10 tünet, ami vesebetegségre utalhat – ismerje fel időben a bajt!
A krónikus veseelégtelenség világszerte jelentős problémát jelent.
Sokáig csendben dolgozik, szűr, kiválaszt, szabályoz, méregtelenít – a vese az egyik legkitartóbb szervünk. Épp ezért különösen alattomos, amikor működése zavart szenved: gyakran semmilyen tünetet nem okoz egészen addig, amíg már komoly a baj. Pedig a krónikus veseelégtelenség (CKD) világszerte több mint 850 millió embert érint, sokan közülük diagnózis nélkül élnek – és halnak meg idő előtt.
Hogy milyen figyelmeztető jelek utalhatnak arra, hogy probléma van a veséjével?
Fáradtság, gyengeség, koncentrációs zavar
A vese csökkent működése miatt kevesebb az oxigénszállító vörösvértest, ami vérszegénységet, fáradtságot, akár agyi ködöt is okozhat. Ha tartósan kimerült, vagy szokatlanul nehezen tud koncentrálni, érdemes orvoshoz fordulni. A National Kidney Foundation is kiemeli: ezek a tünetek sok más betegséggel összetéveszthetők, de vesebetegség jelei is lehetnek.
Duzzanat a bokán, lábon, arcon
A vese egyik feladata a felesleges folyadék eltávolítása a szervezetből. Ha ez nem működik megfelelően, az ödéma – vagyis a folyadék-felhalmozódás – megjelenhet a bokán, lábszáron, sőt az arcon is. A Kidney Care UK szerint ez a veseműködés zavarának gyakori, de sokszor figyelmen kívül hagyott tünete.
Megváltozott vizelet
Figyeljen fel, ha a vizelet színe, mennyisége, állaga vagy szaga tartósan megváltozik. Gyakori jelek lehetnek:
- habos vagy szokatlanul sötét vizelet
- gyakori vagy nagyon ritka vizelési inger
- fájdalom vagy égő érzés vizelés közben
Vér a vizeletben
A hematuria – vagyis a vizeletben megjelenő vér – lehet ártalmatlan, de vesekárosodást is jelezhet. Ilyenkor a vese nem szűri ki megfelelően a vérsejteket. A Cleveland Clinic hangsúlyozza: ez az egyik legfontosabb veseproblémára utaló tünet, amit nem szabad figyelmen kívül hagyni.
Viszketés és száraz bőr
Krónikus vesebetegség esetén a szervezet foszforszintje megemelkedhet, ami bőrirritációhoz, viszketéshez vezethet. A Kidney Research UK szerint bőrpanaszok hátterében gyakran a méreganyagok felhalmozódása áll, amelyek a vese működésének csökkenésével nem tudnak kiürülni.
Hányinger, étvágytalanság, kellemetlen szájíz
A veseproblémák egyik kevésbé ismert következménye az emésztőrendszeri panaszok megjelenése. A probléma miatt a vérben felszaporodhat a karbamid, amely az emésztőrendszeren és a tüdőn keresztül is kiválasztódhat – kellemetlen leheletet, sőt, fémes ízt okozva a szájban. Ezek gyakran már a súlyosabb, előrehaladott vesekárosodás jelei.
Légszomj – még nyugalomban is
Ez több okból is kialakulhat: egyrészt a vese alulműködése miatt a tüdőbe szivároghat a folyadék, másrészt a vérszegénység miatti oxigénhiány miatt is jelentkezhet. Ha gyakran tapasztal légszomjat még pihenés közben is, azt nem szabad a korral vagy a kondícióval magyarázni – kivizsgálásra van szükség.
Izomgörcsök, főleg éjszaka
A vese a kalcium és a foszfor egyensúlyának szabályozásában is részt vesz. A zavar ebben az egyensúlyban fájdalmas izomgörcsöket, görcsös éjszakai ébredéseket okozhat.
Magas vérnyomás, amit nehéz kordában tartani
A vese részt vesz a vérnyomás szabályozásában. Ha nem működik megfelelően, a vérnyomás emelkedni kezd – ez pedig még tovább károsíthatja a veséket, ördögi kört létrehozva. Ha a kezeléssel sem sikerül beállítani a vérnyomását, érdemes vesefunkció-vizsgálatot is kérni.
Így kezelik a vesebetegséget
A vesebetegség kezelése sosem sablonos – ahány ember, annyiféle állapot és élethelyzet. A terápia mindig attól függ, hogy milyen stádiumban van a betegség, mi okozza, és milyen gyorsan romlik a vesefunkció. A cél minden esetben ugyanaz: lassítani a romlást, megelőzni a szövődményeket, és megőrizni a beteg életminőségét.
Az enyhébb, korai stádiumban felfedezett vesebetegségeknél gyakran elég a gyógyszeres kezelés és az életmódváltás. Ide tartozik a vérnyomás és vércukorszint szoros ellenőrzése, a sóbevitel csökkentése, a testsúly rendezése, valamint a rendszeres testmozgás – természetesen a beteg állapotához igazítva. Sokan meglepődnek, de a megfelelő fehérjebevitel is kulcsfontosságú: sem a túl sok, sem a túl kevés nem jó, ezért dietetikus is részt vesz a kezelésben.
Ha a vese állapota tovább romlik, a kezelést intenzívebbé kell tenni. A nefrológus szakorvos ilyenkor egyre szorosabb megfigyelést, speciális gyógyszereket (például vizelethajtókat, vérnyomáscsökkentőket, foszfátkötőket) alkalmaz, és rendszeresen ellenőrzi a laborértékeket, különösen a kreatinint, a karbamidot és az elektrolitokat.
A legelőrehaladottabb, ún. végstádiumú krónikus veseelégtelenség esetén két fő lehetőség van: dialízis vagy veseátültetés.
Ilyen tünetekkel járnak a krónikus vesebetegség szakaszai - így kezelik az egyes stádiumokat
Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben , a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en, Tiktok-on is!
