Stressz inkontinencia

Stressz inkontinenciának nevezzük azt az állapotot, amikor hasprés (köhögés, tüsszentés, emelés, lépcsőn járás, stb.) hatására a vizelet elcseppen.

A stressz inkontinencia tünetei

A tünetek súlyossága alapján a stressz inkontinenciának 3 fokozatát különítjük el.

1. 1 I. fokú inkontinencia során a vizeletelcseppenés erős hasprés hatására (főként köhögésre, tüsszentésre) következik be.
2. 2 II. fokú inkontinencia esetén a vizeletcsorgás már gyengébb hasprés, pl. lépcsőn járás hatására is bekövetkezik.
3. 3 III. fokú inkontinencia állandó vizeletcsorgást, teljes visszatartási képtelenséget jelent.

A stressz inkontinencia esetleges komplikációi

Vizeletürítés elégtelensége, idült hólyaghurut, vesemedence-gyulladás lehetséges.

A stressz inkontinencia kiváltó okai

Főként szülési sérülés következtében létrejövő hólyag-, ill. húgycsősérv kapcsán alakul ki (cysto-urethrokele). Túl nagy magzat, rohamos szülés, hüvelyi szülésbefejező műtét (fogóműtét, vákuum extrakció), forszírozott szülésvezetés mellett gyakoribb. Ehhez gyakran társul ösztrogénhiányos kötőszövet-sorvadás a változókor idején.

Mit tehet Ön stressz inkontinencia esetén

Panaszain csak orvos segíthet. A stressz inkontinencia műtéttel gyógyítható. A műtét lényege a mellső hüvelyfal metszésén keresztül a hólyag normális helyzetének helyreállítása és stabilizálása. Változókorban a tartós eredményhez hormonpótló kezelésre is szükség lehet.

Mit tehet az orvos stressz inkontinencia esetén

Más típusú inkontinenciáktól (pl. urge vagy késztetéses inkontinencia) urodinámiás vizsgálattal lehet elkülönítani. A stressz inkontinencia műtéttel gyógyítható. A műtét lényege a mellső hüvelyfal metszésén keresztül a hólyag normális helyzetének helyreállítása és stabilizálása. Változókorban a tartós eredményhez hormonpótló kezelésre is szükség lehet.

A stressz inkontinencia megelőzése

Türelmes és kíméletes szülésvezetéssel az orvos az esetek egy részét megelőzheti. A beteg a megelőzés érdekében keveset tehet.

A stressz inkontinencia nem csupán fizikai kellemetlenséget jelent

Sok nő számol be arról, hogy a gyakori elcseppenéstől bizonytalanná, feszültté válik, és félni kezd a hétköznapi helyzetektől is, amelyekben korábban magabiztosan mozgott. A spontán nevetés, egy sportfoglalkozás vagy akár a hosszabb séta is szorongást keltő élménnyé válhat, mert ott motoszkál a fejben a gondolat: „Mi lesz, ha megint becsorog?” Ez a bizonytalanság hosszú távon a társas életre is rányomhatja a bélyegét, így a stresszinkontinencia lelki terhe sem elhanyagolható. Sok érintett csak hosszú idő után fordul orvoshoz, holott a panaszok nem a korral „normálisan együtt járó” jelenségek, és a kezelési lehetőségek sokat fejlődtek az elmúlt évtizedekben.

Anatómiai és hormonális folyamatok

A háttérben húzódó anatómiai és hormonális folyamatok megértése is segíthet abban, hogy az ember tisztábban lássa, mi történik a szervezetében. A húgycső és a hólyag megfelelő működését a medencefenék izmai, a kötőszöveti struktúrák, valamint a hormonális állapot együttesen tartják fenn. Ha bármelyik terület meggyengül – legyen szó a szülés során elszakadó apró rostokról, az életkorral természetesen csökkenő ösztrogénszintről, vagy akár a túlsúly miatt fokozott hasűri nyomásról –, a húgycső zárómechanizmusa kevésbé tud ellenállni a hirtelen terhelésnek.

