Kismedencegyulladás

Kismedencei gyulladás: amit minden nőnek tudnia érdemes a felismerésről, kezelésről és megelőzésről

A kismedencei gyulladás (PID – Pelvic Inflammatory Disease) a női reproduktív szervek – a méh, a petevezetékek és a petefészkek – gyulladásos betegsége, amely elsősorban fertőzés következtében alakul ki. Bár sokan hajlamosak elbagatellizálni a kezdeti, enyhe tüneteket, ez az állapot akár maradandó károsodáshoz is vezethet, ha nem ismerik fel időben. Mit érdemes tudni róla, hogyan előzhető meg, és mikor kell feltétlenül orvoshoz fordulni?

A kismedencei gyulladás tehát (a továbbiakban PID) a méh, a petevezetékek és a petefészkek ("adnexumok") együttes gyulladása.

A kismedencei gyulladásos betegség tünetei

A betegség korai szakban tünetmentes is maradhat. A tünetmentes petevezeték-elzáródás eseteinek 70%-ban mutatható ki idült Chlamydia fertőzés! Máskor az alábbi tünetek jelentkezhetnek:

• alhasi fájdalom, görcsök,
• kellemetlen szagú hüvelyi folyás,
• rendszertelen méhvérzés,
• láz,
• elesettség,
• fájdalmas közösülés,
• vizsgálat során fájdalmas méh és méhfüggelékek.

A kismedencei gyulladásos betegség esetleges komplikációi

• Gennyes hashártya-gyulladás,
• vérmérgezés (szepszis),
• hasűri tályogok,
• meddőség.

A kismedencei gyulladásos betegség kiváltó okai

A PID két leggyakoribb kórokozója a gonorrea baktérium és a chlamydia trachomatis. A betegség kialakulását elősegíti a gyakori partnercsere, méhen belüli fogamzásgátló eszköz (IUD), szülés, méhűri beavatkozások.

Mit tehet Ön kismedencei gyulladásos betegség esetén

Lázas alhasi fájdalom esetén haladéktalanul forduljon orvoshoz. A késlekedésnek súlyos következményei lehetnek.

Mit tehet az orvos kismedencei gyulladásos betegség esetén

A PID kórházi ápolást igényel. A gyógyítás erélyes antibiotikus kezeléssel történik.

A kismedencei gyulladásos betegség megelőzése

A PID megelőzésének legbiztosabb módja a megbízható monogám partnerkapcsolat és az óvszerrel történő védekezés. Méhűri beavatkozás kapcsán a megelőzés a kezelőorvos feladata. A PID megelőzésére a hormonális fogamzásgátlók is alkalmasak bizonyos fokig, de tökéletes védelmet nem nyújthatnak.

A PID alattomos kezdete – miért veszélyes a tünetmentesség?

A kismedencei gyulladás legnagyobb veszélye, hogy gyakran tünetmentesen vagy enyhe panaszokkal indul. A nők többsége ilyenkor nem gondol fertőzésre, hiszen a fájdalom alig észrevehető, vagy csupán enyhe diszkomfortérzetet tapasztal az alhasban. A betegség azonban csendben, fokozatosan károsíthatja a petevezetékeket és a petefészkeket.

Különösen fontos tény, hogy az idült petevezeték-elzáródásos esetek 70%-ában kimutatható a Chlamydia trachomatis nevű baktérium, amely gyakran évekig lappang a szervezetben. A chlamydia-fertőzés nemcsak a PID kialakulásának fő oka, hanem a meddőség egyik vezető tényezője is.

Tünetek, amelyekre érdemes figyelni

A PID tünetei sokfélék lehetnek, és gyakran más nőgyógyászati problémákat is utánozhatnak. A leggyakoribb panaszok:

• tompa vagy görcsös alhasi fájdalom,
• kellemetlen szagú hüvelyi folyás,
• rendszertelen menstruáció vagy közti vérzés,
• fájdalmas közösülés,
• láz, hidegrázás, általános gyengeség,
• vizelési panaszok, például égő érzés vagy gyakori vizelési inger.

A panaszok súlyosbodásakor a betegség akár sürgősségi állapotot is előidézhet, például gennyes hashártyagyulladást vagy szepszist.

Hogyan alakul ki a kismedencei gyulladás?

A fertőzés legtöbbször a hüvelyből vagy a méhnyakból terjed felfelé a méhbe, majd a petevezetékekbe és a petefészkekbe. A leggyakoribb kórokozók a Neisseria gonorrhoeae (a gonorrhoea baktériuma) és a Chlamydia trachomatis, de a normál hüvelyflóra egyensúlyának felborulása is kedvezhet a gyulladásnak.

A PID kialakulását elősegítheti:

• gyakori partnercsere vagy védekezés nélküli szexuális kapcsolat,
• méhen belüli eszköz (IUD) felhelyezése vagy hosszú ideig tartó viselése,
• szülés, vetélés, abortusz utáni időszak, amikor a méhszáj még nyitott,
• nőgyógyászati beavatkozások, például méhkaparás, spirálcsere.

Egyes kutatások szerint a dohányzás és a rossz immunállapot is növeli a fertőzésre való hajlamot.

A kezeletlen PID következményei – miért kell komolyan venni?

A kismedencei gyulladás nem csupán átmeneti kellemetlenség. A kezeletlen fertőzés maradandó szöveti károsodásokat okozhat a petevezetékben, ahol hegesedés alakul ki. Ennek következménye a meddőség, vagy méhen kívüli terhesség, mivel a megtermékenyített petesejt nem tud eljutni a méhbe.

