Meddőség

Meddőségről akkor beszélünk, ha rendszeres nemi aktivitás mellett a tervezett gyermekáldás egy éven belül nem következik be. Az orvosnak nem szabad mereven ragaszkodnia az egy éves várakozáshoz, ha a betegnek egyéb panaszai is vannak, pl. gyulladás, vérzészavarok, stb.

A meddőség előfordulása

A meddőség ma a párok kb. 20%-át érinti. A természeti népeknél a meddőség sokkal ritkább. Ennek oka az, hogy a meddőség eseteinek kb. 70%-a pszichés eredetű. A stressz ui. letiltja a szaporodást. Ez a gerinces állatoknál is jól megfigyelhető, tulajdonképpen nem betegség, hanem ősi önfenntartó reflex. A meddőségek 40%-áért női betegség, 40%-árt férfibetegség a felelős. A fennmaradó 20%-ban mindkét félnél fennáll fogamzást megnehezítő betegség.

A meddőség okai

A fogamzás feltételei nők részéről a következők:

• Közösülési képesség
• Teljes hosszába átjárható, anatómiailag normális és fertőzésmentes ivarcsatorna
• Hormonokra megfelelően reagáló egészséges méhnyálkahártya
• Megfelelő peteérési ciklus (egészséges tüszőérés, tüszőrepedés, sárgatestfázis)
• Fogamzást kizáró veleszületett rendellenesség hiánya

Fogamzást kizáró veleszületett rendellenesség hiánya

A fogamzás feltételei a férfi részéről:

• Közösülési és ejakulációs képesség
• Megfelelő mennyiségű és minőségű ondó
• Teljes egészében átjárható, anatómiailag normális és fertőzésmentes ivarcsatorna
• Fogamzást kizáró veleszületett rendellenesség hiánya

Fogamzást kizáró veleszületett rendellenesség hiánya

A meddőség gyógyításának lényege a fogamzás feltételeinek biztosítása mindkét félnél. A meddőség oka a fogamzás bármely feltételének hiánya.

A meddőség diagnózisa

A diagnózis célja ellenőrizni, hogy a fogamzás valamennyi feltétele adott-e.

A legfontosabb vizsgálatok nőknél

• Rutin nőgyógyászati vizsgálat
• Mikrobiológiai vizsgálat a fogamzást kizáró fertőzések kizárására (pl. gonorrhea, chlamydia fertőzés, stb.).
• A teljes peteérési ciklust feltérképező vizsgálatok összességét ciklusdiagnosztikának nevezzük. A vizsgáló módszerek között van az ébredési hőmérséklet mérése, a nyakcsatorna-nyák mikroszkópos vizsgálata, hüvelyi ultrahanggal a tüszőérés ellenőrzése (folliculometria), és számos laborvizsgálat, mellyel a hormonszintek alakulását figyelik. (pl. Basedow-kór/ tireotoxikózis kezelése is fontos lehet.) A hormonhatások figyelésére régebben alkalmazott hormoncitológiai vizsgálatokat mára már a sokkal érzékenyebb módszerek kiszorították. Minél több vizsgálómódszert alkalmazunk, annál biztosabb, hogy semmi nem kerüli el a figyelmünket.
• A méhüreg vizsgálata, mely történhet a méhüreg optikai eszközzel történő vizsgálatával (hiszteroszkópia), vagy a méh röntgenkontrasztanyaggal történő vizsgálatával (hiszteroszalpingográfia).
• A petevezeték átjárhatóságának vizsgálata, mely történhet hiszteroszalpingográfiával vagy hasi tükrözéssel (laparoszkópia, kromohidrotubáció). Komoly szövődménye lehet például az endometriózisnak a meddőség, ami akkor alakulhat ki, amikor a petevezetéket is elérik az endometrikus elváltozások, összenövések. Ebben az esetben a meddőség konkrét oka az, hogy a petevezetékek elzáródnak és megtörik az átjárhatóságot.
• A nyakcsatorna nyákjának átjárhatóságát a nyák mikroszkópos vizsgálatával végezzük. Ez történhet közösülést követően. Ezt nevezzük posztkoitális tesztnek, amikor a spermiumok életképességét vizsgáljuk a nyakcsatorna nyákjában. A "penetrációs" teszteknek számos egyéb módszere is van, ezek a posztkoitális tesztnél korszerűbbek, érzékenyebbek (’SCMC", kapilláris teszt, stb.).

