Az orrfolyás (rhinorrhoea) olyan tünet, amely során az orrjáratokból túlzott mennyiségű, általában átlátszó vagy váladékos folyadék ürül.
Az orrfolyás (rhinitis vagy rhinorrhoea) az orrnyálkahártya fokozott váladéktermelésének következménye, amely során az orrüregből vízszerű, nyálkás vagy gennyes váladék távozik. Az orrváladék célja a légutak tisztán tartása, a kórokozók és szennyeződések csapdába ejtése, de túlzott mértékben kellemetlen tünetként jelentkezik.
Az orr belső nyálkahártyája folyamatosan termel nyákot, hogy nedvesen tartsa a légutakat, csapdába ejtse a kórokozókat és irritáló anyagokat, valamint segítsen megtisztítani a légutakat. Az orrfolyás akkor alakul ki, amikor ennek a nyáknak a termelődése fokozódik vagy a nyálkaürülés akadályozott.
Az orrfolyás lehet akut vagy krónikus, és többféle betegség vagy állapot következménye. Általában ártalmatlan tünet, de bizonyos esetekben súlyosabb egészségügyi probléma jele is lehet.
Számos tényező okozhatja az orrfolyást. Az alábbiakban bemutatjuk a leggyakoribb kiváltó okokat és azok hátterét.
Orfolyást leggyakrabban felső légúti fertőzés, nátha okoz. Ilyenkor az általában 2-3 nappal a kóróokozóval történő megfertőződés után jelentkezik. A leggyakrabban náthát okozó vírusok a rhinovírusok, a koronavírusok, az RS (respiratory syncytial) vírusok, valamint a metapneumvírusok.
Forrás: gettyimages.com
Az orrfolyás leggyakoribb oka a felső légúti fertőzés, amely lehet vírusos vagy bakteriális.
Az orrfolyás gyakran társul allergiás reakciókhoz. Az allergiás rhinitis (szénanátha) az immunrendszer túlzott reakciója a környezeti allergénekre, mint például pollen, állati szőr, poratka vagy penészgomba.
Tünetek: az allergiás rhinitis orrfolyást, tüsszentést, orrdugulást, száraz köhögés, viszketést és könnyezést okoz. Az allergiás reakciók során az immunrendszer hisztamint szabadít fel, amely fokozza a nyálkatermelést és az orrnyálkahártya duzzanatát.
Az éreredetű rhinitis olyan állapot, amelyet nem allergiás okok idéznek elő, de hasonló tünetekkel jár. A környezeti változások, mint például a hőmérséklet-ingadozás, a hideg levegő, a fűszeres ételek vagy az erős szagok is kiválthatják az orrfolyást.
Bizonyos kémiai anyagok, például dohányfüst, légszennyezés, vegyszerek vagy por is irritálhatják az orrnyálkahártyát, amelynek hatására fokozott nyálkatermelés indul meg. Ezek az irritáló anyagok fokozhatják az orrfolyást és az orrdugulást is.
A terhesség, különösen a második és harmadik trimeszterben, hormonális változásokat idéz elő, amelyek fokozhatják az orrnyálkahártya véráramlását és nyálkatermelését, orrfolyást okozva. Ezt a jelenséget gyakran terhességi rhinitisnek nevezik.
Bizonyos gyógyszerek mellékhatásként orrfolyást okozhatnak. Az orrdugulás kezelésére használt érösszehúzó orrcseppek vagy spray-k hosszú távú használata gyógyszeres rhinitist eredményezhet, amely az orrfolyás és az orrdugulás súlyosbodását okozza.
Egyes embereknél ételallergiák vagy ételintoleranciák (például a tejtermékek) is kiválthatnak orrfolyást. Ez a reakció gyakran társul egyéb allergiás tünetekkel, mint például bőrkiütés, hasi fájdalom vagy légzési nehézségek.
Az orr- vagy arcüregi traumák, mint például az orrtörés vagy az orrpolipok, az orrfolyás gyakori okai lehetnek. Az orrpolipok jóindulatú kinövések, amelyek akadályozhatják a nyálkák elvezetését, orrdugulást és krónikus orrfolyást okozva.
