Kanyaró

A kanyaró nagyon fertőző gyermekbetegség, amiben felnőttek is megbetegedhetnek. A tünetek -eltérően a rubeolától- meglehetősen ijesztőek. Az alultáplált vagy gyenge gyermekeken nagyobb valószínűséggel fejlődnek ki a súlyos szövődmények.

A kanyaró (morbilli) tünetei

• Magas láz, mely rendszerint még magasabbá válik, amikor a kiütések megjelennek (kb. 4 nappal a láz kezdete után). Más vírusos fertőzéseknél szintén keletkezhetnek kanyaróhoz hasonló bőrkiütések, de ezeket az különbözteti meg az igazi kanyarótól, hogy esetükben a láz a kiütések megjelenése után alábbhagy.
• Fehér, homokszemszerű foltok az orca belső oldalán (a szájüregben) a kis őrlőfogakkal szemközt. Ezeket Koplik-foltoknak nevezik és más vírusfertőzésre nem jellemzőek.
• Könnyező, vörös szemek.
• Torokfájás, orrfolyás, száraz, szaggató köhögés.
• Néha hányás és hasmenés.
• Piros, lencsényi kiütések melyek később barnássá válnak. Leggyakrabban a fül mögött jelennek meg először, majd ráterjednek az arcra, a nyakra és a test többi részére. Eltűnésük ugyanebben a sorrendben zajlik kb. 5 nap múlva. A barnává váló foltok még kb. 2 hétig látszanak.

A kanyaró (morbilli) esetleges komplikációi

• Középfülgyulladás.
• Bronchitis (alsó légúti fertőzés).
• Tüdőgyulladás.
• Agyvelőgyulladás (encephalitis).

A kanyaró (morbilli) kiváltó okai

A fertőzést a morbilli vírus okozza. A betegséget a köhögés, a tüsszentés és az orrváladékkal, ill. nyállal kapcsolatba került, meg nem mosott kéz terjeszti. Ha valaki átesett a kanyarón, többé már nem fogja elkapni.

Mit tehet Ön kanyaró (morbilli) esetén

• Maradjon otthon, amíg fertőzőképes (kb. még 1 hét a kiütések eltűnése után)!
• Pihenjen, fogyasszon sok folyadékot!
• Ha szükséges, szedjen lázcsillapítót!
• Kisgyermekek lázcsillapítását meg lehet oldani állott vizes, teljes testet befedő borogatással, ha a láz a 38,5 C fokot meghaladja. Komolyabb mértékű száraz köhögés esetén köhögéscsillapítót, váladékos köhögés esetén pedig köptetőt szedjen!
• Menjen el orvosához ha fülfájása van, váladék folyik a füléből, folytatólagosan fennmarad a láz és/vagy a köhögés, légzési nehézségek és görcsök lépnek föl, valamint ha álmosság gyötri!

Mit tehet az orvos kanyaró (morbilli) esetén

• Megvizsgálja, hogy vannak-e szövődmények.
• Ha szövődményeket észlel, megfelelő kezelést nyújt, pl. antibiotikumokat ír fel.
• Szükség esetén kórházba utalja Önt.

A kanyaró (morbilli) megelőzése

1-2 éves korban védőoltás adható. (Magyarországon kötelező.)

A kanyaró a világ egyik legfertőzőbb betegsége, amelyet a Morbillivirus okoz, és cseppfertőzéssel, valamint közvetlen érintkezéssel terjed. A vírus annyira ellenálló a levegőben, hogy zárt helyiségben akár két órán át is fertőzőképes maradhat. Emiatt, ha egy közösségben felbukkan, a védtelen személyek szinte biztosan megfertőződnek. A lappangási idő általában 10–12 nap, de akár 21 napig is eltarthat a fertőződés és az első tünetek megjelenése között.

A betegségnek három jellegzetes szakasza van:

• Prodromális (bevezető) szakasz: magas láz, nátha, kötőhártya-gyulladás és köhögés jelentkezik. Ekkor tűnnek fel a szájnyálkahártyán a jellegzetes Koplik-foltok.
• Kiütéses szakasz: a bőrkiütések a fül mögött kezdődnek, majd lefelé terjednek a törzsre és a végtagokra. A kiütés terjedése 2–3 nap alatt válik teljes kiterjedésűvé.
• Gyógyulási szakasz: a kiütések barnásan elszíneződnek, majd lehámlanak. A beteg ilyenkor már nem fertőző, de a szervezet regenerációja még hetekig tarthat.

A kanyaró lefolyása egészséges, jól táplált gyermekeknél sokszor szövődménymentes, de legyengült immunrendszerű, alultáplált, vagy krónikus betegségben szenvedő személyeknél súlyos komplikációk is felléphetnek. A WHO adatai szerint világszerte a kanyaróhoz köthető halálesetek túlnyomó része olyan országokban történik, ahol alacsony az átoltottság és a tápláltsági szint.