A nyakcsatorna nyákjának átjárhatóságát a nyák mikroszkópos vizsgálatával végezzük. Ez történhet közösülést követően. Ezt nevezzük posztkoitális tesztnek, amikor a spermiumok életképességét vizsgáljuk a nyakcsatorna nyákjában. A "penetrációs" teszteknek számos egyéb módszere is van, ezek a posztkoitális tesztnél korszerűbbek, érzékenyebbek (’SCMC", kapilláris teszt, stb.).

A férfi kivizsgálása

A fogamzóképes ondó jellemzői:

• Térfogat: 2-6 ml
• Spermium-koncentráció: 20 millió/ml felett
• pH: 7,4 körül
• Elfolyósodás: 20 percen belül
• Egészségesen mozgó sejtek aránya: 70% felett
• Az ondó leggyakoribb rendellenességei
• Oligozoospermia: 20 millió/ml alatti spermaszám
• Asthenozoospermia: elégtelen mozgás
• Azoospermia: A spermiumok teljes hiánya
• Necrozoospermia: A spermiumok elhalása, mozdulatlansága
• Pyospermia: Gennyet tartalmazó ondó
• Teratozoospermia: Sok rendellenes spermiumjelenléte az ondóban

Az ondó rendellenességei laborleletek és nem maga a betegség. A betegséget gyógyítjuk és nem a laborleletet, ezért a férfi kivizsgálása során fényt kell deríteni a rendellenes ondó mögött meghúzódó betegségre.

A rendellenes ondót okozó betegségeket 5 nagy csoportba soroljuk, ezek több száz (ezer?) betegséget foglalnak magukba:

1. 1 Fertőzés (prosztata-gyulladás, gyakori candidiasis, felnőttkori mumpsz, Trichomonas-fertőzés, chr. kismedencegyulladás stb.), autoimmun gyulladás
2. 2 Hormonhiány (agyalapi mirigy betegség, here eredetű tesztoszterontermelési elégtelenség, stb.)
3. 3 Vérellátási zavar (herevisszérsérv, súlyos érelmeszesedés, műtét utáni hegesedés, stb.)
4. 4 Genetikai rendellenességek (Ivemark-szindróma, sertoli cell only szindróma, spermatogenesis arrest, Klinefelter szindróma, stb.)
5. 5 Toxikus ártalmak (citosztatikus kezelés, sugárártalom, alkohol abúzus, erős dohányzás, munkahelyi ártalmak, stb.)
6. 6 Toxikus ártalmak (citosztatikus kezelés, sugárártalom, alkohol abúzus, erős dohányzás, munkahelyi ártalmak, stb.)
7. 7 Dagantos elváltozások: a hereráknak is lehet szerepe a meddőség kialakulásában. A daganat maga, illetve annak kezelése is károsíthatja a here működését, különösen a spermiumtermelést. Leukémia esetén is fennáll ez a probléma, főként a kemoterápia és a sugárkezelés következményeként.

A felsorolt betegségek között természetesen nagyon sok a gyógyíthatatlan, míg a fertőzések, hormonális elégtelenség nagyon jól gyógyítható.

A meddőség terápiája

A meddőség nem betegség, hanem nagyon sok betegség egyetlen közös tünete. A meddőséget megszüntetni tehát az alapbetegség gyógyításával tudjuk. Amennyiben teljes gyógyulást elérni nem sikerült, asszisztált reprodukciós eljárásokat alkalmazhatunk a fogamzás megkönnyítésére.

