Kürtterhesség

Kürtterhesség esetén a megtermékenyített petesejt a petevezetékbe ágyazódik be, és ott kezd el nőni.

A kürtterhesség lényege, hogy a megtermékenyített pete nem a méhüregben, hanem valamelyik petevezetékben (kürtben vagy tubában) ágyazódik be. A terhesség 10. hete után akut hasi katasztrófa következik be.

A kürtterhesség tünetei

A kürtterhesség klasszikus tünetei az erős alhasi fájdalom, hüvelyi vérzés, petevezetékek vetületében tapintható szövettöbblet. A méhkürt szorosában (isztmuszában) megtapadó magzat kürtrepedést okoz, mely hirtelen jelentős hasűri vérzést, vérzéses shockot okoz. A méhkürt tágabb szakaszában, az ampullában megtapadó magzat tubáris abortusz áldozata lesz, vagyis a hasüreg felé kilökődik. Ez esetben a vérzés kevésbé drámai, a klasszikus tünetekben viszont nem különbözik az isztmikus terhességtől. Az akut hasi katasztrófát vérzéskimaradás, terhességi gyanújelek, pozitív terhességi vizeletpróba előzi meg.

A kürtterhesség esetleges komplikációi

Legfontosabb komplikáció a hasűri vérzés és a perifériás keringési elégtelenség (vérzéses shock). A méhen kívüli terhesség ismétlődési kockázata 12,5%. Az esetek harmadában maradandó meddőség marad hátra.

A kürtterhesség kiváltó okai

A méh, méhkürtök gyulladása, fejlődési rendellenessége, fejletlensége a leggyakoribb ok. Hajlamosító tényező a kismedencei gyulladás, idült hashártya-gyulladás, gyakori partnercsere, az óvszer mellőzése, IUD viselése, cikluszavarok, endometriosis.

Mit tehet Ön kürtterhesség esetén

Vérzéskimaradás esetén forduljon orvoshoz.

Mit tehet az orvos kürtterhesség esetén

Az orvos kismedencei betapintással és ultrahang-vizsgálattal pontosan meg tudja határozni a magzat beágyazódásának helyét. Az élő, kürtrepedést még nem okozó ("intakt") méhen kívüli terhesség könnyebben, veszélytelenebbül lehet gyógyítani. Sokszor elegendő hasi tükrözés mellett a magzatba adott injekció a méhen kívüli terhesség megszüntetéséhez. Akut hasi katasztrófa esetén a hátsó hüvelyboltozat (Douglas-űr) átszúrásával vért nyernek. A műtét ilyenkor halaszthatatlan. Többnyire az érintett petevezeték sebészi eltávolításával oldható meg a betegség. Olykor megpróbálkoznak a méhkürt felmetszésével, a magzat eltávolításával és a méhkürt rekonstrukciójával is

A kürtterhesség megelőzése

Fontos a megbízható monogám párkapcsolat a gyulladások megelőzésére. A cikluszavarokat gyógyítani kell az endometriosis megelőzése érdekében. A fogamzás előtti szűrővizsgálatok, a tervezett terhesség, fogamzás körüli (perikoncepcionális) gondozás hatékony módszer a kockázat csökkentésében. Megelőzése teljes biztonsággal nem lehetséges.

A kürtterhesség gyakorisága

A kürtterhesség – orvosi nevén tubáris terhesség – a méhen kívüli terhességek leggyakoribb formája. A nemzetközi adatok szerint a klinikailag igazolt terhességek körülbelül 1–2%-ában fordul elő, tehát nem számít ritka jelenségnek, ugyanakkor időben felismerve ma már jó eséllyel kezelhető állapotról van szó. A probléma súlyosságát nem maga a beágyazódás ténye adja, hanem az, hogy a petevezeték fala nem képes úgy tágulni és alkalmazkodni, mint a méh ürege. A növekvő embrió ezért előbb-utóbb a környező szövetek károsodásához, súlyos esetben repedéshez és életveszélyes vérzéshez vezethet.

A tünetek nem mindig jelentkeznek klasszikus formában

Az alhasi fájdalom lehet tompa, féloldali, fokozatosan erősödő panasz is, nem feltétlenül hirtelen, „késként hasító” érzés. Előfordulhat vállcsúcsba sugárzó fájdalom is, amely a hasüregbe jutott vér rekeszizom-irritáló hatásának következménye. Ez sokszor megtévesztő tünet, pedig komoly belső vérzésre utalhat. A hüvelyi vérzés gyakran barnás, pecsételő jellegű, és eltér a megszokott menstruációtól. A szédülés, gyengeség, ájulásérzés már a keringési instabilitás jele lehet – ilyenkor azonnali sürgősségi ellátás szükséges.

A diagnózis ma már lényegesen korábban felállítható, mint évtizedekkel ezelőtt

A modern transzvaginális ultrahangvizsgálat és a szérum béta-hCG (humán chorion-gonadotropin) szintjének dinamikus követése kulcsszerepet játszik. Normál méhen belüli terhesség esetén a hCG-szint az első hetekben körülbelül 48 óránként megduplázódik. Amennyiben ez az emelkedés elmarad, vagy az ultrahangvizsgálat nem mutat ki méhen belüli petezsákot egy bizonyos hCG-érték felett, felmerül a méhen kívüli terhesség gyanúja. Az időben elvégzett labor- és képalkotó vizsgálatok tehát életet menthetnek.

