A Niemann-Pick lipidtárolási betegség, a szfingomielináz enzim lappangva öröklődő hiánya. Az enzim hiánya miatt bizonyos lipidek lebomlása elégtelen, ezek felhalmozódnak a lépben, a májban, a tüdőkben, a csontvelőben és az agyban.
A Niemann-Pick lipidtárolási betegség, a szfingomielináz enzim lappangva öröklődő hiánya. Az enzim hiánya miatt bizonyos lipidek lebomlása elégtelen, ezek felhalmozódnak a lépben, a májban, a tüdőkben, a csontvelőben és az agyban.
Ezek a lipidek (szfingomielin) a sejthártya és a sejtszervek hártyájának alkotóeleme, melyek lebontását a falósejtek az emésztőszervükben, a lizoszómákban végzik. A szfingomielin felhalmozódása tehát a szervezetben mindenhol megtalálható falósejtekben következik be. A falósejtek azt a szervet károsítják, melyben éppen jelen vannak, károsítva azok működését és eltorzítva alakjukat.
A Niemann-Pick betegség főként az askenázi zsidó népcsoportokban gyakori. A,B,C,D, E altípusokat szokás elkülöníteni, ezek közül a klasszikus formája az újszülöttkorban is megmutatkozó A-típus. A betegség gyakoriságáról pontos adatokkal nem rendelkezünk.
A Niemann-Pick betegség testi kromoszómához kötött lappangva (autoszómális recesszív módon) öröklődő genetikai betegség. Szülőről gyermekre nem öröklődik, de testvérek között az ismétlődés kockázata 25%. rokonházasságok esetén a kockázat fokozott.
Máj és lép megnagyobbodása, vérzékenység a vérlemezkék megfogyatkozása miatt. Az agy és kisagy károsodása miatt mozgásszegénység (ataxia), akadozó beszéd, nyelési zavarok, izomtónus-zavarok, értelmi fogyatékosság, idősebbeknél értelmi hanyatlás és epilepsziás görcsök következhetnek be. Jellemző a nevetéssel összefüggő izomtónusvesztés és az alvási ciklus megfordulása (éjszakai ébrenlét, nappali alvás).
A jellegzetes tünetek mellett a felszaporodott lipideket a károsult szervek mikroszkópos vizsgálatával lehet kimutatni. A Niemann-Pick betegség és annak altípusának azonosítására génpróbák állnak rendelkezésre.
A Niemann-Pick betegségnek több altípusa létezik, ezek súlyossága, a tünetek megjelenésének időpontja és a születéskor várható élettartam rendkívül változatos. Legrosszabb prognózisú az újszülöttkori A-típus, ez esetben a Niemann-Pick betegségben szenvedők születéskor várható átlagos élettartama 21 hónap, és legfeljebb 3 éves korig élhetnek. A B-típus kizárólag a hasi szerveket érinti, és a betegek megélik a fiatal felnőttkort. A beteg életkilátásait minden bizonnyal az agy érintettsége határozza meg.
A Niemann-Pick betegség ma még gyógyíthatatlan. Az orvosi kezelés kizárólag a szövődmények megelőzésére és gondozására szorítkozik.
Amennyiben egy családon belül fordult elő Niemann-Pick betegség, legfontosabb a genetikai tanácsadás. Ma már van arra lehetőség, hogy magzati szövetekből kimutassuk a betegséget, bár a géndiagnosztika a világon csak kevés országban érhető el.
Alternatívát jelenthet az idegen ondóval történő mesterséges megtermékenyítés, az egyik szülő kihagyása a következő gyermek nemzéséből ui. a kockázatot minimálisra csökkenti.
A Niemann-Pick betegség az úgynevezett lizoszomális tárolási betegségek közé tartozik, amelyekben a sejtek emésztőszervének működése sérül. A hibás enzim hiánya vagy csökkent működése miatt a lebontásra szánt molekulák felhalmozódnak, sejtkárosodást és szervi elégtelenséget okozva. Bár ritka kórképről van szó, a klinikai kép sokszínűsége miatt az érintettek gyakran hosszú diagnosztikai úton mennek keresztül.
A korábbi évtizedekben csak a szöveti vizsgálat és az enzimaktivitás mérése állt rendelkezésre. Ma már a molekuláris genetikai tesztek pontosan azonosítják a mutációt, így lehetőség nyílik a családtervezés során a hordozók felismerésére. A prenatális diagnosztika (magzati mintavétel, chorionboholy-biopszia) segítségével a várandósság alatt is megállapítható, hogy a magzat érintett-e.