A menopauza közeledtével az ösztrogénszint csökkenése különösen jelentős hatással van a kötőszövetre és a hüvelyfalra. A szövetek kevésbé rugalmasak, vékonyabbak és sérülékenyebbek lesznek, ami tovább rontja a húgycső alátámasztását. Ez az egyik oka annak, hogy a stresszinkontinencia a változókor után gyakoribb. Az érintett nők ilyenkor gyakran tapasztalnak hüvelyszárazságot, irritációt, és a hüvelyflóra eltolódását, ami tovább növelheti a húgyúti fertőzések kockázatát – ezek pedig szintén ronthatják a vizeletkontrollt.

Érdemes szót ejteni az életmódról is, amely árnyalt szerepet játszik a tünetek alakulásában

A túlsúly például folyamatosan fokozott terhet ró az alhasi szervekre és a medencefenékre, ezért már mérsékelt fogyás is látványosan javíthatja a panaszokat. A rendszeres mozgás – különösen a medencefenék-izomzatot aktiváló, kíméletes edzésformák, mint a Pilates vagy a jóga – szintén hozzájárulhat az izomerő növeléséhez. Fontos azonban hangsúlyozni, hogy vannak sportok, például a futás, a nagy intenzitású ugrálós edzések vagy a súlyemelés, amelyek átmenetileg ronthatják a tüneteket, amíg az izomzat meg nem erősödik.

Sok nő hallott már a gátizomtornáról, mégis bizonytalan abban, mikor és hogyan érdemes elkezdenie. A medencefenék-torna (más néven Kegel-gyakorlatok) megfelelő kivitelezés esetén valóban képes megerősíteni a záróizomzatot, és enyhébb esetekben a tünetek jelentős mérséklődését eredményezheti. Ugyanakkor fontos tudni, hogy nem minden stresszinkontinencia javítható kizárólag tornával – a középsúlyos és súlyos fokú formák általában műtéti megoldást igényelnek. A gyakorlatok helyes elsajátításához érdemes gyógytornász segítségét kérni, mert sokan – jó szándékkal ugyan –, de hibásan végzik őket. A túlzott hasprés vagy a helytelen izomcsoport aktiválása akár ronthat is a helyzeten.

Korszerű műtéti megoldások

Az orvosi kezelések területén mára számos korszerű műtéti megoldás elérhető, amelyek minimálisan invazív eljárásokkal igyekeznek helyreállítani a hólyag és a húgycső megtámasztását. A legismertebbek közé tartoznak az ún. szalagműtétek, amelyek során egy finom, hálószerű szalagot helyeznek be a húgycső alá, ezzel biztosítva a megfelelő alátámasztást hasprés esetén is. Ezek a műtétek rövid kórházi tartózkodással járnak, a gyógyulás gyors, és a betegek jelentős részénél tartós javulást eredményeznek. A döntés előtt természetesen alapos urológiai és nőgyógyászati kivizsgálás szükséges – ez különösen fontos, mert a stresszinkontinencia tünetei részben átfedhetnek a késztetéses inkontinencia vagy a vegyes típusú inkontinencia tüneteivel, és ezek más kezelést igényelnek.

Műtét utáni kontroll

Fontos megemlíteni azt is, hogy a rendszeres szűrővizsgálatok és kontrollok szerepe növekszik, ha valaki már átesett medencefenék-műtéten. A műtéti eredmény fenntartásához gyakran szükség van életmódbeli odafigyelésre, a kötőszöveti állapot javítására (például hormonpótlással), valamint a medencefenék rendszeres karbantartó tornájára.