Az orvos az orrfolyás okának meghatározása érdekében részletes kórtörténetet vesz fel, és fizikális vizsgálatot végez. A diagnózis során az alábbi lépésekre kerülhet sor:
Az orrfolyás kezelése a kiváltó októl függ, és a következő kezelési módokat tartalmazhatja:
Az orrfolyás gyakori tünet, amely számos okból kialakulhat, beleértve a fertőzéseket, allergiákat, irritáló anyagokat és hormonális változásokat. A kezelés a kiváltó októl függ, és a megfelelő diagnózis felállítása kulcsfontosságú. Enyhébb esetekben az orrfolyás tüneti kezelése elegendő lehet, míg súlyosabb vagy krónikus esetekben orvosi beavatkozásra lehet szükség.
A nátha miatt jelentkező orrfolyás általában 7-10 nap alatt elmúlik, kísérheti enyhe láz, rossz közérzet, fejfájás, fáradtság, torokfájás is. Orrfolyás ellen ilyen esetben a nátha kezelése segít: nyálkahártya lohasztó orrspray, bőséges folyadékfogyasztás és pihenés, esetleg tüneti szerek a torok-, vagy fejfájás ellen.
Forrás: gettyimages.com
Az orrfolyás hátterében fertőzések, allergiák, irritáló anyagok vagy hormonális változások állhatnak, és a kezelés az okoktól függően változik. Az enyhébb esetek otthoni kezelést igényelhetnek, de ha az orrfolyás hosszabb ideig fennáll vagy más súlyos tünetek kísérik, orvosi kivizsgálás szükséges. Az alábbiakban bemutatjuk a leggyakrabban felmerülő kérdéseket és az ezekre adott orvosi válaszokat, amelyek segítenek megérteni az orrfolyás okait, kezelését és megelőzését.
Az orrfolyást többféle ok kiválthatja, például megfázás, influenza, allergiák (allergiás rhinitis, latex allergia), bakteriális fertőzések (pl. szinuszitisz), irritáló anyagok (pl. dohányfüst, légszennyezés), vagy hormonális változások (pl. terhesség alatt). A nyálkahártya reakciója ezekre az ingerekre megnövekedett nyálkatermelést eredményez, ami orrfolyáshoz vezet.
Általában az orrfolyás nem komoly probléma, és néhány nap alatt magától elmúlik. Azonban orvosi vizsgálatra van szükség, ha az orrfolyás:
Az allergiás rhinitis (szénanátha) során az immunrendszer túlzottan reagál az allergénekre (pl. pollen, állatszőr, poratka), hisztamint szabadít fel, ami az orrnyálkahártya duzzanatát és fokozott nyálkatermelést okoz. Ez orrfolyáshoz, tüsszentéshez és orrduguláshoz vezet. Az antihisztaminok segíthetnek az allergiás tünetek enyhítésében.
A vírusos fertőzés okozta orrfolyás, például nátha vagy influenza esetén, általában átlátszó, vizes váladékkal kezdődik, amely később sűrűbbé válhat. A tünetek általában 7-10 nap alatt javulnak. A bakteriális fertőzés (például orrmelléküreg-gyulladás) esetén a váladék sűrűbb, zöldes vagy sárgás, és gyakran fájdalommal, arcfájdalommal és lázzal társul. Bakteriális fertőzések esetén antibiotikumos kezelés szükséges lehet.
Enyhébb esetekben az orrfolyás otthoni kezelése is hatékony lehet:
Igen, a hideg levegő kiválthatja az orrnyálkahártya túlzott váladéktermelését, ami átmeneti orrfolyást okozhat. Ezt az állapotot gyakran éreredetű rhinitisnek nevezik, és nem allergiás vagy fertőzéses eredetű. A hideg levegő irritálja az orr nyálkahártyáját, ami fokozza a nyálkatermelést.
Az orrfolyás időtartama az okától függ. A nátha vagy influenza által okozott orrfolyás általában 7-10 napig tart. Az allergiás eredetű orrfolyás hosszabb ideig fennállhat, különösen, ha az allergénnel való érintkezés folyamatos. Ha az orrfolyás 10 napnál tovább tart, és egyéb tünetek (pl. láz, arcfájdalom) is társulnak hozzá, orvosi kivizsgálásra van szükség.