A betegség a szervezet szinte minden szervrendszerére hat. A hasi szervek érintettsége miatt gyakori a haspuffadás, teltségérzés, emésztési nehézségek. A vérlemezkék alacsony száma miatt fokozott a vérzékenység, gyakran jelentkeznek orrvérzések, bőrvérzések. Az idegrendszeri tünetek fokozatosan rontják a betegek önállóságát, mozgáskoordinációját, és súlyos esetben kerekesszékhez kötöttséghez vezetnek.
Mivel oki terápia nem áll rendelkezésre, a kezelés célja a tünetek enyhítése és a szövődmények megelőzése. Fontos szerepe van a fizioterápiának, a mozgáskoordináció fejlesztésének, valamint a logopédiai támogatásnak. A táplálkozási nehézségek miatt dietetikus bevonása is szükséges. Az epilepsziás rohamokat gyógyszeresen kezelik, bár a hatás korlátozott lehet.
Az utóbbi években több nemzetközi kutatás indult a Niemann-Pick C-típus kezelésére. A miglustat nevű szer bizonyos esetekben lassította a neurológiai tünetek romlását, de nem minden országban engedélyezett. Génterápiás próbálkozások is zajlanak, amelyek célja az enzim pótlása vagy a hibás gén kijavítása. Bár ezek még kísérleti stádiumban vannak, reményt adnak a jövőre.
A betegség nemcsak az érintett gyermek vagy felnőtt életét nehezíti meg, hanem a család mindennapjait is. A szülők gyakran szembesülnek azzal, hogy gyermekük állapota folyamatosan romlik, miközben a gyógyítás lehetősége korlátozott. Ilyenkor kiemelten fontos a pszichológiai támogatás, a betegcsoportok és sorstársi közösségek szerepe.
A ritka betegségek közé tartozó Niemann-Pick hosszú ideig kevés figyelmet kapott, ám az elmúlt években a nemzetközi kutatások fellendültek. A cél a korai diagnózis, hiszen minél hamarabb kezdődik a gondozás, annál jobban lassíthatók a szövődmények. Emellett az új gyógyszerek és génterápiás megközelítések a következő évtizedekben valódi áttörést hozhatnak.
Ritka kórképről van szó, előfordulása a világon átlagosan 1:120 000–1:150 000 élveszületésre tehető. Bizonyos népcsoportokban, például az askenázi zsidó közösségekben gyakoribb, mivel ott egyes génváltozatok hordozása magasabb arányban fordul elő.
Ez az altípustól függ. Az A-típus már csecsemőkorban, néhány hónapos életkor után okoz máj-, lépmegnagyobbodást és neurológiai jeleket. A B-típus sokszor csak gyermek- vagy fiatal felnőttkorban ad tüneteket, elsősorban hasi szervi elváltozások formájában. A C-típusnál a tünetek változatos életkorban – akár serdülőkorban vagy fiatal felnőttként – is jelentkezhetnek.
Nem, ilyenkor a gyermek legfeljebb hordozóvá válik, de nem lesz beteg. Csak akkor van 25%-os kockázat a betegség kialakulására, ha mindkét szülő hordozza a hibás gént. Ezért kiemelten fontos a genetikai tanácsadás olyan családokban, ahol már előfordult Niemann–Pick.
Jelenleg nincs oki terápia. A kezelés a tünetek enyhítésére és a szövődmények megelőzésére szorítkozik. Bizonyos gyógyszerek, például a miglustat, lassíthatják a betegség lefolyását bizonyos altípusoknál, de teljes gyógyulást nem biztosítanak. A kutatás azonban ígéretes irányokat mutat a génterápia és az enzimhelyettesítő kezelés területén.
Ha a családban már diagnosztizáltak Niemann–Pick betegséget, vagy ha egy gyermeknél ismételten máj- és lépmegnagyobbodás, fejlődési elmaradás, szokatlan neurológiai tünetek (például ataxia, beszédzavar, epilepsziás rohamok) jelentkeznek, mindenképpen indokolt a genetikai kivizsgálás.
A korai típusoknál sajnos rövid életkilátásokkal kell számolni. A későbbi, enyhébb formákban viszont a betegek akár évtizedekig élhetnek, bár állapotuk fokozatosan romlik. A mindennapokat a mozgáskorlátozottság, a beszéd- és nyelési nehézségek, valamint a rendszeres orvosi kontrollok határozzák meg.
Mivel genetikai eredetű, a klasszikus értelemben vett megelőzés nem lehetséges. A kockázat csökkentésére a genetikai tanácsadás és a prenatális diagnosztika nyújt lehetőséget. Egyes esetekben a mesterséges megtermékenyítés donor ivarsejttel jelent alternatívát.
Felhasznált irodalom: