A nyelési nehézség során az étel vagy folyadék lenyelése nehezítetté válik, vagy egyáltalán nem lehetséges.
A nyelési nehézség – orvosi nevén dysphagia – azt jelenti, hogy valakinek fájdalmas, nehézkes vagy akadályozott a nyelése. Ez a tünet önmagában is komoly életminőség-romlást okozhat, de gyakran valamilyen alapbetegség következménye. Fontos tudni, hogy nem egy betegség, hanem egy tünet, amely mögött akár súlyos kórfolyamat is állhat.
A dysphagia bármely életkorban előfordulhat, de leggyakrabban idősebbeknél jelentkezik, különösen neurológiai betegségek (például stroke, Parkinson-kór) vagy daganatos (pl. nyelőcsőrák) elváltozások esetén.
A nyelési folyamat normális esetben automatikusan zajlik le, és a garat, a nyelőcső, valamint a nyelv és az agy által szabályozott izommozgások koordinált együttműködését igényli. Dysphagia esetén azonban ezek a mechanizmusok valamilyen okból megsérülnek, ami nyelési zavarokat okoz.
A nyelési nehézség különböző formákban jelentkezhet: egyes embereknek nehézséget okozhat a szilárd ételek lenyelése, míg másoknak a folyadékoké. A dysphagia jellegéből is adódhatnak különbségek a tapasztaltakban: lehet enyhe és időszakos, vagy súlyos és tartós a tünet.
Súlyos idegrendszeri betegségek is állhatnak a nyelési nehézség hátterében: stroke, demencia, szklerózis multiplex vagy Parkinson-kór.
Forrás: shuttertock.com
A nyelési nehézség a szájüregben és a torokban történik, még mielőtt az étel vagy ital belépne a nyelőcsőbe.
A nyelőcsőben jelentkező zavar, ahol az étel vagy ital nem képes normálisan a gyomorba jutni.
A dysphagia tünete lehet számos különböző betegségnek, és fontos a pontos diagnózis felállítása a megfelelő kezelés érdekében. Az alábbiakban részletezzük azokat a leggyakoribb állapotokat és betegségeket, amelyek dysphagiát okozhatnak.
A gyomorsav visszafolyása a nyelőcsőbe irritációt és gyulladást okoz, ami hosszú távon nyelőcsőszűkülethez és nyelési nehézségekhez vezethet.
A nyelőcsőben lévő daganatok (jóindulatú vagy rosszindulatú) akadályozhatják az étel normál áramlását a gyomor felé.
A pajzsmirigyrák és a nyelési nehézség (dysphagia) között elsősorban mechanikai ok állhat. A pajzsmirigy daganata a nyakon helyezkedik el, és ha a tumor megnagyobbodik vagy a környező szövetekbe terjed, nyomhatja a nyelőcsövet vagy a légcsövet. Ez a nyomás okozhat nyelési nehézséget, gombócérzést vagy szorító érzést a torokban. A korai stádiumú pajzsmirigyrák gyakran tünetmentes, így a nyelési panasz inkább előrehaladottabb esetekben jelenik meg.
Az achalasia olyan rendellenesség, amely során a nyelőcső alsó záróizma nem lazul el megfelelően, így az étel nem tud normálisan áthaladni a gyomorba.
A nyelőcső szűkülete hegesedés, daganat vagy egyéb elváltozások miatt beszűkülhet, ami megnehezíti az étel és folyadék áthaladását.
Bizonyos izombetegségek, mint például a myasthenia gravis vagy a polymyositis, az izmok gyengüléséhez vezethetnek, ami nehezíti a nyelést.
Gombás (pl. candida), bakteriális vagy vírusos fertőzések (mononukleózis, herpesz) gyulladást okozhatnak a nyelőcsőben, ami fájdalmas és nehéz nyelést eredményezhet.
A nyelési nehézségeket gyakran további tünetek is kísérik, amelyek segíthetnek az orvosnak a pontos diagnózis felállításában:
A nyelési nehézség hátterében álló okok diagnosztizálása többféle vizsgálatot igényel:
A nyelési nehézség (dysphagia) számos különböző betegség tünete lehet, beleértve a neurológiai, izom- és nyelőcsőproblémákat. A tünet komolyan veendő, különösen, ha tartós vagy súlyos formában jelentkezik. A dysphagia megfelelő diagnózisa és kezelése nélkül alultápláltság, kiszáradás és a tüdőbe jutó étel miatt kialakuló fertőzések (aspirációs tüdőgyulladás) is felléphetnek. A kezelés az alapbetegségtől függően változhat, a diétás módosításoktól kezdve a gyógyszeres kezeléseken át egészen a sebészeti beavatkozásokig.
