Demencia: sokszor a személyiség megváltozása az első jel

A lefolyást nem lehet megjósolni, van, akinél néhány évig, másoknál egy-két évtizedig is eltarthat.

A demencia egy krónikus, progrediáló betegség, de a romlás üteme egyénenként változó. Minél előbb fordul orvoshoz az érintett, annál hatékonyabb lesz az életmód-változtatás és a gyógyszeres kezelés eredménye. Dr. Blazsek Péter, a Pszichiátriai Központ pszichiátere, gondozóvezető főorvos arra hívta fel a figyelmet, hogy sokszor a személyiségváltozás előbb jelentkezik, mint a memóriazavar.

Enyhe funkciózavartól a súlyos demenciáig

A demencia súlyos memóriakárosodással, a gondolkodás zavaraival, viselkedési és pszichés tünetekkel járó progresszív, vagyis egyre súlyosbodó betegség. Nem a demencia a végzetes, hanem a párhuzamosan jelentkező egyéb társbetegségek (fertőzés, kardiovaszkuláris betegségek). A lefolyást nem lehet megjósolni, van, akinél néhány évig, másoknál egy-két évtizedig is eltarthat. 65 év felett néhány százalékban fordul elő ez a kórkép, majd ötévente megduplázódik a gyakorisága és 90 éves kor fölött a populáció közel fele érintett lehet.

A demenciának (2013 óta major neurokognitív zavarnak nevezik) több súlyossági formáját különböztetjük meg.

• Még nem betegség az ún. szubjektív memória károsodás – ebben az esetben a páciens a gondolkodási képességének szubjektív romlását észleli, de nem teljesülnek a demencia kritériumai.
• Az enyhe kognitív zavar esetében a gondolkodási funkciózavar súlyosabb formája áll fenn, de még mindig nem lehet demenciáról beszélni. Ilyenkor a korábbi gondolkodási teljesítményhez képest egy enyhe csökkenés lép fel, amit mind a páciens, mind a környezet észlel, de ez még nem gátolja a mindennapi funkciókat. Ezt nevezhetjük a demencia előszobájának is – amely megmaradhat ebben a stádiumban, de fokozódhatnak is a tünetek egészen a demenciáig. Számos ok húzódhat meg a háttérben, leggyakrabban a depresszió diagnosztizálható. Ennek egyik tünete ugyanis a pszeudodemencia, ami figyelemzavarral és enyhe memóriazavarral jár, de a depresszió gyógyulásával el is múlik. Ugyanakkor enyhe feledékenység, néhány név felidézésének nehézsége teljesen normális is lehet (korfüggő feledékenység).

A demencia esetében három stádium különíthető el: enyhe, a középsúlyos és súlyos.

Gyakran arról számolnak be a hozzátartozók, hogy az idős szülőnél már 10 éve vették észre az első tüneteket, de csak az utóbbi időben lettek nagyon zavaróak és ezért most jelentkeztek a rendelésen. A sikeresebb kezelés érdekében kulcsfontosságú a minél korábbi orvosi vizsgálat, ez lehet a garanciája az eredményes kezelésnek, és az életminőség megőrzésének.

– hangsúlyozza Blazsek főorvos.

Egy egyszerű, 10 perces kérdőívvel, az ún. Mini Mentál Teszttel fel lehet mérni a gondolkodási funkciókat, és utána már az elért és rögzített eredményhez lehet viszonyítani a későbbi progressziót. Kezelni lehet az esetenként fennálló társuló pszichés betegségeket is, például a depressziót vagy a paranoid pszichózist, és lassítani lehet a romlás ütemét megfelelő életmód változtatással és antidemencia-kezeléssel, sikeres esetben.

Lássuk, milyen tünetekre kell felfigyelni!

Memóriazavar

Kezdetben a memóriazavar a legjellemzőbb tünet. Az új információk rögzítése okoz nehézséget, általában a közelmúltra vonatkozó ismeretek vesznek el, később, súlyos esetben a beteg arra sem emlékszik, mi hangzott el egy perccel korábban, de a régi emlékek megmaradnak. A legsúlyosabb esetben azonban az a tudás is elvész, mikor született, hol lakik a páciens, illetve más alapinformációk is.

