"Amikor kutya vagyok, mindenki kedvel" Megsétáltatták a férfit, aki kutyaként akar élni
Nem csak akar, de őrült összeget költve rá, élethű kutyabundába is bújt, hogy kutyaként élhesse tovább az életét. Ez is lehet a disszociatív zavar egy formája.
A Japánban élő Toco álma az volt, hogy egy nap kutya lehessen, ehhez pedig két millió yent költött egy élethű jelmezre, amiben a mindennapjait éli. Toco napi szinten oszt meg magáról videókat YouTube-csatornáján, ahol bemutatja, milyen életet él kutyaként, akit még sétálni is elvisznek.
A férfi nem hajlandó felfedi az arcát a világ előtt, fél az ítélkező emberi reakcióktól, olyannyira, hogy még a barátai közül sem mondja el mindenkinek, hogy milyen életmódot él,
Ezek az emberek reakciói a valósághű kutyajelmez láttán!
A különös esettel az RTL Fókusz is foglalkott. A német RTL riportere elutazott látogatóba a japán férfihez, majd az utcán is meg is sétáltatta...
"Egyszerűen csak jól érzem magam így, azt érzem, hogy amikor kutya vagyok, mindenki kedvel. Mindenki mosolyog és meg akar simogatni" – nyilatkozta a riportban a férfi.
Makai Gábor klinikai szakpszichológus szerint feltételezhetően identitás- és személyiségzavarban szenved az az ember, aki teljes mértékben azonosulni tud a kutya szereppel. A valóságtól való elrugaszkodás mögött ugyanakkor trauma is húzódhat.
Mi a disszociatív zavar?
A disszociáció a traumatikus élmények memóriába való raktározásának és azok emlékbehívásának zavara; a memória, az identitás, a percepció, az érzelem és a viselkedés szétesése. A memóriába való beillesztést gyakran súlyos, traumatizáló élmény okozta, intenzív félelem akadályozza, érzelmi dermedtség alakul ki.
A disszociatív zavar olyan betegségek gyűjtőfogalma, melyek kihatással vannak a fizikai és a mentális egészségre. A disszociatív zavar lehet rövid ideig fennálló, például egy trauma után, mely magától oldódik; de hosszú távon is jelen lehet, mely tartós zavart okozva komolyabb problémákat eredményezhet. A disszociatív zavar a legtöbb esetben akkor jelentkezik, mikor az érintett személyt túl sok stressz éri.
A disszociatív zavarnak 3 fő típusa ismert:
- deperszonalizáció/ derealizáció,
- disszociatív amnézia,
- disszociatív identitászavar.
A disszociatív zavarok főbb tünetei
- a környezet és az egyén eltávolodása egymástól;
- események, történések, esetleg időszakok kiesnek a beteg emlékezetéből;
- bizonytalan önmagát illetően, hogy ki is ő valójában;
- több, különálló személyiséggel rendelkezik, melynek különálló neve, neme, hangja és modora van (Európában ritka, az amerikai lakosság körében gyakoribb az előfordulás);
- viselkedés, megjelenés és beszéd változása.
Olvasta már?
- Iskolai atrocitások: ezt tanácsolja a magyar biztonsági szakértő a szülőknek
- Mit tehetünk, ha eluralkodik rajtunk a szorongás? Itt a válasz!
- Skizofrénia: új terápiával segítenek a betegeken a magyar orvosok
Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a Twitter-en is!
Agresszió és függőség: ugyanazok az idegi hálózatok szabályozzák őket?
