Erőtlenség, gyengeség

Az erőtlenség vagy gyengeség olyan állapot, amelyben az érintett általános fizikai erőnléte jelentősen csökken, ami kimerültségben, fáradtságban vagy az aktivitásra mutatkozik meg, gyakran ellehetetlenítve bármely tevékenység végrehajtását.

Az asthenia nem egyszerűen a fáradtság érzetére utal, hanem arra, hogy az egyén valódi fizikai gyengeséget tapasztal, ami akadályozza a mindennapi tevékenységek végrehajtását. Gyakran társul más tünetekkel, mint például szédülés, levertség, légszomj vagy koncentrációs nehézségek. Az asthenia lehet átmeneti vagy tartós, enyhe vagy súlyos formában jelentkezhet, és számos betegség tünete lehet.

Az asthenia típusai

• Átmeneti asthenia: rövid távú gyengeség, amely általában valamilyen akut betegség, például vírusfertőzés vagy fizikai megterhelés után alakul ki.
• Krónikus asthenia: tartósan fennálló erőtlenség, amely több héten vagy hónapon át fennáll, és súlyosabb betegségekre utalhat.

Az aszténia általános velejárója a betegség utáni lábadozásnak. Az aszténia lehet azonban lelki eredetű is. Az aszténiás alkatú gyermekek általánosan gyengén fejlett izomzattal rendelkeznek. Jellemző rájuk a szervek, a keringés, az anyagcsere és az izmok kiegyensúlyozatlan működése, a laza szalagrendszer, és a vékony csontok.

Forrás: shutterstock.com

---

Milyen betegségekre utalhat az erőtlenség, gyengeség?

Az asthenia számos betegség vagy állapot tünete lehet, az enyhébbtől a súlyosabb kórképekig. Az alábbiakban a leggyakoribb okokat mutatjuk be:

Fertőzések

• Influenza és más vírusos fertőzések: az influenza, COVID-19, valamint más légúti fertőzések gyakran járnak általános gyengeséggel és levertséggel, amely még a betegség lefolyása után is fennmaradhat. A gyengeség bárányhimlőnél is gyakori, melyet a Varicella Zoster vírus okoz.
• Bakteriális fertőzések: a tüdőgyulladás, húgyúti fertőzések vagy szepszis szintén súlyos erőtlenséget okozhatnak, különösen időseknél vagy legyengült immunrendszerű betegeknél.

Kardiovaszkuláris betegségek

• Szívelégtelenség: a szívelégtelenségben szenvedő betegek gyakran tapasztalnak fizikai gyengeséget, mivel a szív nem képes megfelelően pumpálni a vért, és az oxigénellátás csökken. (Ha COPD-vel társul oxigénterápia is indokolt lehet.)
• Szívroham: a szívroham egyik korai tünete lehet a hirtelen fellépő gyengeség, különösen ha más kardiális tünetekkel (mellkasi fájdalom, légszomj) együtt jelentkezik.
• Alacsony vérnyomás: gyakran jár együtt gyengeséggel, mert a szervezet szövetei a vérkeringés hatékonyságának és az agy perfúziójának csökkenése miatt ilyenkor nem kapnak elegendő oxigént és tápanyagot. Általában bradycardia is kíséri.

Metabolikus és endokrin rendellenességek

• Cukorbetegség: az ingadozó vércukorszint erőteljes fáradtsághoz, erőtlenséghez vezethet. A hipoglikémia (alacsony vércukorszint) különösen gyorsan kialakuló gyengeséget okozhat.
• Pajzsmirigy alulműködés (hipotireózis): a pajzsmirigy alulműködése jelentős gyengeséggel, fáradtsággal, lassult anyagcserével jár.
• Addison-kór: a mellékvese elégtelensége, amelyet hormonhiány okoz, kifejezett gyengeséggel, vérnyomáscsökkenéssel és súlyos fáradtsággal jár.

Vérszegénység (anémia)

A vérszegénység, amely során a szervezetben nem áll rendelkezésre megfelelő mennyiségű hemoglobin vagy vörösvérsejt, oxigénhiányhoz vezet, és súlyos fáradtságot, levertséget és gyengeséget okozhat.

Krónikus betegségek

• Krónikus fáradtság szindróma: egy komplex, többféle tényező által kiváltott állapot, amely tartós és súlyos fáradtságot, valamint gyengeséget okoz.
• Fibromyalgia: ez az izomfájdalommal és fáradtsággal járó szindróma szintén gyakran társul általános gyengeséggel.