A tartós, alhasi fájdalommal járó krónikus PID a nők életminőségét is súlyosan befolyásolhatja. Egyes nők évekig szenvednek a szexuális életet megnehezítő fájdalomtól, kismedencei nyomásérzettől és visszatérő fertőzésektől.

Súlyos esetekben hasüregi tályog alakulhat ki, amely sürgős sebészi beavatkozást igényel.

Hogyan állítják fel a diagnózist?

A diagnózis felállítása alapos nőgyógyászati vizsgálatot igényel, amelyet laboratóriumi és képalkotó vizsgálatok egészítenek ki. Az orvos:

• nőgyógyászati tapintásos vizsgálattal ellenőrzi a méh és a függelékek érzékenységét,
• hüvelyváladék-tenyésztést végez a kórokozó azonosítására,
• vérvizsgálattal kimutathatja a gyulladásos folyamatot (emelkedett CRP, fehérvérsejtszám),
• ultrahangvizsgálattal pedig ellenőrizheti a kismedencei szervek állapotát, tályog vagy folyadékgyülem gyanúját.

Szükség esetén laparoszkópiás vizsgálat is szóba jöhet, ami egy kis bemetszésen keresztül, optikai eszközzel betekintést ad a kismedencei szervekbe.

Kezelés – mi történik a kórházban?

A kismedencei gyulladás kezelése mindig komplex orvosi feladat, mivel több kórokozó is részt vehet a folyamatban. A terápia alapja az antibiotikum-kombináció, amely egyszerre hat több lehetséges baktériumra.

A leggyakrabban alkalmazott gyógyszerek közé tartozik az azitromicin, doxiciklin, ceftriaxon vagy metronidazol. A kezelést általában kórházi körülmények között kezdik, különösen láz, hasi fájdalom vagy hányás esetén.

A betegnek pihenésre, bőséges folyadékbevitelre és fájdalomcsillapításra is szüksége lehet. Fontos, hogy a szexuális partner(ek) is részesüljenek a szükséges kivizsgálásban és kezelésben, különben a fertőzés könnyen visszatérhet.

A gyógyulás utáni teendők – mikor állítható helyre a termékenység?

A gyógyulás után az orvos gyakran javasol kontrollvizsgálatot, hogy megbizonyosodjon arról, a gyulladás teljesen megszűnt, és nem maradt vissza hegesedés a petevezetékekben. Amennyiben a PID enyhébb formában zajlott, a termékenység legtöbbször helyreállítható.

Azonban krónikus vagy ismétlődő gyulladások után szükség lehet laparoszkópos átjárhatósági vizsgálatra (chromopertubatio), amely kimutatja, nyitottak-e a petevezetékek.

Hogyan előzhető meg a kismedencei gyulladás?

A megelőzés legfontosabb eszköze a felelős szexuális magatartás. Az óvszer nemcsak a nem kívánt terhesség ellen véd, hanem hatékonyan csökkenti a szexuális úton terjedő betegségek, így a PID kockázatát is.

A rendszeres nőgyógyászati szűrővizsgálat – különösen a chlamydia-szűrés – kiemelt jelentőségű, mert a fertőzés gyakran tünetmentes. Fiatal, aktív nőknek javasolt évente legalább egyszer elvégeztetni.

A méhen belüli eszközt használó nők esetében fontos az orvosi ellenőrzés és a megfelelő higiénia. A spirál felhelyezése után az első hetekben fokozott a fertőzésveszély, ezért javasolt kerülni a nemi életet, illetve figyelni a test jelzéseire.

Természetes védelem és életmódbeli tanácsok

A kismedencei gyulladás megelőzésében a hüvelyflóra egyensúlyának megőrzése is kulcsfontosságú. Ennek érdekében érdemes:

• kerülni a túl gyakori intim mosakodást, különösen az illatosított termékekkel,
• használni probiotikus készítményeket (pl. Lactobacillus tartalmú hüvelykapszulákat),
• támogatni az immunrendszert kiegyensúlyozott étrenddel és megfelelő alvással.

A stressz, a dohányzás és a túlzott alkoholfogyasztás gyengíti az immunvédelmet, így növelheti a fertőzések iránti fogékonyságot.

Mikor kell azonnal orvoshoz fordulni?

Ne várjon napokig, ha az alábbi tünetek bármelyikét tapasztalja:

• erős, hirtelen jelentkező alhasi fájdalom,
• magas láz vagy hidegrázás,
• szokatlan hüvelyi folyás kellemetlen szaggal,
• közösülés utáni vérzés,
• hányinger, hányás, általános rossz közérzet.

Ezek akár súlyos kismedencei gyulladás, vagy szövődmény jelei is lehetnek, amelyek késlekedés esetén életveszélyes állapothoz (pl. szepszishez) vezethetnek.

Összegezve

A kismedencei gyulladás egy olyan nőgyógyászati betegség, amely időben felismerve teljes mértékben gyógyítható, ám kezeletlenül komoly, életre szóló következményekkel járhat. Éppen ezért a megelőzés, az éves szűrővizsgálat és a tudatos szexuális élet alapvető része az egészségmegőrzésnek.

Ha alhasi fájdalmat, lázat vagy szokatlan folyást tapasztal, ne várjon – forduljon nőgyógyászhoz. A gyors diagnózis és a célzott antibiotikum-terápia a legtöbb esetben megakadályozza a szövődményeket, és segít megőrizni a női termékenységet.

Felhasznált irodalom:

• Centers for Disease Control and Prevention – Pelvic Inflammatory Disease (PID)
• World Health Organization – Sexually transmitted infections
• National Health Service (NHS) – Pelvic inflammatory disease
• Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet – Chlamydia fertőzések