Miért veszélyes a kanyaró a felnőttekre?

Bár sokan gyermekbetegségként gondolnak rá, a felnőttkori kanyaró gyakran súlyosabb lefolyású. A komplikációk – például a tüdőgyulladás vagy az agyvelőgyulladás – esélye ilyenkor nagyobb. Emellett a kanyaró immunrendszerre gyakorolt hatása hosszabb távon is jelentős: a vírus ideiglenesen „elfelejteti” a szervezettel korábban megszerzett immunitás egy részét, így hónapokig fogékonyabbá teheti a más betegségekre.

Ritka, de súlyos szövődmény: SSPE

A kanyaró egyik késői, nagyon ritka, de halálos szövődménye a szubakut szklerotizáló panencephalitis (SSPE). Ez a betegség a fertőzés után évekkel jelentkezhet, fokozatos idegrendszeri leépüléssel, rohamokkal, mozgás- és beszédzavarokkal. Bár előfordulása rendkívül ritka, ez is rámutat arra, mennyire fontos a megelőzés.

A fertőzőképesség időtartama

A kanyaróban szenvedő beteg már a tünetek megjelenése előtt, a lappangási idő végén is fertőz. Leginkább az első kiütések megjelenését megelőző 4 napban és az azt követő 4 napban terjed a vírus. Ezért a közösségi kontaktus kerülése, az otthoni izoláció kiemelten fontos a betegség első napjaitól kezdve.

Hidratálás és táplálás a gyógyulás alatt

A lázas állapot és a bőrtünetek miatt a szervezet folyadékigénye megnő. Fontos a rendszeres, bőséges folyadékbevitel: víz, gyenge tea, húsleves és híg gyümölcslé egyaránt segíthet. A könnyen emészthető, vitaminokban gazdag ételek – például főtt zöldségek, sovány húsok, gyümölcspürék – támogatják a gyógyulást. Az A-vitamin pótlás a WHO ajánlása szerint kanyarós gyermekeknél csökkentheti a szövődmények kockázatát, különösen alultáplált vagy fejlődő országban élő gyerekek esetében.

Kanyaró elleni oltás

A betegség megelőzésének leghatékonyabb módja a védőoltás. Magyarországon az MMR-oltás (mumpsz, kanyaró, rubeola elleni kombinált oltás) kötelező, és két adagban adják: az elsőt 15 hónapos korban, az ismétlő oltást 11 évesen. A Nemzeti Népegészségügyi Központ adatai szerint az átoltottság hazánkban meghaladja a 98%-ot, ami közösségi védettséget biztosít, így a vírus terjedése minimális. Azonban az oltás elutasítása, illetve külföldről behurcolt esetek veszélyeztethetik ezt a védelmet.

Utazás és kanyaró

A kanyaró az elmúlt években ismét felütötte a fejét Európa több országában, főként az alacsony oltottságú területeken. Ha olyan országba utazik, ahol a kanyaró gyakrabban fordul elő, ellenőrizze, hogy rendelkezik-e megfelelő védettséggel. A felnőttek, akik gyermekkorukban csak egy oltást kaptak, vagy nem estek át a betegségen, pótoltathatják a második adagot.

Kanyaró és terhesség

A várandós nők esetében a kanyaró különösen veszélyes lehet, mert növeli a vetélés, a koraszülés és az alacsony születési súly kockázatát. Élővírus-tartalmú oltás (mint az MMR) terhesség alatt nem adható, ezért a terhesség tervezése előtt érdemes ellenőriztetni a védettséget, és szükség esetén az oltást még a fogamzás előtt beadatni.

Fertőzés utáni védelem

Ha valaki kapcsolatba került kanyarós beteggel, de nincs védettsége, az expozíciót követő 72 órán belül beadott MMR-oltás, vagy 6 napon belül adott immunglobulin injekció csökkentheti a betegség kialakulásának esélyét vagy enyhítheti a lefolyását.

Miért fontos a közösségi védettség?

A kanyaró olyan gyorsan terjed, hogy a járványok megelőzéséhez legalább 95%-os átoltottság szükséges. Ha ez a szint csökken, a vírus gyorsan visszatérhet, ahogy azt több európai ország példája is mutatta. A közösségi védettség különösen fontos azok számára, akik nem kaphatnak oltást – például a csecsemők, a súlyos immunhiányos betegek vagy bizonyos gyógyszeres kezelést kapó emberek.

A kanyaró bár sokak számára a múlt gyermekbetegsége, valójában ma is nagyon aktuális egészségügyi kockázat, ha a védőoltottság csökken. A betegség nem csupán kellemetlen tünetekkel, hanem súlyos szövődményekkel is járhat, különösen legyengült immunrendszerűeknél. A legjobb védekezés a teljes körű védőoltás és a járványügyi ajánlások betartása.

