Gyógyszerek, szemnyomás, glaukóma - ez az összefüggés köztük

2023.04.18.

szemnyomás gyógyszer glaukóma rossz látás

glaukóma, zöldhályog, rossz látás, látászavar, gyógyszer

A zöldhályog (glaukóma) és a különféle gyógyszerek szedése nem ritkán látszólagos ellentétben áll. Számos gyógyszer alkalmazási előiratában szerepel, hogy glaukómába- azaz zöldhályogban- az adott gyógyszer ellenjavallt.

Noha az esetek jelentős részében a kockázat nem valós, vannak olyan gyógyszer csoportok, melyeknél bizonyos típusú zöldhályog valóban ellenjavallatot képez. A fenti fontos kérdésről, a teljesség igénye nélkül, Prof. Dr. Holló Gáborral, a Szemészeti Központ szemész szakorvosával, glaukóma specialistájával beszélgettünk.

Mi az a glaukóma?

A zöldhályog (glaukóma) a látóideget alkotó idegrostok és a hozzájuk tartozó, a retinában (ideghártyában) helyet foglaló idegsejtek folyamatos, a normálisnál sokkal gyorsabb ütemű pusztulásával meghatározott betegségcsoport, melynek számos formája van. (Korábbi beszélgetéseinkben e betegség csoporttal több alkalommal is részletesen foglalkoztunk). Egyes típusokban a szem nyomásának jelentős emelkedése váltja ki a látóideget alkotó idegrostok pusztulását, míg más esetben nem ez a kóroki tényező (de a szemnyomás emelkedése a folyamatot súlyosbítja, rontja). A szemnyomás nagyságával önmagában nem lehet megállapítani a zöldhályog jelenlétét vagy hiányát.

Gyógyszerek, alkalmazási előiratok, valóság

Minden forgalomba hozott gyógyszernek úgynevezett alkalmazási előirata van, amit a gyógyszer dobozában, illetve a szemcsepp tartozékaként a beteg megtalál. Elolvasása elősegíti a kezelés sikerességét, és lehetőséget nyújt az esetleges mellékhatások valószínűségének megismerésére. Számos gyógyszer esetében (helyesen vagy helytelenül) a zöldhályog ellenjavallatként szerepel a használati előírásban. Tudnunk kell, hogy az ilyen ellenjavallatok egy része nem tükröz valóságos kockázatot. Ennek oka az, hogy a gyógyszergyártó a gyógyszer engedélyezése során a készítmény klinikai vizsgálata kapcsán megjelenő és a gyógyszer szedésétől teljes biztonsággal el nem különíthető eseményeket is lehetséges mellékhatásként tüntetheti fel.

Ez jogi és kártérítési értelemben védi a gyógyszer előállítóját, és tulajdonképpen korrekt is, ám valóságos oksági viszonyt nem tükröz. Fontos e tekintetben megérteni, hogy a gyógyszer kifejlesztése és forgalomba hozatala a gyógyszergyártóknak hatalmas költséget jelent. Ha ezt a nagy költséget már kifizették és az általuk kifejlesztett gyógyszer már széleskörű alkalmazásban áll, akkor a továbbiakban nem fordítanak pénzügyi erőforrásokat arra, hogy az alkalmazási előírást a nem feltétlenül szükséges területeken módosítsák. Így tehát a nem valós, de az első gyógyszer alkalmazási előiratba bekerült mellékhatások nagy része a végtelenségig él tovább a dokumentációban.

Valós kockázatok I.: kortikoszteroid által kiváltott nyitott csarnokzugú zöldhályog

A nyitott csarnokzug mellett jelentősen megemelkedő szemnyomás oka a szem keringő folyadékát, azaz a csarnokvizet elvezető csarnokzugi szövetek folyadékáteresztő képességének jelentős csökkenése. A csökkent csarnokvíz elvezetődés és változatlan csarnokvíz termelődés a szemnyomás megemelkedését eredményezi. A csarnokvíz áteresztő rendszer tömöttebbé válásának gyógyszeres hátterében a kortikoszteroid (szteroid) tartalmú tabletták és szemcseppek állnak, ha ezeket nagy adagban és tartósan alkalmazzák. Tudni kell, hogy ezen hatóanyagok a csarnokvíz elvezető rendszer sejtközötti állományának jelentős átalakulását okozzák, ami miatt az tömöttebb, a csarnokvíz számára kevésbé átjárható lesz.

