A szívinfarktus sok esetben nem egyik pillanatról a másikra alakul ki. Bár előfordulhat, hogy minden előjel nélkül jelentkezik, a szervezet gyakran már órákkal, napokkal vagy akár hetekkel korábban figyelmeztető tüneteket küld. Ezeket sokan egyszerű fáradtságnak, gyomorpanasznak, esetleg a nagy melegnek tulajdonítják.
- A szívinfarktus gyakran már a kialakulása előtt órákkal, napokkal vagy hetekkel figyelmeztető tüneteket küld, amelyeket sokan félreértelmeznek.
- A mellkasi fájdalom a legjellemzőbb tünet, de a fájdalom kisugározhat a karba, vállba, nyakba, állkapocsba vagy hátba is.
- Légszomj, szokatlan fáradtság, hideg verejték, hányinger és szédülés ugyancsak jelezhetik a közelgő infarktust, különösen nőknél a tünetek kevésbé tipikusak.
- A nyári hőség és a kiszáradás fokozottan terheli a szívet, főleg idősek, cukorbetegek, magas vérnyomásúak és szívbetegek számára veszélyes.
- Infarktus gyanúja esetén azonnal orvost kell hívni, a megelőzéshez pedig fontos a dohányzás kerülése, egészséges életmód és rendszeres szűrővizsgálat.
Nyáron különösen fontos odafigyelni ezekre a jelekre. A magas hőmérséklet fokozza a szív terhelését, a fokozott izzadás miatt folyadékot és ásványi anyagokat veszítünk, a kiszáradás pedig megterheli a keringést. Ez különösen veszélyes lehet azoknál, akiknek már fennáll valamilyen – akár még fel nem ismert – szív- és érrendszeri betegségük, így különösen fontos, hogy az előjeleket felismerjük.
A mellkasi fájdalom a legjellemzőbb tünet
A szívinfarktus legismertebb jele a mellkas közepén jelentkező nyomó, szorító vagy égő fájdalom. Sokan úgy írják le, mintha egy nehéz súly ülne a mellkasukon. A panasz általában néhány percnél tovább tart, vagy vissza-visszatér.
A fájdalom nem mindig marad a mellkasban. Gyakran kisugárzik a bal karba, a vállba, a nyakba, az állkapocsba vagy a hátba is. Előfordulhat azonban az is, hogy valaki elsősorban ezeken a területeken érez fájdalmat, miközben a mellkasi panasz kevésbé kifejezett.
A légszomjat sem szabad félvállról venni
Ha valaki hirtelen nehezen kap levegőt, már kisebb fizikai terhelésre is kifullad, vagy nyugalomban is légszomjat tapasztal, az szintén figyelmeztető jel lehet.
Nyáron ezt könnyű a hőség számlájára írni, pedig a nehézlégzés olykor a közelgő infarktus egyik első tünete lehet, különösen nőknél és idősebbeknél.
Szokatlan fáradtság is jelezheti a bajt
A szívproblémák nem mindig járnak heves fájdalommal. Vannak, akik már napokkal korábban szokatlan, megmagyarázhatatlan kimerültséget tapasztalnak. Olyan hétköznapi tevékenységek is nehézzé válhatnak, amelyek korábban nem okoztak gondot, például a lépcsőzés vagy a bevásárlás.
Különösen nőknél fordul elő gyakrabban, hogy ez az egyik első figyelmeztető tünet.
Hideg verejték, hányinger, szédülés
A közelgő szívinfarktust hideg verejtékezés, sápadtság, hányinger vagy hányás is kísérheti. Egyesek szédülést, bizonytalanságérzést vagy ájulásközeli állapotot tapasztalnak.
Ezek a tünetek önmagukban más betegségekben is előfordulhatnak, de ha mellkasi panaszokkal vagy légszomjjal együtt jelentkeznek, azonnali orvosi ellátást igényelnek.
Nőknél gyakran másképp jelentkezik
A nőknél a szívinfarktus tünetei sokszor kevésbé jellegzetesek, ezért könnyebben félrediagnosztizálhatók. A mellkasi fájdalom helyett előfordulhat hátfájás, állkapocsfájdalom, émelygés, emésztési panasz, erős fáradtság vagy légszomj is.
Éppen ezért fontos, hogy ezekre a tünetekre is komolyan tekintsünk, különösen akkor, ha több egyszerre jelentkezik.
Miért veszélyesebb a nyári hőség?
A nagy melegben a szervezet a bőr ereinek tágításával próbálja leadni a hőt, emiatt a szívnek intenzívebben kell dolgoznia. A fokozott izzadás folyadék- és elektrolitvesztéssel jár, ami tovább növelheti a szív terhelését.
A legnagyobb veszélynek az idősek, a magas vérnyomással élők, a cukorbetegek, a szívbetegek és azok vannak kitéve, akik nem fogyasztanak elegendő folyadékot.
Mit tegyünk, ha infarktusra gyanakszunk?
Ha a mellkasi fájdalom néhány percnél tovább tart, vagy légszomjjal, hideg verejtékezéssel, hányingerrel, rosszulléttel társul, azonnal hívja a 112-t. Ne várjon arra, hogy a tünetek maguktól elmúlnak.
A gyors orvosi ellátás életet menthet: minél hamarabb sikerül megnyitni az elzáródott koszorúeret, annál kisebb károsodás éri a szívizmot.
A megelőzés továbbra is a legjobb védelem
A szívinfarktus kockázata jelentősen csökkenthető a dohányzás elhagyásával, a rendszeres testmozgással, az egészséges táplálkozással, a megfelelő testsúly fenntartásával, valamint a magas vérnyomás, a cukorbetegség és a magas koleszterinszint kezelésével.
A rendszeres szűrővizsgálatoknak azért is van kiemelt jelentőségük, mert a szív- és érrendszeri betegségek sokáig tünetmentesen fejlődhetnek. Éppen ezért nem érdemes megvárni, amíg a szervezet már vészjeleket küld.
Hiába sikeres a szívroham kezelése, sok magyar 1 éven belül meghal – a professzor szerint ez áll a háttérben
Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en,Tiktok-on is!
