Egy orvos szerint akár 120 évig is élhetnénk – de ehhez az egészséges életmód önmagában kevés

Sokan úgy gondolják, hogy a hosszú élet kulcsa elsősorban az egészséges táplálkozás, a rendszeres mozgás és a megfelelő alvás. Egy hosszú élettartammal foglalkozó orvos szerint azonban van még egy tényező, amely legalább ilyen fontos lehet: a betegségek felismerése még azelőtt, hogy panaszt okoznának.

Valóban elérhető lehet a 120 éves életkor?

Az emberi élettartam határait régóta vizsgálják, de továbbra is számos megválaszolatlan kérdés van azzal kapcsolatban, meddig élhetünk, és mennyire tudjuk befolyásolni ezt.

Philip Borg máltai orvos úgy véli, hogy a jelenleg körülbelül 84 éves átlagos élettartam akár 120 év közelébe is növelhető lenne. Borg intervenciós radiológusként és intervenciós onkológiai szakemberként dolgozik a manchesteri Christie Kórházban, emellett kiemelten foglalkozik a hosszú élet kérdésével.

Elképzelése szerint ehhez nem elegendő pusztán egészségesen táplálkozni, mozogni és eleget aludni. Ugyanilyen fontosnak tartja a megelőző egészségügyi ellátást, vagyis azt, hogy bizonyos betegségeket még tünetmentes állapotban próbáljanak felismerni.

Nem akkor kellene először foglalkozni a betegséggel, amikor már tünetet okoz

Borg kritikusan szemléli azt a gyakorlatot, amikor az egészségügyi ellátás elsősorban akkor lép működésbe, amikor valaki már panaszokat tapasztal.

Ebben a rendszerben a beteg gyakran csak akkor fordul orvoshoz, amikor valami fáj, megváltozik a közérzete vagy más figyelmeztető tünet jelentkezik. Ilyenkor azonban bizonyos betegségek már előrehaladott állapotban lehetnek.

A szakember szerint ezért nagyobb hangsúlyt kellene kapnia a megelőzésnek. Ennek lényege nem az, hogy megvárjuk, amíg kialakul egy komoly probléma, majd megpróbáljuk kezelni, hanem hogy lehetőség szerint már jóval korábban felismerjük a veszélyt.

Borg arra is felhívja a figyelmet, hogy számos krónikus betegség nem néhány nap vagy hét alatt jelenik meg. Kialakulásuk akár évtizedekig is eltarthat. Éppen ez teremthet lehetőséget arra, hogy időben változtassunk az életmódon, vagy megfelelő orvosi ellenőrzéseken vegyünk részt.

Akkor is érdemes foglalkozni az egészséggel, amikor nincs panasz

Sok ember számára szokatlan gondolat orvoshoz fordulni akkor, amikor teljesen egészségesnek érzi magát. Borg szerint éppen ezen a szemléleten lenne fontos változtatni.

Már az is gyakori, hogy valaki a meglévő panaszai ellenére halogatja az orvosi vizsgálatot. Ennél is nehezebb elfogadtatni azt, hogy bizonyos ellenőrzéseknek akkor is lehet jelentőségük, amikor semmilyen tünet nincs.

A megelőző vizsgálatok gondolata ráadásul szorongást is kelthet: sokan tartanak attól, hogy kiderül valamilyen betegség. A korai felismerés azonban éppen azért lehet jelentős, mert egy probléma kezelésének lehetőségei egészen mások lehetnek a kezdeti és az előrehaladott állapotban.

A rák esetében különösen sokat számíthat az idő

A cikkben idézett adatok szerint a daganatos betegségek jelentős része összefügghet olyan befolyásolható tényezőkkel, mint a dohányzás vagy az elhízás. Az esetek akár 38 százaléka is megelőzhető lehet.

Az sem mindegy, hogy egy már kialakult daganatot mikor fedeznek fel. A szöveg szerint bizonyos daganatok első stádiumban történő felismerésekor a túlélési esély akár 90 százalék körüli lehet, míg negyedik stádiumban ez 10 százalékra csökkenhet.

Borg szemléletében ezért a megelőzés nem pusztán arról szól, hogy több évet nyerjünk. Legalább ennyire fontos az is, hogy ezek az évek lehetőség szerint jó egészségi állapotban teljenek.

Nem mindegy, milyen állapotban érjük meg az időskort

A hosszú élet önmagában nem feltétlenül jelent jobb életet. Borg szerint kevesen vágynának arra, hogy akár 120 éves korukig éljenek, ha közben hosszú éveken át ágyhoz kötve, önállóságukat elveszítve kellene élniük.

A hosszú élettartammal foglalkozó orvoslás ezért nem egyszerűen az élet végének kitolására törekszik. Sokkal inkább arra, hogy az ember minél tovább képes legyen aktívan részt venni a saját életében, időt tölteni a családjával, foglalkozni azzal, amit szeret, és megőrizni az önállóságát.

A cél tehát nem csupán az lehet, hogy tovább éljünk, hanem az is, hogy az életminőség romlása lehetőleg minél később következzen be.

Az egészséges életmód fontos, de csak az egyik része a képnek

A szakember szerint a hosszabb, egészségesebb élethez két területnek kellene egymást kiegészítenie. Az egyik az életmód: a megfelelő táplálkozás, a rendszeres fizikai aktivitás és a jó minőségű alvás. A másik pedig az egészségügyi megelőzés.

Ez a megközelítés alapvetően más kérdést tesz fel, mint a hagyományos, tünetekre reagáló szemlélet. Nem azt várja meg, hogy „mi a baj?”, hanem azt próbálja kideríteni, mit lehetne időben észrevenni ahhoz, hogy a komolyabb probléma lehetőség szerint ki se alakuljon, vagy még korai szakaszban felismerhető legyen.

