyasztók között a vashiányos esetek száma 58%-kal, míg a D-vitaminhiányos gyermekek száma 78%-kal csökkent a kutatás végére. A vas- és D-vitaminszintre gyakorolt jótékony hatás már 300 ml-nél is megmutatkozott, viszont mivel hazánkban 1 év felett 500 ml folyékony, tejalapú táplálék (anyatej, annak hiányában junior gyerekital) adása javasolt, ez még inkább biztosíthatja a kisgyermekek vitaminraktárainak feltöltését.
Az élet első 1000 napja különösen fontos az egészségfejlődés szempontjából
Forrás: EgészségKalauz
A legideálisabb az lenne, ha az élelmiszerek fedeznék a kicsik vitaminszükségletét.
"Az egészséges életmódra való felkészülés már a fogantatás pillanatában elkezdődik. Az élet első 1000 napjában a gyermek méhen belüli, majd a születést követő optimális tápanyagellátása és táplálása különös jelentőséggel bír ebből a szempontból – mondta el az egészségügyi világnap alkalmából Dr. Tokodi István, gyermek-gasztroenterológus. "A kisgyermekkori vashiány főként étrend eredetű problémákra vezethető vissza. Ez sok esetben csak annyit jelent, hogy a baba válogatós, azaz bizonyos ízű és állagú ételeket elutasít. Az ízpreferenciák már a méhen belüli életben kialakulnak, ezért nagyon fontos, hogy a várandós anya étkezése kellően változatos legyen.
Gondolta, hogy a D-vitaminhiány és a gyermekkori túlsúly kapcsolatban van? Kattintson!
A várandós kismama étrendje befolyásolja a gyermek ízlését
Azok az ételek, amelyeket a terhesség alatt gyakran és szívesen fogyasztunk, születendő gyermekünk számára is könnyebben elfogadhatók, "szerethetők" lesznek. Így megelőzhetjük, hogy a baba étrendje túlzottan egyoldalúvá váljon. Ez ugyanis fontos tápanyagok, leggyakrabban például a vas rejtett hiányához, súlyosabb esetben pedig vashiányos vérszegénység kialakulásához vezethet. Egyéves kor felett napi 7 mg vas bevitelére van szükség, amit valamilyen formában mindenképpen pótolni kell. Ha a szülő legkitartóbb próbálkozása ellenére is elutasítja a kisded a húsféléket, próbálkozhatunk vasban gazdag zöldséglevekkel, vagy a korosztály igényei szerint kialakított gyerekitalokkal is." – tette hozzá a szakértő.
Forrás:első1000nap.hu
Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben , a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en, Tiktok-on is!