Több ok is húzódhat a nyelési problémák mögött. A nyelési problémák (diszfágia), illetve a torokban lévő gombócérzés az igen gyakori, kellemetlen panaszok közé számít.Ha huzamosabb ideig fennáll a panasz, érdemes szakorvoshoz fordulni, ugyanis valamilyen betegség tünete is lehet, reflux, fül-orr-gége probléma vagy vashiányos vérszegénység, sőt, helytelen beszédtechnika és feszes nyakizomzat is okozhatja.
Forrás: shuttertock.com
A nyelési nehézség (dysphagia) különféle okokra vezethető vissza. Ezek lehetnek neurológiai rendellenességek, például stroke vagy Parkinson-kór, izombetegségek, nyelőcsőszűkület, refluxbetegség (GERD), daganatok vagy fertőzések. A pontos ok megállapításához alapos orvosi kivizsgálás szükséges, amely endoszkópos, röntgen- és funkcionális vizsgálatokat foglalhat magában.
Azonnal orvoshoz kell fordulni, ha a nyelési nehézség hirtelen jelentkezik, tartósan fennáll, vagy ha további tünetek, mint például súlyvesztés, fájdalmas nyelés, gyakori köhögés, rekedtség vagy visszatérő tüdőgyulladás jelentkeznek. Ezek a jelek súlyosabb betegséget jelezhetnek, amely sürgős kezelést igényel.
A dysphagia veszélyes lehet, mert félrenyeléshez vezethet, amikor az étel vagy folyadék a légutakba kerül, ami tüdőgyulladást (aspirációs pneumonia) okozhat. Ezenkívül, ha valaki nem tud megfelelően étkezni, alultápláltság, kiszáradás és súlyvesztés léphet fel. A kezelés elmaradása komoly következményekkel járhat.
A dysphagia diagnosztizálása általában a következő vizsgálatokat foglalja magában:
Igen, a gastrooesophagealis refluxbetegség (GERD) az egyik gyakori oka a nyelési nehézségnek. A gyomorsav visszafolyása irritálhatja a nyelőcső nyálkahártyáját, gyulladást és hegesedést okozhat, ami nyelőcsőszűkülethez vezethet. A krónikus refluxkezelés, például savcsökkentő gyógyszerekkel, javíthatja a tüneteket és megelőzheti a szövődményeket.
A nyelési nehézség súlyosabb betegségekre utalhat, ha a következő tünetek kísérik:
A dysphagia kezelése az alapbetegségtől függ. Az enyhébb esetekben életmódbeli változtatások, diétás módosítások és gyógyszerek (pl. savcsökkentők) segíthetnek. Súlyosabb esetekben, például nyelőcsőszűkület vagy daganat esetén, endoszkópos tágítás, műtéti beavatkozás vagy sugárkezelés szükséges lehet. Az izombetegségek vagy neurológiai zavarok esetén fizioterápia és speciális nyelési gyakorlatok javíthatnak az állapoton.
A félrenyelés megelőzése érdekében ajánlott lassan enni, alaposan megrágni az ételt, és kerüljük a száraz vagy túl kemény ételek fogyasztását. A folyadékokkal is óvatosan kell bánni: apró kortyokban igyunk. Bizonyos esetekben az orvosok sűrítőszerrel javasolhatják a folyadékok konzisztenciájának megváltoztatását, hogy könnyebb legyen lenyelni. A megfelelő testtartás is segíthet, például evés közben egyenesen ülve.
Bár ritkábban, de pszichés okok, például stressz, szorongás vagy pánikrohamok is okozhatnak átmeneti nyelési nehézséget, amit globus érzésnek neveznek. Ez olyan érzés, mintha egy csomó lenne a torokban, de a nyelőcső fizikálisan normális marad. Pszichoterápia vagy szorongáscsökkentő kezelések segíthetnek az ilyen típusú dysphagián.
Kezeletlen dysphagia esetén komoly szövődmények alakulhatnak ki, mint például alultápláltság, kiszáradás és visszatérő tüdőgyulladás a félrenyelt ételek miatt. Ezen kívül a nyelési nehézség hátterében álló alapbetegségek, például daganatok vagy idegrendszeri betegségek tovább súlyosbodhatnak, ha nem kezelik őket időben.