A kezelés módja több tényezőtől függ

A terhesség nagyságától, a hCG-szinttől, a beteg általános állapotától és attól, hogy történt-e már repedés. Amennyiben a kürtterhesség korai stádiumban kerül felismerésre, és a beteg keringése stabil, lehetőség van gyógyszeres kezelésre is. A metotrexát nevű készítmény – amely a gyorsan osztódó sejtek szaporodását gátolja – sok esetben műtét nélkül is megoldást jelenthet. A kezelés során azonban szoros laboratóriumi kontroll szükséges, hiszen a hCG-szint csökkenését rendszeresen ellenőrizni kell. Fontos, hogy a gyógyszer alkalmazása után egy ideig nem javasolt újabb terhesség vállalása, mivel a szer átmenetileg befolyásolhatja a sejtosztódást.

Sebészi beavatkozás esetén ma már elsődlegesen laparoszkópos (hasi tükrözéses) eljárást alkalmaznak, amely kíméletesebb, gyorsabb felépülést biztosít, és kisebb heggel jár. Amennyiben lehetséges, a petevezeték megőrzésére törekednek, különösen akkor, ha a másik oldali kürt károsodott vagy hiányzik. Súlyos vérzés, illetve teljes kürtrepedés esetén azonban a petevezeték eltávolítása válhat szükségessé az anya életének megmentése érdekében.

A jövőbeli termékenység kérdése érthető módon sok érintettet aggaszt

Eegyetlen petevezeték elvesztése nem zárja ki a spontán teherbe esés lehetőségét. Amennyiben a másik oldal egészséges, a természetes fogamzás esélye továbbra is fennáll. Ugyanakkor a méhen kívüli terhességen átesett nők esetében az ismétlődés kockázata magasabb az átlagpopulációhoz képest, ezért a következő terhesség esetén különösen fontos a korai orvosi ellenőrzés.

Kockázati tényezők

A kockázati tényezők között kiemelt helyet foglalnak el a korábbi kismedencei gyulladások, különösen a Chlamydia trachomatis fertőzés, amely sokszor tünetmentesen károsítja a petevezeték finom csillószőrzetét. Ezek a csillók felelősek azért, hogy a megtermékenyített petesejt a méh irányába haladjon. Ha működésük zavart szenved, az embrió „elakad”, és idő előtt beágyazódhat. Éppen ezért a rendszeres nőgyógyászati szűrés, a nemi úton terjedő fertőzések megelőzése és időbeni kezelése alapvető fontosságú.

Az asszisztált reprodukciós eljárások – például lombikbébi-program – esetén is kissé emelkedett a méhen kívüli terhesség aránya, különösen akkor, ha a petevezetékek korábban károsodtak. Ilyen esetben az embrió visszaültetését követően is szükség van korai ultrahangos ellenőrzésre.

Pszichés vonatkozások

A kürtterhesség nem csupán fizikai megterhelést jelent, hanem komoly lelki traumát is okozhat. A hirtelen terhességvesztés, az életveszély élménye, esetleg a termékenység miatti aggodalom szorongást, gyászt, depresszív tüneteket válthat ki. Sok nő számol be bűntudatról vagy önvádról, holott a legtöbb esetben a folyamat nem előzhető meg tudatos döntéssel. Fontos, hogy ilyen helyzetben ne maradjon egyedül a kérdéseivel: a pszichológiai támogatás, sorstársi közösségek vagy szakember segítsége jelentősen megkönnyítheti a feldolgozást.

A felépülési idő egyéni, de műtét után általában néhány hét fizikai kímélet javasolt

A szervezetnek időre van szüksége a vérveszteség pótlásához és a hormonális egyensúly rendeződéséhez. A menstruáció rendszerint 4–6 héten belül visszatér, de ez változó lehet. Újabb terhesség vállalását az orvos általában 3–6 hónap elteltével javasolja, a választott kezelési módtól függően.

Rh-negatív vércsoportú nők ellátása

Külön figyelmet érdemel az Rh-negatív vércsoportú nők ellátása. Amennyiben az anya Rh-negatív, és a terhesség során magzati vérsejtek kerülhetnek az anyai keringésbe, anti-D immunglobulin adása szükséges lehet a későbbi terhességek védelme érdekében. Erről minden esetben a kezelőorvos dönt.

Összegezve

Összességében elmondható, hogy a kürtterhesség ma már korai felismerés mellett jó eséllyel kezelhető, de továbbra is potenciálisan életveszélyes állapot. A legfontosabb üzenet az, hogy vérzéskimaradás és pozitív terhességi teszt esetén – különösen, ha alhasi fájdalom vagy rendellenes vérzés jelentkezik – ne várjon, hanem mielőbb forduljon orvoshoz. A gyors diagnózis nemcsak az életet mentheti meg, hanem a későbbi gyermekvállalás esélyeit is jelentősen javíthatja.

A tudatos családtervezés, a fertőzések megelőzése, a rendszeres nőgyógyászati kontroll és a korai terhesgondozás mind hozzájárulnak a kockázat csökkentéséhez. Bár teljes biztonsággal valóban nem előzhető meg minden eset, az informáltság és az időben történő orvosi beavatkozás kulcsfontosságú. Az Ön egészsége és jövőbeni termékenysége érdekében a legfontosabb a figyelmeztető jelek komolyan vétele és a gyors szakellátás igénybevétele.

Felhasznált irodalom:

• American College of Obstetricians and Gynecologists (ACOG): Ectopic Pregnancy – Practice Bulletin
• NICE (National Institute for Health and Care Excellence): Ectopic pregnancy and miscarriage: diagnosis and initial management (NG126)
• Royal College of Obstetricians and Gynaecologists (RCOG): The Management of Tubal Pregnancy (Green-top Guideline No. 21)
• UpToDate: Ectopic pregnancy: Clinical manifestations and diagnosis (szakmai összefoglaló)
• Centers for Disease Control and Prevention (CDC): Ectopic Pregnancy – Data & Statistics