A korai tünetek közül legfeltűnőbb a feledékenység, egyes tárgyak elvesztése (kulcsok, szemüveg, pénztárca), és az eltévedés, mert a beteg nem ismeri fel az ismerős környezetet. Károsodik az időben való tájékozódás, a döntési, a problémamegoldási képesség. Lehetetlenné válhat egy beszélgetés követésének képessége, és mindennapi feladatokat sem képes elvégezni a beteg, ide értendő a személyes higiéné és a közvetlen környezet elhanyagolása. Időseknél gyakori az elesés, átlagosan évente egyszer fordul elő a 65 év feletti populáció 30% - ában, és a 80 év felettiek 50% - ában. Ennek oka lehet demencia, izomgyengeség, szédülés, látászavar, alacsony vérnyomás vagy ezek együttes fennállása.

Változó személyiségjegyek

Jellemző, hogy a betegségben megváltoznak a személyiségvonások, bizonyos alapvető személyiségjegyek hangsúlyosabbá válnak. Gyakran az egyik első tünet a személyiségváltozás. A környezet azt látja, hogy régen „nem ilyen volt” az érintett. Például egy élénk, kedves személyiség közömbössé, apatikussá vagy kritikátlanná, agresszívvé változik.

Előfordulhat nem odaillő viselkedés, a beteg bizarrá, felhangolttá, szexuálisan tolakodóvá válhat. E mögött az önkontroll és a fékek, a kritikai érzék elvesztése áll. A beteg sokszor visszahúzódik a közösségi élettől, a munkától, hiszen úgy érzi, már nem képes ott lenni, nem tud rezonálni más emberek érzelmeire.

Viselkedési és pszichés tünetek

Szorongás, szomorúság, ingerültség, agresszív viselkedés is kísérheti a demenciát, és a depresszió, mint önálló betegség is gyakran társulhat a kórképhez. A figyelemzavar és a társas kapcsolatokban való részvétel zavara is egyre súlyosabbá válik.

Afázia

Ez a jellegzetes tünet a tárgyak, cselekvések megnevezésének zavarára vonatkozik. Szótalálási és körülírási nehézségek vagy akár ezek lehetetlensége alakul ki. A beszéd és a szavak jelentésének megértése is károsodik vagy elvész. Sokszor a beteg azzal jelentkezik, hogy nehezére esik kifejeznie magát.

Apraxia

Komplex cselekvéssorozatok kivitelezésének a lehetetlensége is előfordulhat, amit nem ügyetlenség vagy izomgyengeség magyaráz. Nehéz vagy lehetetlen lehet az öltözködés, a mozgás, a térérzékelés, a járás bizonyos körülmények között, és az egyszerű mindennapi cselekvések kivitelezése.

Agnózia

Ez az észlelési rendszer zavara, az érzékelési funkciók megtartása mellett. Az egyik agnózia típus a látott tárgy megismerésének, megnevezésének zavara, a prozopagnózia pedig az arcfelismerés képességének elvesztését jelenti. Súlyos esetben a beteg már a hozzátartozóját sem ismeri fel.

A demencia lefolyása gyakran hullámzó, máskor lassan progrediáló vagy lépcsőzetesen romló, típustól függően.

– ismerteti dr. Blazsek Péter, a Pszichiátrai Központ pszichiátere. – Türelemmel, megértéssel kell kezelnünk a beteget, a legfontosabb az emberi méltóságának a megőrzése. Éppen ezért el kell fogadni, hogy ez egy gyógyíthatatlan betegség, de a kezelés lassíthatja a folyamatot, élhetőbbé teheti az életet mind a beteg, mind a hozzátartozók számára.

Kapcsolódó cikk

Ezen a génen múlhat mennyire jó a memóriánk, és milyen könnyen tanulunk

Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben , a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en, Tiktok-on is!