A mindennapok szintjén apró változtatások is segíthetnek abban, hogy a panaszok kevésbé zavarják a mindennapi életet. A koffein és az alkohol fokozhatják a vizeletürítési ingert, ezért érdemes figyelni arra, hogyan befolyásolják az egyéni tüneteket. A szénsavas italok és az erősen fűszeres ételek szintén irritálhatják a hólyagot, ami érzékenyebb időszakokban többlet panaszt okozhat. Az időzített vizelés, azaz a rendszeresen beiktatott WC-látogatások segíthetnek abban, hogy a hólyag ne teljen meg túlzottan, így kisebb a kockázata annak, hogy egy hirtelen hasprés során elcseppen a vizelet.

A stresszinkontinencia kapcsán sok nő bizonytalanul érzi magát, és gyakran háttérbe szorítja saját szükségleteit a mindennapok forgatagában. Pedig a tünetek nem „apró kellemetlenségek”, hanem egy kezelhető egészségi probléma jelei. Minél korábban fordul valaki orvoshoz, annál nagyobb eséllyel előzheti meg a további szövődményeket, és annál gyorsabban visszanyerheti a kontrollt saját teste felett.

A megelőzés sok esetben korlátozott, de vannak helyzetek, amikor egy kis tudatosság is sokat számít

A várandósság és a szülés körüli időszakban különösen fontos a megfelelő szülésvezetés, a medencefenék kímélése és a túlzott erőltetés kerülése. A szülés utáni regeneráció során pedig érdemes figyelni a fokozatos terhelésre, a gátizomzat visszaerősítésére és a megfelelő rehabilitációra.

A stresszinkontinencia nem szégyen, hanem egy olyan egészségügyi állapot, amelyben nők milliói érintettek világszerte. A mai orvostudomány számos hatékony megoldást kínál, és a gyógyulás sok esetben teljes lehet. A legfontosabb, hogy az ember ne maradjon egyedül a problémájával, merjen segítséget kérni, és tudja: a kontroll visszanyerése nem álom, hanem reálisan elérhető cél.

Gyakori kérdések a stressz inkontinenciáról

Valóban „normális”, ha szülés után elcseppen a vizelet?

Rövid távon – a szülés utáni első hetekben – előfordulhat, hogy a gátizomzat gyengébb, és nevetésre vagy köhögésre becsurog egy kevés vizelet. Ha azonban a panaszok hetek helyett hónapokig, sőt évekig fennállnak, az már nem tekinthető normálisnak, és mindenképpen érdemes nőgyógyászhoz vagy urológushoz fordulni. A tartós panasz ugyanis a medencefenék sérülését vagy megnyúlását jelzi.

Segíthet a gátizomtornában egy mobilalkalmazás vagy otthoni gyakorlatsor?

Igen, de nem minden esetben elegendő. Az enyhébb fokú stresszinkontinencia gyakran jól reagál a megfelelően végzett Kegel-gyakorlatokra, és egy jól felépített applikáció is sokat segíthet. Ugyanakkor a gyakorlatok helyes végzéséhez sokszor szükség van gyógytornász irányítására, mert a nők jelentős része – anélkül, hogy tudná – rossz izomcsoportokat feszít meg. A kezelés mindig személyre szabott, ezért a szakorvosi javaslat az első lépés.

Mikor javasolt műtét stresszinkontinencia esetén?

A műtét főként akkor kerül szóba, ha a tünetek középsúlyosak vagy súlyosak, és az életminőséget jelentősen rontják. Ha a gátizomtornára, hormonpótlásra vagy életmódváltásra nem reagálnak megfelelően a panaszok, a minimálisan invazív műtéti megoldások – például a húgycső alatti szalagműtétek – tartós javulást hozhatnak. A döntés mindig részletes kivizsgálást követően történik.

Vannak lézeres vagy rádiófrekvenciás kezelések is – érdemes kipróbálni?