A leggyakoribbak:

1. 1 Mesterséges megtermékenyítés (inszemináció), mely történhet a férj ondójával (AIG =arteficial insemination by husband), vagy idegen ondóval (AID = arteficial insemination by donor). Ez utóbbira akkor is sor kerülhet, ha az apa dominánsan öröklődő súlyos rendellenessége miatt gyermeknemzésre nem vállalkozik. A nyakcsatorna eredetű meddőség esetében az inszemináció céltalan és általában eredménytelen. A nyakcsatorna nyákjának ui. van oka (legtöbbször fertőzés), azt célszerű megszüntetni. Inszeminációt így ma sokkal gyakrabban alkalmaznak, mint arra szükség lenne.
2. 2 Lombikbébi módszerek (IVF = in vitro fertilizáció). Az asszisztált reprodukció legfejlettebb módszereinek gyűjtőneve. Számos módszer létezik, ezek részletezésére itt nem vállalkozhatunk. Ezekben a mórszerekben általában (nem mindig) közös az, hogy a mesterségesen megérlelt tüszőkből a petesejteket ultrahang vezérlése mellett leszívjuk, a szervezeten kívül megtermékenyítjük, majd az osztódó petékből 2-3-at a méhben beültetünk, és a beágyazódást hormonokkal biztosítjuk. A módszerek közül ki kell emelni az ICSI-t (intracellularis spermainjekció), mellyel az egészen rossz spermalelettel bíró férfiak utódnemzése is lehetővé vált.

Sajnálatos, hogy az IVF-fel nagyon sokszor visszaélnek, és elmulasztják az alapbetegség részletes kivizsgálását és gyógyítását. Így az alapbetegség idővel súlyosbodik, előbb-utóbb visszafordíthatatlanná válik és számos belszervi szövődménnyel is fenyegethet.

A meddőség megelőzése

A fogamzóképesség zavarai nagyok sokszor már az emberi élet húszas éveiben jelentkeznek. Történtek kísérletek arra, hogy ezeket az eseteket idejekorán kiszűrjék és meggyógyítsák. A ma embere azonban egyre későbbi és későbbi életkorra halasztja a családalapítást, így a gyógyíthatatlan meddőségek aránya is fokozódik. Az asszisztált reprodukciós technikák ezt némileg képesek ellensúlyozni, de nagyon költségesek, és nem gyógyítanak. Célszerű lenne olyan egészségügyi ellátó központok ismételt felállítása, melynek küldetése ezeknek az eseteknek a kiszűrése és gondozása. Ilyen ellátó rendszer Magyarországon ui. már létezett.

Komplex szemlélet

A meddőség kivizsgálásának és kezelésének fontos része a párok komplex szemléletű gondozása. Nem elég kizárólag a biológiai tényezőkre koncentrálni, hiszen a pszichés, életmódbeli és társadalmi tényezők ugyanúgy hozzájárulhatnak a problémához. A modern orvoslásban egyre nagyobb hangsúlyt kap a pszichológiai támogatás, a párterápia, valamint a stresszkezelés. A meddőség hosszú éveken át tartó kezelése ugyanis komoly lelki terhet róhat az érintettekre, gyakran kísérheti szorongás, depresszió vagy párkapcsolati feszültség.

Az életmód szerepe sem elhanyagolható

Számos vizsgálat igazolta, hogy a dohányzás, a túlzott alkoholfogyasztás, az elhízás és a mozgásszegény életmód mind rontják a fogamzóképességet. Nők esetében a túlsúly és a PCOS (policisztás ovárium szindróma) összefüggése jól ismert: a fokozott inzulinrezisztencia és a hormonzavar együttesen gátolhatja a peteérést. Férfiaknál a herevisszérsérv, a tartósan magas herehőmérséklet (pl. szaunázás, szoros fehérnemű viselése), illetve egyes gyógyszerek mellékhatásai csökkenthetik a spermiumok számát és mozgékonyságát.

