Ezeket látta már?

Lehet, hogy Ön is érintett?

Az oszteoporózis (csontritkulás) olyan állapot, amely a csontok elvékonyodásával, porózussá válásával jár, így azok kisebb fizikai behatásra is könnyebben eltörnek. Az érintettek gyakran nincsenek is tisztában veszélyeztetettségükkel. Sokszor csak azután diagnosztizálják, hogy eleséseket követő törésekkel jelentkeznek a betegek. Figyelmeztető adat, hogy a világon minden 3. nő és 8. férfi érintett. Így érthető, hogy miért emlegetik "néma járvány"-ként.

Csontjaink szerkezete az életkorral változik

Lehet, hogy Ön is érintett?

A csont élő szövet, folyamatosan változik; leépül és regenerálódik. Ehhez elengedhetetlen egy ásványi anyag, a kalcium jelenléte. A csontok tulajdonképpen raktárként funkcionálnak, ahonnan a napi szükségletnek megfelelően kivonódik, vagy elraktározódik a kalcium. A csontok teherbírása növelhető például testmozgással, mérésére pedig a csontsűrűség mérés (ODM, oszteo-denzitometria) szolgál.

A maximális csonttömeg 25-27 éves korra alakul ki, majd kb. 35 éves kortól fokozódik a kalcium ürülése a csontokból, így azok vesztenek teherbírásukból. Az életkor előrehaladtával a csontok fokozódó leépülése és csökkenő intenzitású újraépítése lesz jellemző. A külső rétegük meggyengül, a belső állományában pedig egyre nagyobb méretű lyukak keletkeznek. Ez idővel a csonttörések kockázatának növekedéséhez vezet.

Már gyermek- és serdülőkorban érdemes odafigyelni rá, hogy a maximális csonttömeg minél nagyobb legyen. A csontritkulás kialakulásának vannak bizonyos hajlamosító tényezői, ezek egy része adottság, melyet nem tudunk befolyásolni. Azonban minden életkorban tehetünk valamit az oszteoporózis kialakulása és a csonttörések elkerülése érdekében.

Kiket veszélyeztet főként a csontritkulás?

A kockázati tényezők közé tartozik a kis testsúly, a menstruáció kimaradása, vagy megszűnése, a túl kevés mozgás, vagy a kalciumszegény étrend. De már a dohányzásról és a mértéktelen alkoholfogyasztásról is bebizonyították, hogy növelik az oszteoporózis veszélyét.

Nagyobb a csontritkulás valószínűsége, ha a betegség már a szülőket is érintette (hajlott hát, csípőtáji törések). Egyes gyógyszerek (pl. prednizolon hosszútávon, egyes epilepszia elleni szerek), vagy egyéb betegségek (pl. pajzsmirigy problémák) is hozzájárulhatnak a csontritkulásos állapot kialakulásához.

Lehet, hogy Ön is érintett?

A következő kérdések megválaszolásával kiderítheti, hogy mennyire van kitéve a csontritkulás veszélyének.

  • Volt-e már csonttörése?
  • Előfordult a családban csontritkulás?
  • Elmúlt már 60 éves?
  • Ön a menopauza utáni állapotban van, és nem kap hormonpótló kezelést?
  • Ön férfi és tesztoszteron hiánya van?
  • Ön nem végez rendszeresen erőkifejtéssel járó gyakorlatokat?
  • Ön azok közé tartozik, akik nem fogyasztanak tejtermékeket, vagy más kalciumban gazdag élelmiszert, és nem is szed étrendkiegészítőt ennek pótlására?
  • Betegség miatt kell-e szteroid tartalmú, vagy antikonvulzív szereket szednie hosszútávon?
  • Dohányzik?
  • Több alkoholt fogyaszt, mint napi 2 (nők), vagy napi 4 (férfiak) egység?
  • Van-e valamilyen pajzsmirigy-, máj-, vese- vagy bélbetegsége?

Ha a kérdések közül bármelyikre igennel válaszolt, feltétlen beszéljen orvosával, hogy együtt pontosan felmérhessék a kockázatot.

Tegyünk a csontritkulás ellen!

Fogyasszunk kalciumban gazdag élelmiszereket!

A kalcium nélkülözhetetlen az erős csontozathoz, így alapvető fontosságú, hogy a táplálékkal naponta megfelelő mennyiséget vigyünk be a szervezetünkbe. A napi kalciumszükséglet az életkorral változik. Az 50 év feletti nőknél például 1300 mg, melyhez 2,5 dl tej, egy pohár joghurt, és egy kis darab sajt elfogyasztásával juthatunk.

Végezzünk csonttömeg megtartó tornagyakorlatokat!

Ilyenek a gravitáció ellen ható mozgásformák, mint pl. futás, gyors séta, lépcsőmászás, tánc, teniszezés stb. ahány alkalommal a lábak talajt érnek, a csontok megterhelődnek, ez segít a csonttömeg megtartásában – esetleg növelésében.

Forrás: EgészségKalauz