Gyakori kérdések a kanyaróról

Mennyire fertőző a kanyaró?

A kanyaró a világ egyik legfertőzőbb betegsége. Ha valaki védtelen, és egy kanyarós beteg közelébe kerül, szinte biztosan megfertőződik. A vírus köhögéssel, tüsszentéssel terjed, és zárt térben akár két órán át is fertőzőképes marad a levegőben.

Mennyi a kanyaró lappangási ideje?

A lappangási idő általában 10–12 nap, de akár 21 nap is lehet. A beteg már a tünetek megjelenése előtt is fertőző, és a kiütések megjelenését megelőző 4 napban, valamint az azt követő 4 napban a legfertőzőbb.

Hogyan lehet biztosan felismerni a kanyarót?

A jellegzetes tünetek közé tartozik a magas láz, a száraz köhögés, a kötőhártya-gyulladás, az orrfolyás és a szájnyálkahártyán megjelenő fehér, homokszemszerű Koplik-foltok. A kiütések először a fül mögött jelennek meg, majd az arcra, törzsre és végtagokra terjednek.

Mi a különbség a kanyaró és a rubeola között?

Bár mindkét betegség lázzal és kiütésekkel jár, a kanyaró súlyosabb lefolyású és jellegzetes, magas lázzal, valamint Koplik-foltokkal jár. A rubeola általában enyhébb, és a kiütések mellett mérsékelt tünetek jelentkeznek.

Kik vannak a legnagyobb veszélyben a szövődmények szempontjából?

A legnagyobb kockázatnak a csecsemők, a várandós nők, a legyengült immunrendszerű betegek és az alultáplált gyermekek vannak kitéve. Náluk gyakoribb a tüdőgyulladás, a középfülgyulladás, a bronchitis és az agyvelőgyulladás.

Lehet-e kanyarót kapni, ha már egyszer átestem rajta?

Nem. A kanyaró átvészelése élethosszig tartó védettséget ad. Az MMR-oltás is tartós immunitást biztosít, ha mindkét adag beadásra került.

Milyen hosszú ideig tart a kanyaró?

A betegség teljes lefolyása általában 2–3 hét. Az első héten a bevezető tünetek jelentkeznek, a másodikon a kiütések terjednek, majd fokozatos gyógyulás következik. A kiütések barnás elszíneződése akár két hétig is megmaradhat.

Mi az SSPE, és miért kapcsolódik a kanyaróhoz?

Az SSPE (szubakut szklerotizáló panencephalitis) a kanyaró nagyon ritka, de halálos késői szövődménye, amely a fertőzés után évekkel alakulhat ki, és súlyos idegrendszeri károsodást okoz. Megelőzése az oltással lehetséges.

Mit tegyek, ha kapcsolatba kerültem kanyarós beteggel?

Ha nincs védettsége, az expozíció után 72 órán belül beadott MMR-oltás, vagy 6 napon belül adott immunglobulin-injekció csökkentheti a betegség kockázatát.

Oltathatok-e kanyaró ellen terhesség alatt?

Nem. Az MMR-oltás élő, legyengített vírust tartalmaz, és terhesség alatt nem adható. A védettséget a terhesség előtt kell ellenőriztetni, és szükség esetén az oltást még a fogamzás előtt beadatni.

Utazás előtt kell-e kanyaró ellen oltatni?

Ha nincs igazolt védettsége (két adag MMR vagy korábbi átvészelés), és olyan országba utazik, ahol előfordul kanyarójárvány, javasolt az oltás pótlása még indulás előtt.

Milyen otthoni teendők segítenek a gyógyulásban?

A legfontosabb a pihenés, a bőséges folyadékbevitel és a láz csillapítása. Könnyen emészthető, vitaminokban gazdag étrend és szükség esetén orvos által javasolt gyógyszerek segíthetnek. A fertőzés ideje alatt kerülje a közösséget, hogy ne fertőzzön másokat.

A kanyaró társulhat Beau-féle vonalakkal?

Igen, a kanyaró ritkán társulhat Beau-féle vonalakkal a körmön. A Beau-vonalak a köröm növekedésének átmeneti megszakadását vagy lelassulását jelzik, ami a köröm mátrixának stresszre adott válasza. A kanyaró magas lázzal, súlyos fertőzéssel és általános szervezeti megterheléssel jár, ami átmenetileg gátolhatja a köröm növekedését, így néhány héttel a betegség lezajlása után Beau-féle vonalak jelenhetnek meg. A vonalak általában átmenetiek, és a köröm egészséges növekedése során fokozatosan eltűnnek.