Hasűri terhesség

A hasűri terhesség a méhen kívüli terhesség egyik formája. Lényege, hogy a magzat nem a méhüregben, hanem a hasüregben, a hashártyák felületén tapad meg és ott fejlődik.

A hasűri terhesség tünetei

Kezdetben normális terhességi tünetek jelentkeznek. A magzat növekedésével fájdalmassá válnak a magzatmozgások, akut hasi katasztrófa klinikai képe bontakozhat ki.

A hasűri terhesség esetleges komplikációi

• Gyakori a magzat elhalása.
• Élveszületése esetén gyakoriak a magzat kényszertartásból eredő fejlődési rendellenességek (csípőficam, dongaláb, ferdenyak).
• Az állapot súlyos hasűri vérzés forrása lehet, mely vérzéses shockot, az anya halálát is okozhatja.
• Gyakori a bélelzáródás (ileusz).

A hasűri terhesség kiváltó okai

Az abdominális graviditás pontos oka nem ismert. Kialakulásának mechanizmusa során elsődleges és másodlagos formákat különítünk el.

1. 1 Elsődleges abdominális terhesség esetén a megtermékenyítés a hasüregben következik be.
2. 2 Másodlagos hasűri terhességet kürtterhesség és tubáris abortusz előzi meg. A hasüregbe kilökődött magzat újra megtapadhat, ez úttal a hashártyák felületén.

Mit tehet Ön hasűri terhesség esetén

Terhesgondozás során hívja fel orvosa figyelmét a fájdalmas magzatmozgásokra és a bélműködés zavaraira.

Mit tehet az orvos hasűri terhesség esetén

A méhen kívüli terhesség diagnosztikájában legfontosabb az ultrahang-vizsgálat. Az abdominális graviditás igazolása egybe hasi műtét indikációját is jelenti anyai életveszély alapján. A kiviselt terhesség esetén a magzat teljesen egészséges is lehet. A méhlepényt nem szokás sebészileg eltávolítani. Idővel spontán vagy gyógyszeres kezelésre felszívódik.

A hasűri terhesség megelőzése

A hasűri terhesség megelőzése ma még nem lehetséges. Az akut hasi katasztrófa megelőzéséhez a korai felismerés létfontosságú, mely hasi vagy hüvelyi ultrahangvizsgálattal lehetséges.

A hasűri terhesség rendkívül ritka állapot. A nemzetközi szakirodalom adatai szerint a méhen kívüli terhességek mintegy 1–1,5%-át teszi ki, az összes terhességhez viszonyítva pedig előfordulása 1:10 000–1:30 000 közé tehető. Ritkasága ellenére az egyik legnagyobb anyai kockázattal járó szülészeti kórkép, mivel a hasüregben megtapadó lepény olyan nagy erekhez kapcsolódhat, amelyek sérülése hirtelen, életveszélyes vérzéshez vezethet.

A diagnózis gyakran kihívást jelent

A korai terhességi ultrahangvizsgálat során a szakember azt keresi, hogy a petezsák a méh üregében helyezkedik-e el. Hasűri terhesség esetén a méh üres, miközben a hasüregben – gyakran a belek között, a hashártya felszínén vagy akár a máj, lép közelében – ábrázolódhat a fejlődő embrió vagy magzat. A hüvelyi ultrahang különösen fontos a korai hetekben, mert nagyobb felbontással képes kimutatni a méhen kívüli beágyazódást.

Előfordulhat, hogy a kórkép csak később derül ki

Ilyenkor a várandós nő arról számol be, hogy a magzatmozgások szokatlanul fájdalmasak, a has alakja eltér a megszokott terhességi képtől, vagy a magzati részek – fej, végtagok – a hasfalon keresztül kifejezetten élesen tapinthatók. A méh ilyenkor kisebb lehet a terhességi kornak megfelelő méretnél, hiszen a magzat nem benne fejlődik.