Az intim lézeres és rádiófrekvenciás kezelések egyre elterjedtebbek, és bizonyos esetekben valóban javulást eredményezhetnek a szövetek rugalmasságában. Fontos azonban, hogy ezek nem helyettesítik a műtétet, és nem mindenki számára hatékonyak. A tudományos bizonyítékok egyelőre vegyesek, ezért a kezelést csak olyan rendelőben érdemes elvégeztetni, ahol szakorvosi vizsgálat előzi meg, és ahol reálisan elmagyarázzák a várható eredményeket.

Befolyásolja az étrend vagy az ivási szokás a tüneteket?

Igen, bizonyos italok – koffein, erős tea, alkohol, szénsavas italok – irritálhatják a hólyagot, és fokozhatják a panaszokat. Érdemes megfigyelni, hogyan reagál a szervezete egy-egy italra: egyeseknél már napi egy csésze kávé is súlyosbítja az elcseppenést, másoknál nem okoz gondot. A túl kevés folyadék fogyasztása viszont sűrűbb, ingerlőbb vizelethez vezethet, ami szintén ronthatja a tüneteket.

Meg lehet előzni a stresszinkontinenciát, ha még nincs panaszom?

Teljes biztonsággal sajnos nem. Ugyanakkor a medencefenék edzését már a várandósság alatt vagy akár fiatal felnőttkorban is el lehet kezdeni. A túlsúly kerülése, a rendszeres testmozgás és a kíméletes szülésvezetés szintén csökkentik a későbbi inkontinencia kialakulásának esélyét.

Sportolhatok inkontinencia mellett?

Természetesen igen, de érdemes olyan mozgásformát választani, amely nem fokozza a hasűri nyomást. A futás, az intenzív ugrálós gyakorlatok vagy a súlyemelés átmenetileg ronthatják a tüneteket, míg a séta, úszás, Pilates vagy a jóga kifejezetten jótékony lehet. A megfelelő, sűrűbben cserélhető betétek vagy menstruációs bugyik is sokat segíthetnek abban, hogy sport közben komfortosabban érezze magát.

Lehet-e pszichés háttere a stresszinkontinenciának?

A kiváltó ok elsősorban anatómiai, de a tünetekhez társuló szorongás, szégyenérzet vagy önértékelési probléma nagyon is valós. Sok nő visszahúzódóbbá válik, kerüli a társas eseményeket vagy a párkapcsolati intimitást, és ez hosszú távon pszichés terhet ró rá. A kezelés során ezért gyakran fontos része az önbizalom visszaépítése is, akár szakember segítségével.

Stresszinkontinenciám van – hova forduljak először?

A legjobb első lépés nőgyógyász vagy urológus felkeresése. Ők végzik el az alapvizsgálatokat, szükség esetén urodinámiás vizsgálatra irányítják, és segítenek eldönteni, milyen kezelés vezetne eredményre. Sokan hosszú hónapokig várnak, mielőtt orvoshoz mennének, pedig minél korábban történik meg a kivizsgálás, annál gyorsabb és egyszerűbb lehet a gyógyulás útja.

Műtét után visszatérhet a probléma?

A szalagműtétek hosszú távú eredményei jók, a sikerességi arány magas. Ugyanakkor a szövetek természetes öregedése, a hormonális változások vagy újabb szülések befolyásolhatják az eredményt. A műtétet követő rendszeres kontroll, a medencefenék-torna és az egészséges testsúly fenntartása segít abban, hogy a javulás tartós legyen.

Vesemedence-gyulladás okozhat stressz inkontinenciát?

Igen, a vesemedence-gyulladás ritkán okozhat stressz inkontinenciát, de közvetett módon előfordulhat. A fertőzés során kialakuló hólyaggyulladás vagy a húgyutak irritációja átmeneti vizelettartási problémákhoz vezethet. Emellett a betegség miatti gyengeség, izomfeszültség és fájdalom is hozzájárulhat a vizelettartás nehézségéhez. Általában a stressz inkontinencia tünetei a fertőzés gyógyulása után mérséklődnek.