Igen, nyelési nehézség (dysphagia) esetén szükség lehet mesterséges táplálásra, ha a beteg nem tud biztonságosan vagy elegendő mennyiségű ételt és folyadékot szájon át bevinni. A nyelési zavar fulladáshoz, félrenyeléshez, tüdőgyulladáshoz és alultápláltsághoz vezethet, ezért ilyen esetekben az orvos dönthet mesterséges táplálás bevezetéséről.
Igen, a botulizmus gyakran okoz nyelési nehézséget (dysphagia). A botulinum toxin blokkolja az idegi ingerületátvitelt, ezért az izmok nem tudnak megfelelően összehúzódni, beleértve a garat- és nyelvizmokat is. Ennek következménye, hogy a betegnek nehezére esik a rágás és a nyelés, ami étkezési problémákhoz és akár folyadék-visszaáramláshoz vezethet. A nyelési nehézség gyakran a betegség korai jelei közé tartozik, és a toxin hatásának terjedésével fokozódhat.
Igen, a herpeszes száj- és ínygyulladás gyakran okoz nyelési nehézséget. A betegség során a herpeszvírus fájdalmas hólyagokat és sebeket hoz létre a szájban, az ínyen, a nyelven és akár a torokban is, amelyek miatt a nyelés fájdalmas és nehezített lehet. A gyulladt, duzzadt nyálkahártya tovább fokozza ezt a kellemetlen érzést, ezért a betegek sokszor nem tudnak enni vagy inni rendesen, ami főleg gyermekeknél kiszáradáshoz vezethet. A nyelési nehézség általában átmeneti, és a hólyagok gyógyulásával néhány nap alatt megszűnik. Összefoglalva: igen, a herpeszes száj- és ínygyulladás gyakori tünete a nyelési nehézség, a száj és torok fájdalmas gyulladása miatt.
Igen, a műfogsor-stomatitis okozhat nyelési nehézséget, különösen, ha a gyulladás kiterjedt vagy fájdalmas. A gyulladt, duzzadt és érzékeny szájnyálkahártya miatt a műfogsor viselése kellemetlenné válhat, és a rágás, valamint a nyelés fájdalmassá teheti az étkezést. Emellett, ha a stomatitist Candida-fertőzés okozza, a fertőzés a szájgaratra vagy a nyelőcsőre is átterjedhet, ami tovább fokozza a nyelési nehézséget (dysphagia).
Igen, a nyelőcső-candidiasis okozhat nyelési nehézséget (dysphagia). A Candida által okozott gyulladás és a nyálkahártyán kialakuló lepedékes, felmaródott területek szűkíthetik vagy érzékennyé tehetik a nyelőcsövet, ami miatt a beteg úgy érzi, hogy elakad az étel, vagy nehezebben tudja lenyelni azt. A nyelési nehézség gyakran együtt jelentkezik a fájdalmas nyeléssel is.
Igen, a Niemann–Pick betegség (különösen a C típus) okozhat nyelési nehézséget (dysphagiát). Ennek fő oka a betegséghez társuló neurológiai érintettség, amely érinti az agytörzsi és kortikális motoros pályákat, így a garat- és nyelvizmok koordinációja romlik. A betegekben gyakran jelentkezik nyelészavar, ami aspirációs kockázatot és táplálkozási nehézségeket okozhat. Emellett a generalizált izomtónus- és mozgáskoordináció-zavar szintén ronthatja a nyelési funkciót.
Felhasznált irodalom:
A Parkinson-kór a parkinsonizmus (vagy Parkinson szindróma) leggyakoribb formája, azonban míg a Parkinson-kór elsődleges oka a dopamint termelő idegsejtek degenerációja, addig a parkinsonizmus számos ok miatt kialakulhat, mint például toxinok, gyógyszer mellékhatások, a fejet érő trauma, más neurológiai rendellenességek.
A kardiológusok figyelmeztetnek: mellkasi fájdalom esetén nem mindig az infarktus a bűnös. Az orvosok három tipikus mellkasi fájdalomtörténetet meséltek el – Ön melyikben ismer magára?
A jód nélkülözhetetlen a pajzsmirigy megfelelő működéséhez, de honnan tudhatjuk, hogy jódhiányunk van, milyen tünetek utalnak rá?
Éjszaka gombócérzés lett hirtelen a torkomba, ami most is tart, enyhe nyelési nehézséggel. Mi lehet ez?