A nyári hőség nemcsak kellemetlenséget okozhat, hanem a szívet is fokozott terhelésnek teszi ki, különösen azoknál, akiknél már fennállnak – sokszor még fel nem ismert – szív- és érrendszeri kockázatok.
- A nyári hőség jelentős terhelést ró a szív- és érrendszerre, különösen rejtett kockázatok esetén.
- A szív- és érrendszeri betegségek gyakran tünetmentesek, ezért fontos a rendszeres szűrővizsgálat.
- A kockázati tényezők többsége, mint a rossz életmód, mozgáshiány vagy stressz, életmódváltással csökkenthető.
- A rizikófaktorok már fiatal korban megjelennek, ezért nem szabad csak időskorban a megelőzésre koncentrálni.
- Évenkénti laborvizsgálatok és orvosi kontroll jelentősen mérsékelhetik a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásának esélyét.
A SYNLAB tapasztalatai szerint a panaszmentes felnőttek rutinvizsgálatai során az esetek 25–35 százalékában derül fény olyan eltérésre, amely későbbi szív- és érrendszeri betegség korai figyelmeztető jele lehet. Dr. Csernák Zsolt, a SYNLAB Orvosszakmai igazgatója szerint éppen ezért a megelőzésnek és a rendszeres szűrésnek kulcsszerepe van a súlyos szövődmények megelőzésében.
Magyarországon a halálesetek közel feléért továbbra is a szív- és érrendszeri betegségek felelősek. A kedvezőtlen statisztikák hátterében többek között a magas vérnyomás, a zsíranyagcsere-zavarok, az egészségtelen életmód és a betegségek késői felismerése áll. A magas hőmérséklet, a fokozott folyadékvesztés és a szervezetet érő hőterhelés a nyári hónapokban jelentősen megterhelheti a keringési rendszert, ezért ilyenkor különösen fontos odafigyelni a szív- és érrendszeri egészségre.
„A nyári hőség önmagában is fokozott terhelést jelent a szív- és érrendszer számára, de az igazán nagy veszélyt azok a kockázati tényezők jelentik, amelyek sokáig teljesen tünetmentesek maradnak. Az érelmeszesedés folyamata jellemzően évtizedekkel a klinikai esemény előtt elkezdődik, és az erekben kialakuló plakkok hosszú ideig semmilyen panaszt nem okoznak. Ezért fontos, hogy rendszeresen, tünetmentes állapotban végeztessünk szűrővizsgálatokat, és ne várjunk a panaszok megjelenésére” – mondta Dr. Csernák Zsolt, a SYNLAB Orvosszakmai igazgatója.
A legtöbb kockázati tényezőn változtatni lehet
A szív- és érrendszeri betegségek kialakulásában szerepet játszanak olyan tényezők is, amelyeket nem tudunk befolyásolni – például az életkor vagy a genetikai hajlam –, ugyanakkor a kockázatok jelentős része életmódbeli változtatásokkal csökkenthető.
Egy nagyszabású nemzetközi kutatás, a kétezres években végzett INTERHEART-vizsgálat szerint kilenc, nagyrészt életmóddal befolyásolható tényező – köztük a dohányzás, a magas vérnyomás, a kedvezőtlen vérzsírprofil, a cukorbetegség, a hasi elhízás, a mozgásszegény életmód, a tartós pszichés stressz és a helytelen táplálkozás – a szívinfarktusok több mint 90%-áért felelős világszerte.
A kockázati tényezők ráadásul nem elszigetelten hatnak: együttes fennállásuk jelentősen megsokszorozza a szívinfarktus kialakulásának esélyét, ezért több rizikófaktor egyidejű csökkentése sokkal nagyobb egészségnyereséget eredményezhet, mint egyetlen tényező kezelése.
A legveszélyesebb, hogy nincs tünet
A szív- és érrendszeri betegségek egyik legveszélyesebb tulajdonsága, hogy hosszú ideig semmilyen panaszt nem okoznak. Az érelmeszesedés folyamata akár évtizedekkel a szívinfarktus vagy a stroke előtt megkezdődhet, a magas vérnyomás pedig sokszor tünetmentesen károsítja az ereket, ezért nevezik „néma gyilkosnak”.
Figyelmeztető jel lehet ugyanakkor a szokatlan fáradékonyság, a légszomj, a szédülés, a szapora szívdobogásérzés vagy a mellkasi nyomásérzés. Ezek hátterében természetesen más betegségek is állhatnak, ezért minden esetben érdemes szakorvoshoz fordulni.
Egyre fiatalabbakat érintenek a kockázatok
„Az egyik leggyakoribb tévhit, hogy „ha jól érzem magam, akkor egészséges is vagyok”. Ugyanakkor a kockázati tényezők lassan és csendben rombolják a szervezetet, emiatt hosszú ideig panasz- és tünetmentes lehet valaki. Gyakori tévhit az is, hogy a szív- és érrendszeri betegségek kizárólag az idősebb korosztályt érintik, így nem szükséges fiatalabb korban szűrővizsgálatokon részt venni” – emelte ki Dr. Csernák Zsolt, a SYNLAB Orvosszakmai igazgatója.
A szakértők szerint aggasztó tendencia, hogy a rizikófaktorok egyre korábban jelennek meg. A mozgásszegény életmód, a feldolgozott élelmiszerek fogyasztása, a krónikus stressz és az alváshiány miatt már fiatal korban is nő az elhízás, a magas vérnyomás és a cukorbetegség előfordulása. A WHO adatai szerint az 5–19 éves korosztályban a túlsúly és az elhízás előfordulása az 1975-ös 4 százalékról mára 18 százalék fölé emelkedett világszerte.
A laborvizsgálat a tünetek előtt is jelezhet
A szív- és érrendszeri kockázatok felmérésében fontos szerepet játszik a laborvizsgálat. A lipidprofil, a szénhidrát anyagcsere állapota (vércukor- és HbA1c-meghatározás), a vese működését mutató kreatinin és eGFR, a gyulladásos markerek, valamint a pajzsmirigy működésének vizsgálata együttesen segíthetnek feltárni a kockázati tényezőket. A szakértő emellett egyszeri alkalommal az Lp(a)-szint meghatározását is javasolja, mivel ez egy önálló, genetikailag meghatározott rizikófaktor. Szívpanasz vagy szívelégtelenség gyanúja esetén az NT-proBNP, ritmuszavar gyanúja esetén pedig az elektrolitok (kálium, nátrium, magnézium) vizsgálata adhat kiegészítő információt laboratóriumi oldalról. Érdemes emellett sejtzsírsav profilt is csináltatni. Ez a vizsgálat a vörösvérsejt membránba beépült zsírsavak kimutatására szolgál, információt nyújt a sejtmembránok összetételéről és működéséről, tükrözve az elmúlt 3-4 hónap zsírsavbevitelét.
A klinikai tapasztalatok szerint a panaszmentes felnőttek rutinvizsgálatai során az esetek 25–35 százalékában derül fény olyan eltérésre, amely későbbi szív- és érrendszeri betegség korai figyelmeztető jele lehet. Ezek az eltérések még a tünetek megjelenése előtt lehetőséget adnak a megfelelő életmódbeli vagy orvosi beavatkozásra.
A megelőzés a jelenben kezdődik
A szakmai ajánlások szerint a rendszeres kardiovaszkuláris kockázatfelmérés általában 40 éves kortól javasolt, ugyanakkor családi halmozódás, dohányzás, magas vérnyomás, cukorbetegség vagy elhízás esetén már fiatalabb korban is indokolt lehet. A nőknél a menopauza időszaka szintén indokolhatja a kockázat újbóli felmérését.
A rendszeres testmozgás, a mediterrán jellegű étrend, a dohányzás elhagyása, a megfelelő alvás és a stressz csökkentése jelentősen mérsékelheti a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásának esélyét. Nyáron pedig a megfelelő folyadék- és elektrolitbevitelre is kiemelt figyelmet kell fordítani, hiszen a hőség önmagában is fokozott terhelést jelent a keringési rendszer számára.
„Ahhoz, hogy egészséges jövőnk lehessen, a jelenben kell cselekedni. Sokan már eleve a szűrésig sem jutnak el. Akik pedig eljutnak, és kiderül, hogy emelkedett a kockázatuk – legyen szó egy kóros laborértékről vagy egy orvos által jelzett életmódbeli problémáról –, sokszor nem veszik ezt kellően komolyan, és nem jutnak el a tényleges változtatásig. Egy évenkénti, rendszeres laborkontroll és orvosi vizsgálat azonban viszonylag kis erőfeszítéssel is drasztikusan csökkentheti a kockázatot, és jelentősen növelheti az egészségben eltöltött évek számát” – hangsúlyozta Dr. Csernák Zsolt, a SYNLAB Orvosszakmai igazgatója.
Hiába sikeres a szívroham kezelése, sok magyar 1 éven belül meghal – a professzor szerint ez áll a háttérben
Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en,Tiktok-on is!