Onkológiai betegségek

A daganatos betegségek (pl. emlőrák), különösen a kezelés (kemoterápia, sugárterápia) alatt, súlyos gyengeséget és levertséget okozhatnak. A rákbetegségek maguk is jelentős anyagcsere-eltéréseket okozhatnak (vastagbélrák), amelyek astheniához vezetnek.

Pszichés betegségek

• Depresszió: a súlyos depresszió gyakran járhat fizikai gyengeséggel, kimerültséggel és az energiahiány érzésével.
• Szorongásos zavarok: a tartós szorongás fizikai kimerülést, gyengeséget okozhat, amelyet gyakran vegetatív tünetek (szapora szívverés, izzadás) kísérnek.

Tápanyaghiányok

• Vashiány: a vas alacsony szintje a vérben gyakran jár fáradtsággal és gyengeséggel, mivel a hemoglobin nem tud megfelelő mennyiségben oxigént szállítani a szövetekhez.
• Vitaminhiányok: a B-vitaminok, különösen a B12-vitamin hiánya gyakran okoz súlyos fáradtságot, izomgyengeséget és idegrendszeri tüneteket.

Mikor forduljon orvoshoz?

Az erőtlenség vagy gyengeség alkalmanként természetes lehet, például fizikai megterhelés után, de ha a tünet tartósan fennáll vagy súlyosbodik, orvosi kivizsgálásra van szükség. Különösen fontos orvoshoz fordulni, ha a gyengeség:

• Hirtelen alakul ki, különösen szívelégtelenség, stroke vagy fertőzés tünetei mellett.
• Tartós, és jelentősen befolyásolja a mindennapi tevékenységeket.
• Kísérő tünetekkel jár, mint például légszomj, mellkasi fájdalom, súlyos fáradtság, szédülés, láz vagy súlyos fogyás.

Összegezve

Az erőtlenség, gyengeség (asthenia) számos különböző betegség tünete lehet, az enyhe vírusfertőzésektől kezdve a súlyosabb krónikus betegségekig, például szívbetegségek, vérszegénység vagy daganatok. A tünetek pontos kivizsgálása és az alapbetegség kezelése elengedhetetlen a gyengeség megszüntetéséhez. Ha a tünetek hirtelen jelentkeznek vagy tartósan fennállnak, mindenképpen konzultálni kell orvossal.

Gyakori kérdések az erőtlenségről, gyengeségről

Az erőtlenség vagy gyengeség (asthenia) számos különböző betegség tünete lehet, a fertőzésektől a neurológiai rendellenességekig. A kiváltó ok pontos meghatározása alapos kivizsgálást igényel, amely magában foglalhat vérvizsgálatot, képalkotó eljárásokat, és egyéb diagnosztikai teszteket.

A nem megfelelő életmód is okozhat fáradtságot: az alváshiány, rendszertelen alvás, a fizikai aktivitás hiánya, tétlenség, unalom vagy túl sok serkentő, kávé vagy alkohol fogyasztása, a nikotinabuzus.

Forrás: shuttertock.com

---

Az orvosi kezelés az alapbetegség kezelésére irányul, és magában foglalhatja gyógyszeres kezelést, étrend-kiegészítést, pszichoterápiát, illetve fizikai rehabilitációt is. Az alábbiakban bemutatjuk a leggyakrabban felmerülő kérdéseket és a hozzájuk tartozó hiteles orvosi válaszokat az erőtlenséggel kapcsolatban.

Mi okozza az erőtlenséget, gyengeséget?

Az erőtlenség gyakran összefügg fizikai vagy mentális betegségekkel. Az okok között szerepelhetnek anyagcserezavarok (például pajzsmirigybetegségek), vérszegénység, fertőzések (influenza, COVID-19), krónikus betegségek (például cukorbetegség, szív- vagy tüdőbetegségek), valamint pszichés állapotok, például depresszió vagy szorongás. Egyes gyógyszerek, alváshiány, túlzott fizikai terhelés vagy nem megfelelő táplálkozás szintén okozhatnak gyengeséget.

Milyen típusú gyengeség létezik, és hogyan lehet őket megkülönböztetni?

Az erőtlenséget két fő típusba soroljuk: általános és lokalizált gyengeség.