A laboratóriumi vizsgálatok önmagukban nem diagnosztikusak, de a terhességi hormon (hCG) szintjének alakulása segíthet a gyanú felvetésében. Méhen kívüli terhességnél a hCG-szint emelkedése gyakran eltér a normálistól, bár hasűri terhesség esetén – különösen előrehaladott állapotban – a hormonértékek akár a normális tartományban is lehetnek. Ez is hozzájárul ahhoz, hogy a felismerés sokszor nehéz.

A hasűri terhesség különleges kérdése a méhlepény elhelyezkedése

A lepény a hasüregben nem egy erre „tervezett” szervhez tapad, hanem gyakran bélkacsokhoz, a nagy csepleszhez, a kismedencei szervekhez vagy nagy erekhez rögzül. A lepény eltávolítása ezért súlyos vérzéssel járhat. Emiatt – amint az alapleírás is utal rá – sok esetben a műtét során a magzat eltávolítása után a lepényt visszahagyják, és annak fokozatos felszívódását várják. Ez azonban gondos utókövetést igényel, mert fertőzés, tályogképződés vagy késői vérzés is felléphet.

Az anyai kockázat szempontjából a legkritikusabb tényező a vérzés. A hasüregben nincs olyan izmos fal, mint a méhben, amely összehúzódással segítené a vérzés csillapítását. Ha a lepény nagy érhez kapcsolódik, annak sérülése percek alatt sokkos állapothoz vezethet. A vérzéses shock tünetei – hirtelen gyengeség, sápadtság, hideg verejtékezés, szapora pulzus, alacsony vérnyomás – azonnali sürgősségi ellátást igényelnek.

Fontos beszélni a differenciáldiagnózisról is

A hasűri terhesség tünetei részben átfedhetnek más kórképekkel, például petefészekciszta-megrepedéssel, vakbélgyulladással vagy egyéb akut hasi állapotokkal. Ezért minden terhesség alatti, hirtelen jelentkező hasi fájdalom esetén gondolni kell méhen kívüli terhesség lehetőségére is, különösen a korai hetekben.

Kockázati tényezőként általánosságban azok az állapotok említhetők, amelyek a petevezeték károsodásával járnak. Korábbi kismedencei gyulladás, endometriózis, hasi vagy kismedencei műtétek, korábbi méhen kívüli terhesség mind növelhetik annak esélyét, hogy a megtermékenyített petesejt ne a méhben tapadjon meg. Bár a hasűri forma különösen ritka, legtöbbször másodlagosan, egy korábbi kürtterhesség „átalakulásaként” alakul ki.

A magzat szempontjából a hasűri környezet nem ideális a fejlődéshez

A magzatvíz mennyisége gyakran csökkent, a mechanikai védelem hiányos, így a fejlődő magzat könnyebben kerül kényszertartásba. Ez magyarázza a gyakrabban előforduló mozgásszervi eltéréseket. Emellett a köldökzsinór elhelyezkedése is atípusos lehet, ami a magzati keringés zavarát okozhatja.

Ritka, de dokumentált esetekben a terhesség akár a harmadik trimeszterig is eljuthat. Ilyenkor a műtéti beavatkozás megtervezése komplex, több szakterület – szülész, sebész, aneszteziológus, intenzív terápiás szakember – együttműködését igényli. A beavatkozás rendszerint laparotómiával, azaz hasi feltárással történik, mert a laparoszkópos technika előrehaladott terhességnél nem biztonságos.

Műtét utáni időszak

A műtét utáni időszakban kiemelten fontos a fertőzés megelőzése és a vérkép, gyulladásos paraméterek ellenőrzése. Ha a lepény visszamarad, rendszeres képalkotó kontroll szükséges annak megfigyelésére, hogyan csökken a mérete. Egyes esetekben gyógyszeres kezelés – például metotrexát – alkalmazása merülhet fel, de ennek indikációja egyéni mérlegelést igényel.

