A depresszió és a krónikus testi betegségek kapcsolata jóval összetettebb annál, mint hogy egy tartós betegség miatt valaki érthető módon rosszabbul érzi magát. A két probléma kölcsönösen hathat egymásra: bizonyos krónikus betegségek növelhetik a depresszió kialakulásának kockázatát, a depresszió pedig megnehezítheti az alapbetegség kezelését, és ronthatja az életminőséget.
A perifériás artériás érbetegség azért különösen fontos figyelmeztető jel, mert az érelmeszesedés rendszerint nem kizárólag a láb ereit érinti: akinél itt kialakult, annál nagyobb lehet a szívinfarktus és a stroke kockázata is.
A nyári hőség ráadásul tovább fokozhatja a panaszokat, ezért a kánikulában különösen fontos az elővigyázatosság.
A szívinfarktus sok esetben nem egyik pillanatról a másikra alakul ki. Bár előfordulhat, hogy minden előjel nélkül jelentkezik, a szervezet gyakran már órákkal, napokkal vagy akár hetekkel korábban figyelmeztető tüneteket küld. Ezeket sokan egyszerű fáradtságnak, gyomorpanasznak, esetleg a nagy melegnek tulajdonítják.
A nyári hőség nemcsak kellemetlenséget okozhat, hanem a szívet is fokozott terhelésnek teszi ki, különösen azoknál, akiknél már fennállnak – sokszor még fel nem ismert – szív- és érrendszeri kockázatok.
A szívroham utáni időszakban sok beteg nem tartja be az orvosi utasításokat.
A szívinfarktus olyan esemény, amelyre a legtöbben félelemmel gondolunk, mint olyasmire, ami végzetes és sorsszerű. Holott a legtöbb esetben a szívinfarktus kockázata jelentősen csökkenthető, és sok infarktus megelőzhető. A legfontosabb teendő az érelmeszesedés és a szív-érrendszeri kockázati tényezők felmérése és mérséklése.
Egy szívbetegség, például szívelégtelenség diagnózisa vagy egy szív-érrendszeri esemény, akár szívinfarktus után a legtöbben megfogadják, ezentől jobban fognak figyelni magukra. Ahhoz azonban, hogy ez a figyelem eredményes legyen, a legfontosabbról néhány nyugalmasabb hónap után sem szabad megfeledkezni.