1. 1 Általános gyengeség: az egész testben jelentkezik, gyakran fáradtsággal társul, és rendszerint valamilyen szisztémás betegség következménye.
2. 2 Lokalizált gyengeség: egy adott izomcsoportra vagy végtagra korlátozódik, és gyakran neuromuszkuláris problémákra utal, például idegsérülésre vagy izombetegségekre.

Milyen vizsgálatok szükségesek az erőtlenség okának meghatározásához?

Az orvos elsőként alapos kórtörténetet vesz fel és fizikális vizsgálatot végez. A következő vizsgálatok lehetnek szükségesek:

• Vérvizsgálat: az anémia, pajzsmirigybetegség, fertőzések vagy anyagcserezavarok kimutatására.
• Képalkotó vizsgálatok: például CT vagy MRI, ha neurológiai vagy izomproblémára van gyanú.
• Elektromiográfia (EMG): az idegek és az izmok közötti kommunikáció értékelésére.
• Alvásvizsgálatok: ha alvászavar gyanúja merül fel, például alvási apnoé esetén.
• EKG vagy terheléses tesztek: a szív működésének vizsgálatához, ha kardiológiai ok állhat a háttérben.

Milyen betegségek állhatnak az erőtlenség hátterében?

Az erőtlenség számos betegség tünete lehet. Néhány gyakori ok:

• Anyagcserezavarok: hipotireózis (pajzsmirigy alulműködés), cukorbetegség, vese- vagy májbetegségek.
• Vérszegénység: a vörösvérsejtek alacsony száma vagy a hemoglobinhiány miatt a test nem kap elegendő oxigént, ami gyengeséget okozhat.
• Fertőzések: influenza, mononukleózis, bakteriális fertőzések, COVID-19.
• Neurológiai betegségek: szklerózis multiplex, izomdisztrófia, myasthenia gravis.
• Szív- és érrendszeri betegségek: szívelégtelenség, koszorúér-betegség, alacsony vérnyomás.
• Mentális zavarok: depresszió, szorongás, krónikus stressz.

Milyen kezelési lehetőségek állnak rendelkezésre az erőtlenség kezelésére?

Az erőtlenség kezelése az alapbetegségtől függ. Néhány lehetséges kezelés:

• Étrend-kiegészítők vagy gyógyszerek: ha az erőtlenséget vitamin- vagy ásványianyag-hiány, például vas- vagy B12-vitamin-hiány okozza, akkor ezek pótlása szükséges.
• Hormonpótlás: pajzsmirigyproblémák esetén pajzsmirigyhormonok pótlására lehet szükség.
• Fizikai rehabilitáció: izomgyengeség esetén, különösen sérülés vagy izombetegség következtében, a gyógytorna segíthet.
• Mentális egészség támogatása: ha pszichés problémák, például depresszió vagy szorongás okozzák az erőtlenséget, pszichoterápia, antidepresszánsok vagy anxiolitikumok segíthetnek.
• Alváskezelés: alvászavarok esetén megfelelő alváshigiénia, alvási apnoé esetén pedig légzéstámogató készülékek alkalmazása.

Az erőtlenség állandó vagy idővel elmúlik?

Az erőtlenség gyakran átmeneti és visszafordítható, ha az alapbetegséget megfelelően kezelik. Például egy fertőzés utáni felépülés során a gyengeség fokozatosan megszűnhet. Azonban krónikus betegségek esetén, mint például a sclerosis multiplex vagy a szívelégtelenség, az erőtlenség tartósan fennmaradhat, de megfelelő kezelés mellett javítható.

Mikor kell orvoshoz fordulni erőtlenség miatt?

Orvosi segítséget kell kérni, ha az erőtlenség hirtelen jelentkezik, gyorsan súlyosbodik, vagy társul egyéb aggasztó tünetekkel, például légzési nehézséggel, mellkasi fájdalommal, szédüléssel, eszméletvesztéssel vagy súlyos izomgyengeséggel. Ha az erőtlenség hosszabb ideig fennáll, és az életminőséget befolyásolja, akkor is szükséges az orvosi kivizsgálás.

Okozhat-e a lepkehimlő erőtlenséget, gyengeséget?

Igen, a lepkehimlő (ötödik betegség) okozhat erőtlenséget és gyengeséget, különösen a fertőzés kezdeti szakaszában és felnőttek esetén. A betegséget okozó parvovírus B19 nemcsak kiütéseket okoz, hanem általános tüneteket is kiválthat, hasonlóan egy enyhébb influenzához. Ezek között gyakori az általános gyengeség, fáradékonyság, levertség, fejfájás, hőemelkedés vagy alacsony fokú láz.

