Négy vizsgálat, amit nem úszhat meg hormonzavar gyanúja esetén
Az endokrin rendszer zavarai igen gyakori problémának számítanak, és sokszor az igen jelentéktelennek tűnő panaszok mögött is valamilyen hormonzavar húzódik.
Mi az a hormon
A hormonok olyan anyagok, amelyeket az endokrin rendszer bizonyos mirigyei termelnek, majd ezek a hormonok a véráramon keresztül szállítódnak a test különböző részeire, ahol hatásukat kifejtik.
Az endokrin rendszer hormonjai számos különböző funkciót szabályoznak a testben, mint például a növekedés és fejlődés, az anyagcsere, a szexuális működés, az immunrendszer működése, a hangulat és az érzelmi állapot, valamint az alvás és az ébrenlét szabályozása.
A hormonok mennyisége és azok hatása számos tényezőtől függ, mint például a szervezet életkora, a nemi hormonok termelése, az életmód és a táplálkozás, valamint az egyéni génkészlet. A hormonok túl kevés vagy túl sok termelődése rendellenességeket okozhat, amelyek hatással lehetnek a test különböző funkcióira és folyamataira.
Leggyakoribb endokrin kórképek
Az endokrin rendszer számos betegséget és kórképet okozhat, és az endokrinológusok az ilyen betegségek diagnosztizálására és kezelésére specializálódnak. Néhány példa a leggyakoribb endokrin kórképekre:
- Cukorbetegség (diabetes mellitus): Ez a leggyakoribb endokrin rendszer betegség, amely akkor következik be, amikor a hasnyálmirigy nem termel elegendő inzulint, vagy a test nem tud megfelelően reagálni a termelt inzulinra. A cukorbetegség jellemző tünetei közé tartozik a magas vércukorszint, fokozott szomjúság és vizelés, valamint fáradtság és látászavar.
- Hypothyreosis (alulműködő pajzsmirigy): Ez a betegség akkor fordul elő, amikor a pajzsmirigy nem tudja megfelelően ellátni az endokrin funkcióját, és nem termel elegendő hormont, amely számos funkciót szabályoz a testben. A hypothyreosis tünetei közé tartozik a fáradtság, a hideg érzete, a székrekedés és a súlygyarapodás.
- Hyperthyreosis (túlműködő pajzsmirigy): Ez a betegség akkor fordul elő, amikor a pajzsmirigy túl sok hormont termel, amely gyorsítja az anyagcserét és számos tünetet okoz. A hyperthyreosis mint endokrin kórkép tünetei közé tartozik a fokozott izzadás, a fokozott szívverés, a hőhullámok és a súlycsökkenés.
- Hipogonadizmus (alacsony nemi hormonszint): Ez a betegség akkor következik be, amikor a nemi endokrin mirigyek nem termelnek elegendő hormont, amely szabályozza a szexuális fejlődést és a szexuális funkciót. A hypogonadizmus tünetei közé tartozik az alacsony szexuális vágy, a merevedési zavarok és az alacsony sperma száma férfiakban, valamint a menstruációs zavarok és az alacsony libidó nőkben.
Ezen kívül számos más endokrin kórkép is létezik, mint például a mellékvese rendellenességek, a csontanyagcsere betegségei, a pajzsmirigy daganatai és a növekedési hormon hiány. Az endokrinológusok a szakértők ezeknek a betegségeknek a diagnosztizálásában és kezelésében.
Hogyan vizsgálják ki endokrin betegségeket?
Dr. Polyák Annamáriától, az Endokrinközpont endokrinológusától azt kérdeztük, vajon milyen vizsgálatok szükségesek ahhoz, hogy megtudjuk, fennáll-e nálunk valamilyen hormonális probléma, illetve, hogy milyen állapotban vannak endokrin szerveink.
1. Vérvétel
Talán a legfontosabb vizsgálat, hiszen a hormonjaink szintjét legtöbbször vérvétellel lehet ellenőrizni. A legtöbb hormont egyszeri vizsgálattal, bármikor lehet nézni, ám vannak olyanok, amik szintje a menstruációs ciklus, illetve nap folyamán változik (pl. kortizol, progeszteron), illetve vannak olyanok is, melyek mennyisége étkezés után megnő, így fontos jelzésértékkel bírnak (pl. glükóz). Ezek szintjét nem mindegy, mikor mérik.
2. Vizelet vizsgálat
Bizonyos hormonok mennyisége a vizeletből (is) kimutatható. Az ún. phaeochromocytoma –mely a mellékvesevelő katekolaminokat termelő daganata- diagnosztikájában pl. nagy szerepe vagy a 24 órás gyűjtött vizelet vizsgálatának. Ugyanez szükséges a jódszint méréséhez is, hiszen a szervezet a fel nem használt jódot így üríti ki a szervezetből. Conn szindróma gyanúja esetén is igen hasznos vizsgálat, mivel ekkor a kálium fokozatosan ürül, a natrium pedig visszatartódik.
3. Ultrahang
Az ultrahang igen fontos vizsgálat a pajzsmirigyzavarok pontos diagnózisának felállításához. Általa a szerv mérete, szerkezete, alakja ellenőrizhető, fellelhetőek így a ciszták, göbök, láthatóvá válnak a gyulladásos folyamatok is. Az ultrahang nagy segítséget jelent továbbá az aspirációs citológiában, hiszen így pontosan látható, hová is kell beszúrni a tűt, így a mintavétel még pontosabbá válik.
A pajzsmirigy vizsgálata mellett a PCOS diagnosztikájában is nagy jelentőséggel bír, hiszen így látható az állapot jellegzetes ultrahang képe, a sok ciszta a petefészkekben- mondja Dr. Polyák Annamária, az Endokrinközpont endokrinológusa.
4. Képalkotó vizsgálatok
A képalkotó vizsgálatokhoz tartozik a Rtg, CT, MR. A CT-vel és az MR-rel elsősorban különböző elváltozások, daganatok jelenlétét, kiterjedését lehet megállapítani, így fontos vizsgálat a differenciáldiagnosztikában. Segítségükkel megállapítható, hogy a hormonzavart egy adott belső elválasztású mirigy daganata okozza-e, hiszen ez döntő információ a terápia meghatározásában (hiszen a daganat eltávolításával a hormonális állapot is rendeződik). Rtg elvégzése az endokrinológiai rendelésen főleg a növekedési hormon problémák esetén szokott indokolttá válni.
Olvasta már?
- Nem jelent jót a gyakori rekedtség! Ebben az esetben szükséges a rákvizsgálat is
- Ha ilyen a lába, az pajzsmirigyzavarra utal
- Rossz-vagy jóindulatú pajzsmirigy göb? Ez alapján derítheti ki
Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a Twitter-en is!
Feltűnően a hasára hízik? Ha ez okozza, a sejtjei közben éheznek