Lelki szempontból a hasűri terhesség súlyos megterhelést jelenthet

A várandósság örömét hirtelen életveszélyes állapot válthatja fel. A magzat elvesztése, az intenzív osztályos ellátás vagy a sürgősségi műtét traumatikus élmény lehet. Éppen ezért a testi gyógyulás mellett a pszichés támogatás is elengedhetetlen. A veszteség feldolgozása, a következő terhességtől való félelem oldása szakember segítségével könnyebb lehet.

A későbbi gyermekvállalás lehetősége sok nőt foglalkoztat

Amennyiben a petevezetékek épek maradnak, és nem történt súlyos szövődmény, a későbbi méhen belüli terhesség esélye jó lehet. Ugyanakkor a következő várandósság esetén korai ultrahangvizsgálat javasolt, hogy mielőbb megerősítsék: a beágyazódás a méh üregében történt.

Összegezve

Összességében a hasűri terhesség ritka, de rendkívül komoly állapot. A kulcs a korai felismerés, a gyors diagnózis és a megfelelő időben végzett sebészi beavatkozás. Ha Ön várandósság alatt szokatlan, erős hasi fájdalmat, fájdalmas magzatmozgást, hirtelen rosszullétet tapasztal, ne várjon: azonnal kérjen orvosi segítséget. A modern képalkotó eljárások és a multidiszciplináris ellátás ma már sok esetben lehetővé teszik az anya életének megmentését, és ritka esetben akár a magzat sikeres világra segítését is.

Gyakori kérdések a hasűri terhességről, méhen kívüli terhességről

Mi a különbség a méhen kívüli terhesség és a hasűri terhesség között?

A méhen kívüli terhesség (ektópiás terhesség) gyűjtőfogalom: minden olyan esetet ide sorolunk, amikor a megtermékenyített petesejt nem a méh üregében ágyazódik be. Leggyakrabban a petevezetékben tapad meg (kürtterhesség), de ritkán előfordulhat a petefészekben, a méhnyakban vagy – a legritkább formaként – a hasüregben. A hasűri terhesség tehát a méhen kívüli terhesség egyik speciális, különösen ritka és veszélyes formája.

Milyen gyakori a méhen kívüli terhesség?

A méhen kívüli terhesség az összes terhesség körülbelül 1–2%-ában fordul elő. A hasűri forma ezen belül is ritka, az esetek töredékét teszi ki. Bár statisztikailag nem gyakori, súlyossága miatt kiemelt figyelmet érdemel.

Melyek a méhen kívüli terhesség legkorábbi jelei?

A kezdeti tünetek gyakran nem különböznek a normális terhességtől: menstruációkimaradás, mellfeszülés, émelygés jelentkezhet. Figyelmeztető jel lehet azonban az alhasi fájdalom, az egyik oldalon jelentkező szúró érzés, illetve a barnás, pecsételő vérzés. Hirtelen erős hasi fájdalom, ájulásérzés vagy vállba sugárzó fájdalom már belső vérzés jele lehet, ami sürgősségi ellátást igényel.

Lehet-e normális terhességi teszt méhen kívüli terhesség esetén?

Igen. A terhességi teszt a hCG hormon jelenlétét mutatja ki, amely méhen kívüli terhesség esetén is termelődik. Ezért a pozitív teszt nem jelenti automatikusan azt, hogy a terhesség a méhben helyezkedik el. A beágyazódás helyét ultrahangvizsgálattal lehet tisztázni.

Fájdalmasabbak a magzatmozgások hasűri terhesség esetén?

Előrehaladott hasűri terhességnél igen. Mivel a magzat nem a méh izmos falán belül fejlődik, hanem a hasüregben, mozgásai kifejezetten kellemetlenek vagy fájdalmasak lehetnek. Sokszor a végtagok a hasfalon keresztül is jól tapinthatók.

Miért életveszélyes a hasűri terhesség?

A legnagyobb veszélyt a súlyos belső vérzés jelenti. A lepény olyan területekhez tapadhat, ahol nagy erek futnak, és ezek sérülése hirtelen, masszív vérvesztést okozhat. Emellett fertőzés, bélelzáródás és más hasi szövődmények is felléphetnek.