Egyre több szó esik az ún. epigenetikai tényezőkről is

Ez azt jelenti, hogy a környezeti hatások – például a táplálkozás, a levegőszennyezés vagy a munkahelyi ártalmak – befolyásolhatják a génműködést, és így kihatással lehetnek a termékenységre. Különösen figyelemre méltó, hogy az utóbbi években világszerte megfigyelhető a spermiumszám csökkenése, ami valószínűleg összetett okokra vezethető vissza, többek között a vegyi anyagok (endokrin diszruptorok) fokozott jelenlétére a mindennapi környezetben.

A megelőzésben ezért is fontos szerepet kap az egészséges életmód

A rendszeres testmozgás, a kiegyensúlyozott étrend (zöldségek, gyümölcsök, teljes értékű gabonák, esszenciális zsírsavak), valamint a vitamin- és nyomelemellátottság biztosítása. A folsav, a D-vitamin, a cink és a szelén hiánya például mind ronthatja a fogamzóképességet. Érdemes orvosi konzultáció mellett táplálékkiegészítők formájában is pótolni ezeket, ha hiányuk igazolódik.

A modern orvoslásban már nemcsak a mesterséges megtermékenyítés és a lombikprogramok állnak rendelkezésre. Léteznek kíméletesebb beavatkozások is, például ovulációindukció gyógyszeres kezeléssel, amely segítheti a rendszeres peteérést, vagy a spermiumok laboratóriumi előkészítése, amely javíthatja az inszemináció sikerességét. Fontos azonban megjegyezni, hogy minden beavatkozás csak alapos diagnózis után hozhat valódi eredményt.

A meddőség terápiájának másik kulcseleme a személyre szabott megközelítés

Nincs két egyforma pár vagy két egyforma kórelőzmény: van, ahol hormonális kezelés oldja meg a problémát, máshol sebészeti beavatkozásra (például endometriózis műtéti kezelésére) van szükség, míg más esetekben a legjobb megoldást a pszichológiai támogatás és az életmódváltás hozza.

A meddőség társadalmi szinten is kihívást jelent

A családalapítás kitolódása, a munkahelyi stressz, a bizonytalan egzisztencia és a környezeti ártalmak mind hozzájárulnak ahhoz, hogy ma egyre több pár szembesül ezzel a nehézséggel. Ugyanakkor biztató, hogy az orvostudomány folyamatos fejlődése – például a genetikai vizsgálatok, a korszerű diagnosztikai eszközök és a laboratóriumi technikák – egyre több lehetőséget ad a probléma feltárására és megoldására.

Összegezve

Összességében tehát a meddőség nem egyetlen betegség, hanem sokféle tényező közös tünete. Éppen ezért a legfontosabb tanács az, hogy a gyermekvállalással kapcsolatos nehézségek esetén a pár mindkét tagja vegyen részt a kivizsgálásban, és ne halogassák a szakember felkeresését. A korai diagnózis és a célzott terápia jelentősen növeli a siker esélyét, és gyakran sokkal egyszerűbb megoldást hoz, mint azt a párok eleinte gondolják.

Felhasznált irodalom:

• World Health Organization – Infertility
• European Society of Human Reproduction and Embryology (ESHRE) – Guidelines on infertility
• Centers for Disease Control and Prevention (CDC) – Infertility
• American Society for Reproductive Medicine (ASRM) – Patient Fact Sheets
• National Institute for Health and Care Excellence (NICE) – Fertility problems: assessment and treatment
• Harvard Health Publishing – Lifestyle and fertility: The impact of everyday habits
• Human Reproduction Update – Decline in sperm counts: global trend analysis
• National Institutes of Health (NIH) – Endocrine Disruptors and Reproductive Health