A 120 éves életkor egyelőre távoli célnak tűnhet, Borg mondanivalójának lényege azonban ennél hétköznapibb: az egészség megőrzésével nem akkor érdemes elkezdeni foglalkozni, amikor már megjelentek az első panaszok.

Nem az élettartam, hanem az „egészségben eltöltött évek” száma az igazán fontos

A hosszú élet kapcsán könnyű kizárólag arra koncentrálni, hány éves korig élhetünk. Pedig legalább ilyen fontos kérdés, hogy ebből az időből mennyit töltünk jó egészségi állapotban. Erre használják az úgynevezett egészségben várható élettartam, vagyis a healthy life expectancy fogalmát. A WHO meghatározása szerint ez azt mutatja meg, átlagosan hány olyan életévre számíthatunk, amelyet nem jelentősen korlátoz betegség vagy sérülés.

A kettő között jelentős különbség lehet. Magyarországon például a WHO legfrissebb, 2023-ra vonatkozó becslése szerint a születéskor várható élettartam 76,7 év volt, miközben az egészségben várható élettartam körülbelül 66 év. Ez jól mutatja, hogy a hosszabb élet önmagában még nem jelenti automatikusan azt, hogy ezeket az éveket jó fizikai és szellemi állapotban töltjük.

A hosszú élet kutatásában ezért egyre fontosabb cél nem egyszerűen az élet meghosszabbítása, hanem annak elérése, hogy az időskor minél nagyobb részét önállóan, aktívan és minél kevesebb krónikus betegséggel tölthessük. Másképp fogalmazva: nem feltétlenül az a legfontosabb kérdés, hogyan érjük meg a 100 vagy akár a 120 éves kort, hanem az, hogyan maradhatunk minél tovább olyan állapotban, hogy valóban élvezni is tudjuk ezeket az éveket.

Milyen szűrővizsgálatokat érdemes valójában elvégeztetni?

A megelőzés fontos része az egészség megőrzésének, ez azonban nem jelenti azt, hogy minden létező vizsgálatot rendszeresen el kell végeztetni. Nincs olyan univerzális „hosszú életet garantáló” szűrőcsomag, amely minden ember számára ugyanúgy megfelelő lenne.

Az, hogy kinek milyen vizsgálatra lehet szüksége, több tényezőtől függ. Számít az életkor, a nem, a családban előforduló betegségek, a dohányzás, a testsúly, a vérnyomás, valamint az egyéb egyéni kockázati tényezők is. Egy fiatal, panaszmentes ember számára például egészen más ellenőrzések lehetnek indokoltak, mint egy idősebb, szív-érrendszeri vagy daganatos betegségekre nagyobb kockázattal rendelkező embernél.

A megelőzés ezért akkor működik igazán jól, ha célzott. Ide tartozhat például a vérnyomás, a vércukor- és vérzsírértékek ellenőrzése, valamint az életkorhoz és kockázathoz igazított daganatszűrés. A lényeg azonban nem az, hogy valaki minél több vizsgálaton vegyen részt, hanem hogy azokat a szűréseket végeztesse el, amelyeknél bizonyítottan több előnnyel jár a betegség korai felismerése, mint amennyi hátránnyal a fölösleges vizsgálat.

Ez azért is fontos, mert egy szűrésnek lehetnek árnyoldalai. Előfordulhat például téves pozitív eredmény, amely további vizsgálatokat, aggodalmat vagy akár szükségtelen beavatkozást von maga után. A személyre szabott megelőzés tehát nem a „minél több, annál jobb” elvét követi, hanem azt próbálja megtalálni, mely vizsgálatoknak van valódi értékük az adott ember számára.

A genetika mennyit számít a hosszú életben?

Az életmódnak nagy szerepe lehet abban, hogyan öregszünk, de nem minden van teljesen a kezünkben. A hosszú élet genetikai háttere rendkívül összetett, és nem létezik egyetlen „hosszú élet génje”. Sok különböző génvariáns apró hatása adódhat össze, miközben az eredményt az életmód és a környezet is jelentősen befolyásolja.

A kutatók több olyan genetikai útvonalat azonosítottak, amelyek kapcsolatba hozhatók az öregedéssel és a hosszabb élettel. Ezek többek között a zsíranyagcserét, a gyulladásos folyamatokat, az inzulinjelátvitelt és a DNS javítását befolyásoló géneket érintik. Önmagában azonban egyik genetikai eltérés sem képes megmondani, hogy valaki hány évig fog élni.

Az is érdekes, hogy a genetikai tényezők súlyáról még mindig folyik a tudományos vita. Korábbi vizsgálatok általában körülbelül 10–30 százalékra tették az élettartam örökölhetőségét, egy 2026-ban a Science folyóiratban megjelent elemzés azonban arra jutott, hogy ha bizonyos külső halálokok hatását kiszűrik, az úgynevezett belső, biológiai élettartam genetikai meghatározottsága akár 50 százalék felett is lehet.

Ez azonban nem jelenti azt, hogy akinek a családjában sokáig éltek a felmenők, annak biztosan hosszú élete lesz – és fordítva sem. A genetikai hajlam inkább egyfajta kiindulópont. Az öregedés menetét a gének, a környezet, az életmód és számos olyan tényező együtt alakítja, amelyet még ma sem értünk teljesen.

Figyelmébe ajánljuk

Mi a hosszú élet titka? Egy 117 éves nő DNS-e árulhatja el a választ

Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en,Tiktok-on is!