Hiába a vakcina, mégis terjed: miért nem tűnik el a kanyaró Európából?

Fontos lenne felszámolni az oltásokkal szembeni bizalmatlanságot.

Hiába a modern orvostudomány és a rendelkezésre álló, biztonságos védőoltás, a kanyaró továbbra sem tekinthető lezárt fejezetnek Európában. Bár 2025-ben mérséklődött a fertőzések száma a 2024-es, rekordközeli évhez képest, a szakértők szerint korai lenne fellélegezni. A járványok kockázata továbbra is fennáll – és a háttérben elsősorban az oltásokkal szembeni bizalmatlanság áll.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) európai régiójában idén valóban kevesebb kanyarós megbetegedést jelentettek, mint tavaly. Az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC) ugyanakkor arra figyelmeztet: a 2025-ös esetszám még így is kétszerese a 2023-as adatoknak. A csökkenés tehát relatív – a vírus jelen van, és könnyen újra erőre kaphat.

Sabrina Bacci, az ECDC immunizációs programjának vezetője hangsúlyozta:

- Európának kellene élen járnia a kanyaró felszámolásában.

A kontinens rendelkezik hatékony és biztonságos vakcinával, fejlett járványügyi megfigyelőrendszerekkel és szakmai tudással. A kérdés nem az eszközök hiánya, hanem az átoltottság szintje.

A szakmai ajánlások szerint a kanyaró terjedésének megfékezéséhez a lakosság legalább 95 százalékának két adag védőoltással kellene rendelkeznie. Ez az úgynevezett nyájimmunitás biztosítja, hogy a vírus ne tudjon tartósan terjedni. A valóság azonban mást mutat: 2025-ben a megbetegedettek tízből nyolcan nem voltak beoltva – ez gyakorlatilag megismétli a 2024-ben tapasztalt mintázatot - írja az Euronews.

Az oltás nem csupán egyéni döntés – közösségi felelősség is. Azok a csecsemők, akik még túl fiatalok az oltáshoz, illetve azok az emberek, akik egészségügyi okokból nem kaphatják meg a vakcinát, kizárólag a környezetük immunitására támaszkodhatnak.

- Az egyéni oltás azokat is védi, akik nem olthatók. A védőoltás így nemcsak önvédelem, hanem a szolidaritás kifejezése is – fogalmazott Bacci.

A kanyaró az egyik legfertőzőbb vírusos betegség. Egyetlen fertőzött akár 18 oltatlan személynek is továbbadhatja a vírust, így a betegség többszörösen fertőzőbb az influenzánál. A fertőzés nem csupán kiütésekkel és lázzal jár: súlyos szövődményeket okozhat, például tüdőgyulladást, agyvelőgyulladást, és ritka esetben halált is.

A WHO arra is figyelmeztet, hogy a kanyaró hosszabb távon károsíthatja az immunrendszert. A fertőzés „immunmemória-törlést” okozhat: a szervezet elveszítheti korábban megszerzett védettségét más betegségekkel szemben, így a felgyógyult betegek hónapokra vagy akár évekre fogékonyabbá válhatnak egyéb fertőzésekre.

Gyógymód nincs – megelőzés van. A kanyarónak nincs specifikus kezelése, a betegség szövődménymentes esetben is körülbelül két hétig tart. A védekezés egyetlen hatékony eszköze a védőoltás.

A szakértők szerint az elmúlt évek járványhullámai részben az oltási programok megszakadásával, részben az oltásellenes álhírek terjedésével függnek össze. Regina De Dominicis, az UNICEF európai és közép-ázsiai regionális igazgatója kiemelte: ha nem kezelik az oltásokkal kapcsolatos bizonytalanságot és a dezinformációt, a gyermekek továbbra is ki lesznek téve a megelőzhető betegségek kockázatának.

Hans Kluge, a WHO európai regionális igazgatója arra szólított fel, hogy „a fékevesztett álhírek mai környezetében” mindenki kizárólag hiteles, ellenőrzött egészségügyi forrásokra támaszkodjon. A kanyaró felszámolása – fogalmazott – nem csupán járványügyi cél, hanem a nemzeti és regionális egészségbiztonság alapvető kérdése.

Európa ráadásul nincs egyedül a problémával. A WHO év elején arról számolt be, hogy hat ország – Örményország, Ausztria, Azerbajdzsán, Spanyolország, az Egyesült Királyság és Üzbegisztán – a 2024-es esetszám-robbanást követően elveszítette kanyarómentes státuszát. Egy ország akkor veszti el ezt a besorolást, ha a vírus több mint egy éven át folyamatosan terjed.