Mindig szükséges a műtét?

Hasűri terhesség esetén igen, a diagnózis önmagában műtéti indikációt jelent, mert az anya életének védelme elsődleges. Más típusú méhen kívüli terhességnél – például korai kürtterhességnél – bizonyos esetekben gyógyszeres kezelés (pl. metotrexát) is szóba jöhet, ha az állapot stabil és a hormonértékek megfelelők.

Eltávolítják-e mindig a méhlepényt hasűri terhesség során?

Nem feltétlenül. Ha a lepény eltávolítása súlyos vérzéssel járna, az orvosok gyakran visszahagyják, és annak fokozatos felszívódását várják, szoros ellenőrzés mellett. Ez biztonságosabb lehet, mint az azonnali eltávolítás.

Megmaradhat-e a magzat hasűri terhesség esetén?

Sajnos az esetek jelentős részében a magzat elhal. Ritka, kivételes esetekben azonban előfordult már élveszületés is. Ilyenkor is nagy a fejlődési rendellenességek kockázata a kényszertartás és a nem megfelelő környezet miatt.

Befolyásolja-e a jövőbeni gyermekvállalást?

Ez az egyéni körülményektől függ. Ha a petevezetékek és a méh épek maradnak, és nem történt súlyos szövődmény, a későbbi egészséges terhesség esélye jó lehet. Ugyanakkor a következő várandósság korai ultrahangos ellenőrzése különösen fontos.

Kik tartoznak fokozott kockázati csoportba?

Korábbi kismedencei gyulladás, petevezeték-műtét, endometriózis, előző méhen kívüli terhesség, illetve bizonyos meddőségi kezelések növelhetik a kockázatot. Ez azonban nem jelenti azt, hogy ezekben az esetekben biztosan kialakul ektópiás terhesség – csupán gyakoribb az előfordulás.

Megelőzhető-e a méhen kívüli terhesség?

Teljes biztonsággal nem. A kismedencei fertőzések megelőzése, időben történő kezelése és a rendszeres nőgyógyászati kontroll csökkentheti a kockázatot, de minden esetet nem lehet kivédeni. A legfontosabb a korai felismerés.

Mikor kell azonnal orvoshoz fordulni?

Ha pozitív terhességi teszt mellett erős hasi fájdalom, szédülés, ájulásérzés, vállba sugárzó fájdalom vagy bőséges vérzés jelentkezik, azonnali sürgősségi ellátás szükséges. Ezek a tünetek belső vérzésre utalhatnak.

Hogyan zajlik a felépülés?

A fizikai gyógyulás műtét után általában néhány hét, de a lelki feldolgozás hosszabb időt vehet igénybe. A méhen kívüli terhesség gyakran veszteséggel jár, ezért pszichológiai támogatás, gyászfeldolgozás segíthet az érintetteknek.

Felhasznált irodalom:

• American College of Obstetricians and Gynecologists (ACOG): Tubal Ectopic Pregnancy. Practice Bulletin No. 193. Obstetrics & Gynecology, 2018.
• RCOG – Royal College of Obstetricians and Gynaecologists: Diagnosis and Management of Ectopic Pregnancy (Green-top Guideline No. 21). 2016.
• WHO – World Health Organization: Ectopic pregnancy – maternal health overview.
• Bouyer J. et al.: Risk factors for ectopic pregnancy: a comprehensive analysis based on a large case-control, population-based study in France. American Journal of Epidemiology, 2003;157(3):185–194.
• Atrash HK et al.: Abdominal pregnancy in the United States: frequency and maternal mortality. Obstetrics & Gynecology, 1987;69(3 Pt 1):333–337.
• Poole A., Haas D., Magann EF.: Early abdominal ectopic pregnancies: a systematic review of the literature. Gynecologic and Obstetric Investigation, 2012;74(4):249–260.