Nehézlégzés és köhögés: nemcsak koronavírus, hanem COPD is okozhatja
Milyen visszafordíthatatlan folyamat játszódik le a tüdőben, amitől a betegek számára egyre nehezebbé válik a levegővétel?
Minden esetben köhögéssel, nehézlégzéssel jár, csak a dohányosokat és az idősebbeket érinti? Mi igaz valójában a COPD-re? A témában dr. Dózsa Izabella tüdőgyógyász, a Tüdőközpont orvosa volt a segítségünkre.
Kezdeti jelek és egyre súlyosbodó tünetek
A COPD-s betegek közel 95%-a dohányzik vagy dohányzott korábban, a betegség kialakulásában emellett döntő szerepet játszik a környezetszennyezés, a városi szmog, lehet munkahelyi ártalom is, de okozhatja genetikai eltérés – az alfa-1-antitripszin fehérje hiánya is. A szerzett betegség első tünetei jellemzően 40 éves kor felett jelennek meg, rendszerint fokozatosan. A folyamat kezdetén a légúti gyulladás tünetei uralják a képet: ebben a stádiumban jellemző a köhögés, a változó intenzitású köpetürítés. A panaszok kezdetben csak reggelente, később egyre gyakrabban, napközben is jellemzőek.
Az említett külső vagy ritkábban belső (genetikai) hatás következtében a légutakban tartós gyulladás alakul ki. A tüdőben a léghólyagocskák végzik a gázcserét. Ezt úgy képzelhetjük el, mintha két szőlőfürtöt – a jobb és bal tüdőfél – egymás mellé tennénk.
A léghólyagocskák az egyes szőlőszemek, faluk nagyon vékony, hajszálerekkel gazdagon átszőtt. A krónikus gyulladás miatt az egyes léghólyagocskák fala felszakad, így a sok kis légtér, a sok apró szőlőszem egyre nagyobb légterekké – nagy szőlőszemekké – olvad össze. Ezáltal csökken a légzőfelület, ilyenkor beszélünk tüdőtágulásról. Ugyanakkor a tartós gyulladás hatására a hörgőfal szerkezete is fokozatosan átépül, kötőszövet szaporodik fel, emiatt veszít a rugalmasságából és kialakul a maradandó szűkület.
Mindezek következménye a légzőfelület fokozatos csökkenése és ezzel arányosan a légszomj megjelenése. Az eleinte csak nagyobb terhelésre – például lépcsőzésnél - jelentkező nehézlégzés a folyamatok előrehaladásával fokozatosan súlyosbodik, rontva a betegek életminőségét, szűkítve az életterüket. Előrehaladott állapotban oxigén adására is szükség lehet.
„A beteg panaszait egyes esetekben az idült hörghurut, máskor a tüdőtágulás határozza meg. Mindkét kórfolyamatot a COPD megnyilvánulásának tekintjük, panaszok esetén orvoshoz kell menni. A COPD légzésfunkciós vizsgálattal kimutatható, és ha időben kezdődik a kezelése, a tünetek súlyosbodása lelassítható.”
Ezért nem hatékonyak az elhúzódó köhögésre szedett gyógyszerek
A tüdőtágulás, a hörgők szerkezeti átépülése vissza nem fordítható folyamat
A légzőfelület csökkenését visszafordítani nem lehet, de nagymértékben lelassítani igen. Ebben a gyógyszeres kezelés mellett fontos szerepet játszik a beteg együttműködése és az életmódváltás is. A diagnózis megállapítása után az alábbiakat érdemes megfogadni:
· Leszokás a dohányzásról,
· Lehetőség szerint minél tisztább levegőjű környezet,
· A testsúly normalizálása, az elhízás megelőzése,
· Rendszeres, közepes intenzitású mozgás,
· Influenza és tüdőgyulladás ellen védőoltás,
· A légzőizmok erősítését a gázcserét javító légzőgyakorlatok elsajátítása gyógytornász segítségével.
Forrás: Tüdőközpont
Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben , a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en, Tiktok-on is!