A tendencia világos: a kanyaró ott tér vissza, ahol meggyengül a közösségi védelem. A vakcina rendelkezésre áll, a betegség megelőzhető – a kérdés az, hogy sikerül-e helyreállítani a bizalmat, és elérni azt az átoltottsági szintet, amely valóban megállítja a vírust.

Összegezve

• Európában a kanyaró elleni védekezés szempontjából kiemelt fontosságú lenne az oltásokkal szembeni bizalmatlanság felszámolása, mivel a lakosság megfelelő átoltottságának hiánya a betegség visszatéréséhez vezethet.
• A kanyaró fertőzőképessége rendkívül magas, így a járvány megelőzésének egyetlen hatékony módja a széleskörű vakcináció, amely a nyájimmunitást biztosítja.
• A WHO jelentése szerint több európai ország már elvesztette kanyarómentes státuszát, ami a vírus folyamatos terjedését mutatja, kiemelve a közösségi védelem gyengülését.
• A szakértők rámutattak, hogy a modern orvostudomány és a hatékony oltások ellenére a hibás tájékoztatás és az oltásellenesség komoly akadályokat jelent a járványok megelőzésében.
• A kanyaró nem csak egyéni, hanem közösségi szintű problémát is jelent, mivel az oltásra alkalmatlan személyek védelme a környezetük immunizációjától függ.

Figyelmébe ajánljuk

Nátha vagy kanyaró? Könnyű összekeverni

Rapid Q&A

Gyakori kérdések - lényegretörő válaszok a bélelhalásról és a bélnyálkahártya-károsodásról

Milyen tünetekkel kezdődik a kanyaró, és mikor válik fertőzővé a beteg?

A kanyaró kezdetben influenzaszerű tünetekkel jelentkezik: magas láz, köhögés, orrfolyás, kötőhártya-gyulladás jellemzi. A jellegzetes kiütések néhány nappal később jelennek meg. A fertőzött személy már a kiütések megjelenése előtt is fertőző, és még utána is több napig továbbadhatja a vírust.

Mennyire hatékony a kanyaró elleni védőoltás?

A két adagból álló MMR-oltás (kanyaró–mumpsz–rubeola) rendkívül magas, 95–99 százalékos védettséget biztosít a kanyaróval szemben. A teljes immunitás a második adag után alakul ki.

Kaphat-e kanyarót az, aki be van oltva?

Nagyon ritkán előfordulhat úgynevezett áttöréses fertőzés, de ezek az esetek általában enyhébb lefolyásúak, és kisebb a szövődmények kockázata is.

Milyen szövődményei lehetnek a kanyarónak?

A kanyaró nem csupán „gyermekbetegség”: tüdőgyulladást, középfülgyulladást, hasmenést, súlyos esetben agyvelőgyulladást is okozhat. Ritkán maradandó idegrendszeri károsodás vagy halál is bekövetkezhet.

Mi az az immunmemória-törlés, amiről a szakértők beszélnek?

A kanyarófertőzés átmenetileg „kitörölheti” az immunrendszer korábban megszerzett védettségének egy részét, így a gyógyulás után az érintettek fogékonyabbá válhatnak más fertőzésekre is.

Miért kell két adag oltás?

Az első adag az immunrendszer „megtanítását” szolgálja, a második adag pedig megerősíti és tartóssá teszi a védelmet. A teljes közösségi védelemhez a két dózis beadása szükséges.

Mikor nem adható be a kanyaró elleni oltás?

Bizonyos egészségügyi állapotok – például súlyos immunhiány, egyes daganatos kezelések – esetén az élő, gyengített vírust tartalmazó vakcina nem alkalmazható. Ilyenkor különösen fontos a környezet magas átoltottsága.

Mit tegyen, ha bizonytalan abban, hogy megkapta-e mindkét oltást?

Érdemes ellenőrizni az oltási könyvet vagy háziorvoshoz fordulni. Szükség esetén pótolható az elmaradt dózis, és az ismételt oltás nem jelent egészségügyi kockázatot.

Miért kulcsfontosságú a 95 százalékos átoltottság?

A kanyaró rendkívül fertőző, ezért csak nagyon magas átoltottság mellett akadályozható meg a vírus tartós terjedése. Ez biztosítja a nyájimmunitást, amely a legvédtelenebbeket is óvja.

Veszélyesebb-e a kanyaró felnőttkorban?

Igen. Felnőtteknél és serdülőknél gyakrabban alakulnak ki súlyos szövődmények, mint kisgyermekeknél, különösen, ha nincsenek beoltva.

Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en,Tiktok-on is!