Összefügghet-e az erőtlenség és az émelygés?

Igen, az erőtlenség gyakran társulhat émelygéssel (hányással), mivel mindkét tünet számos közös kiváltó okra vezethető vissza. Ilyen lehet például a vércukorszint-ingadozás, fertőzések, kiszáradás, alacsony vérnyomás vagy bizonyos gyógyszerek mellékhatása. Emellett a stressz, kimerültség vagy szorongás is előidézheti mindkét panaszt egyszerre.

Dialízis mellékhatása lehet gyengeség?

Igen, a gyengeség gyakori mellékhatása a dialízisnek, különösen közvetlenül a kezelés után. A dialízis során folyadékot, elektrolitokat és salakanyagokat távolítanak el a vérből, ami bár életmentő, fizikai megterhelést jelent a szervezetnek. Ha túl sok folyadékot vonnak ki, az alacsony vérnyomást és ezzel együtt szédülést, gyengeséget okozhat.

Vérátömlesztés mellékhatása lehet gyengeség?

Igen, a vérátömlesztés után jelentkezhet gyengeség, bár ez általában átmeneti és többféle okra vezethető vissza. A gyengeség oka lehet maga az alapbetegség, amiért a transzfúziót kapták (pl. súlyos vérszegénység, vérvesztés), de előfordulhat enyhe transzfúziós reakció következtében is. Az immunrendszer válaszolhat az idegen fehérjékre, ami fáradtságot, levertséget okozhat. Ezenkívül a szervezetnek időre van szüksége, hogy alkalmazkodjon a kapott vérhez.

Izomfájdalom okozhat gyengeséget?

Igen, izomfájdalom okozhat gyengeséget, különösen ha a fájdalom gyulladásos, sérüléses, vagy túlterheléses eredetű. Amikor egy izom fáj, a beteg természetesen óvja, kevésbé mozgatja azt, ami az izomerő átmeneti csökkenéséhez vezethet. Gyulladásos betegségekben, például myositisben a gyulladt izom önmagában is gyengébbé válik. Hasonlóan, fertőzések, autoimmun kórképek, vagy anyagcsere-betegségek is egyszerre okozhatnak fájdalmat és izomgyengeséget.

A toxikus sokk szindróma okozhat gyengeséget?

Igen, a toxikus sokk szindróma (TSS) gyakran okozhat gyengeséget a betegekben. Ez a tünet a súlyos fertőzés, láz, vérnyomásesés és szervek elégtelen perfúziója következtében alakul ki, ami fizikai kimerültséget és általános levertséget eredményez. A gyengeség gyakran társul szédüléssel, álmossággal vagy zavartsággal, és a TSS korai figyelmeztető jelei közé tartozik.

A porfíria okozhat gyengeséget?

Igen, az izomgyengeség és a motoros diszfunkció a súlyos akut hepatikus porfíria egyik legveszélyesebb és leggyakoribb tünete. A gyengeség oka a felhalmozódó neurotoxikus porfirin prekurzorok direkt károsító hatása a perifériás idegrendszerre, ami egy gyorsan progrediáló motoros neuropátiát eredményez. Ez a gyengeség tipikusan a végtagokban, gyakran az alsó végtagokban kezdődik, és felülre terjed (ascendáló bénulás), ami a Guillain-Barré szindrómára emlékeztet. Az állapot legsúlyosabb, életveszélyes formája akkor következik be, ha a bénulás a légzőizmokra is kiterjed, ami azonnali gépi lélegeztetést tehet szükségessé.

A krónikus veseelégtelenség okozhat gyengeséget?

Igen, a krónikus veseelégtelenség gyakran okozhat gyengeséget, különösen a betegség előrehaladott stádiumában. A vesék romló funkciója miatt felhalmozódnak a szervezetben a salakanyagok és a toxikus anyagcsere-termékek, amelyek fáradtságot és általános gyengeséget idézhetnek elő. Emellett a veseelégtelenséghez társulhat vérszegénység, mivel a vesék csökkent mértékben termelnek eritropoetint, ami a vörösvérsejtek képződését serkenti, a kevesebb vörösvérsejt pedig oxigénhiányhoz és gyengeséghez vezethet.

Felhasznált források:

• Mayo Clinic
• WebMD
• National Institutes of Health (NIH)