Az orrváladék színe megváltozhat a fertőzések vagy gyulladás következtében. A zöldes vagy sárgás váladék azt jelzi, hogy a szervezet aktívan küzd a fertőzés ellen, és a váladékban fehérvérsejtek vannak jelen. Bár a színváltozás gyakran bakteriális fertőzésre utal, ez nem mindig jelenti azt, hogy antibiotikumokra van szükség. Az orvos dönti el, hogy bakteriális fertőzés áll-e fenn, és szükséges-e antibiotikumos kezelés.
Igen, bizonyos embereknél ételintolerancia vagy ételallergia, például a tejtermékekre való érzékenység, kiválthat orrfolyást vagy orrdugulást. Ez különösen jellemző lehet azoknál, akik érzékenyek egyes ételekre, és az immunrendszerük reagál az elfogyasztott ételre.
Az orrfolyás megelőzéséhez érdemes az alábbiakat megfogadni:
Igen, a hisztamin intolerancia okozhat orrfolyást. A hisztamin felszabadulása a szervezetben fokozza az orrnyálkahártya vérbőségét és a váladéktermelést, ennek következtében orrfolyás, vizes orrváladék jelentkezhet. Ez a tünet hasonló lehet a klasszikus allergiás náthához, de hisztamin intolerancia esetén a panaszokat nem allergén, hanem a hisztamin felhalmozódása váltja ki, például hisztaminban gazdag ételek fogyasztása után.
Igen, ritkán de a krónikus migrén, rohamokban előforduló féloldali fejfájás megjelenésében inkább a cluster fejfájásra hasonlít: naponta többszöri (10-20x), rövid ideig tartó (1-2 perc), súlyos, szemkörül megjelenő fejfájás jellemző. Társuló tünet lehet az orrdugulás, orrfolyás.
Igen, a rubeola (rózsahimlő) okozhat orrfolyást, bár ez nem minden esetben jelentkezik. A rubeola vírusfertőzés a felső légutakat is érintheti, ami enyhe orrdugulást vagy orrfolyást eredményezhet. Gyakran társul enyhe lázzal, torokfájással és nyirokcsomó-duzzanattal, amelyek a fertőzés korai tüneteinek részei lehetnek.
Igen, az RSV-fertőzés (respiratórikus szinciciális vírus) gyakran okoz orrfolyást, különösen csecsemőknél és kisgyermekeknél. A vírus a felső légutak nyálkahártyáját fertőzi, ami gyulladást és fokozott nyáktermelést eredményez. Ennek következtében a betegeknek vizes vagy sűrű, sárgás-zöldes orrváladék jelentkezhet, ami nehezíti az orrlégzést. Az orrfolyás gyakran tüsszögéssel, köhögéssel és enyhe lázzal társul, és a fertőzés előrehaladtával fokozatosan csökken.
Igen, a veleszületett szifilisz okozhat orrfolyást, és ez kifejezetten jellemző lehet az úgynevezett “coryza syphilitica” formára. Vizes, majd sárgás, gennyes orrfolyás jelentkezik a csecsemőnél, ami tartós, és nem reagál a hagyományos antibiotikumokra. Gyakran orrdugulással és orrnyálkahártya-gyulladással jár együtt. A tünet általában a születést követő néhány hétben jelenik meg. Ez a tünet a veleszületett szifilisz korai jele lehet, ezért ha újszülöttnél tartós orrfolyás van más okkal nem magyarázható módon, mindig gondolni kell a szifiliszre, és azonnal orvosi vizsgálat szükséges.
Felhasznált irodalom:
Tévhit, hogy az étel keresztallergia a pollenallergiás tüneteket erősíti fel, és csak allergiaszezonban okoz panaszokat.
Az ünnepi időszakban szinte minden otthon megtelik fahéj, szegfűszeg, vanília és gyömbér illattal, de sokan nem is sejtik, hogy ezek közül némelyik erősen allergizálhat.
Ha a tünetek csak otthon erősödnek, vagy mindig reggel rosszabbak, jó eséllyel a penész áll a háttérben.
Sokan automatikusan megfázásra gondolnak, amikor télen vagy a fűtési szezon kezdetén eldugul az orruk, köhögni kezdenek vagy vízszerű orrfolyást tapasztalnak. Pedig a lakáson belüli allergének – mint a poratka, a penész, a háziállatok szőre és az allergén fehérjék – egész évben jelen lehetnek, sőt a hideg hónapokban gyakran még erőteljesebben okoznak tüneteket.