Fontos hangsúlyozni, hogy ilyen hatás kizárólag jelentős mennyiségű és viszonylag tartós kortikoszteroid hatás mellett érvényesül. Ezt azért fontos tudni, mert a legtöbb esetben a kevés szteroid tartalmú, illetve rövid ideig alkalmazott gyógyszerek (például asztma elleni készítmények, orrspray-k) ilyen hatást felnőtteken nem váltanak ki. A szteroid-hatás akkor jelentős, ha például súlyos autoimmun betegség miatt tartósan, nagy dózisú szteroid gyógyszerelést kap valaki, vagy indokolatlanul tartós szteroid tartalmú szemcsepp kezelést alkalmaznak egy betegen.

Röviden, ha valakinek szemfelszíni panaszai vannak (enyhe gyulladás, szemfelszíni pollenallergia, száraz szem stb.) a zavaró tüneteket kortikoszteroid tartalmú szemcsepp adásával meg lehet szűntetni. A betegek ezért az ilyen kezelést szeretik, és nem ritkán “kikövetelik” orvosuktól. A szteroid csepp kezelés azonban közép-és hosszútávon jelentős szemnyomás emelkedést okozhat. E tekintetben különösen nagy a kockázat gyermekeken és fiatalokon, akiknek a csarnokvíz elvezetése nagymértékben reagál a szteroid hatására.

Noha a jelen beszélgetésnek nem közvetlen témája, de tudnunk kell, hogy a valóban szükséges szteroid kezelést - akár szemcseppel, akár szájon át alkalmazott tablettával - a betegnek meg kell kapnia. Azonban ilyen esetben a szemnyomás megemelkedésének kockázata miatt rendszeres, célzott és jó minőségű szemorvosi ellenőrzés szükséges, és ha kell, a szemnyomás csökkentő kezelést korán meg kell kezdeni. A kortikoszteroidok által kiváltott szemnyomás emelkedés idővel súlyos, vissza nem fordítható glaukómás károsodást eredményez, ha nem kezelik megfelelően. Éppen ezért a szteroid tartalmú gyógyszerek tartós alkalmazásakor glaukóma specialistát érdemes konzultációra megkeresni.

Valós kockázat II.: zárt csarnokzugú glaukóma, glaukómás roham

A gyógyszerek kiváltotta, nagyon jelentős és valóban súlyos szemnyomás emelkedés fő kockázati csoportját azon szemek képezik, amiken a csarnokzug elzáródásnak kitett. Ez az állapot egyáltalán nem egyenlő a zöldhályoggal. Ez is rámutat az alkalmazási előírásokban lévő információ egy részének hasznavehetetlenségére. Az elzáródásnak kitett csarnokzugú szemek egészséges szemek, egyáltalán semmilyen szemészeti betegségben, szemnyomás emelkedésben vagy glaukómában nem szenvednek. Azonban a szem elülső része, az úgynevezett elülső szegmentum kicsi.

A szemlencse normális, életkorral összefüggő megvastagodása az ilyen szemeken a csarnokzug elzáródásának kockázatát hozza létre. Ha valaki ilyen helyzetben a pupilla tágabbá válását eredményező gyógyszert kap, a csarnokzug elzáródása bekövetkezhet, és annak minden súlyos következménye kialakulhat. A gyógyszer a pupilla enyhe megtágításával avatkozik bele a csarnokvíz szemen belüli áramlásába, mivel tágabb pupilla mellett a szemlencse és a szivárványhártya egymáshoz nyomódása fokozódik. Emiatt a szemlencse a pupilla területében megakadályozza a csarnokvíz előre áramlást.

A csarnokvíz megreked a szivárványhártya mögött, felhalmozódik és a szivárványhártyát előre domborítja. Az előredomborodó szivárványhártya pedig a szem csarnokvíz kivezető rendszerét (a csarnokzugot) mechanikailag elzárja. Ekkor a szemnyomás akár egyetlen óra alatt is a normális érték 2-3-szorosára emelkedhet. Az állapot jelentkezhet súlyos tünetekkel (akut glaukómás roham), de akár tünetszegényen, lappangva is.

“Ismételten hangsúlyozom, hogy a csarnokzug elzáródása szempontjából kockázati szemek nem glaukómás szemek, tehát a pupillát tágító gyógyszerek előírásában szereplő ellenjavallat, miszerint glaukómás esetben nem adhatók, teljesen téves. Az akár már súlyos látáskárosodást kiváltott nyitott csarnokzugú glaukóma (elzáródásnak nem kitett csarnokzugú szemen) nem jelent kockázatot”.

Melyek azok a gyógyszerek, melyek elzáródásnak kitett csarnokzug esetén valóban kockázatot jelentenek?

A kockázatot jelentő gyógyszercsoport elsősorban a pszichiátriai, illetve bizonyos neurológiai kezelések során alkalmazott, olyan egymástól eltérő hatásmechanizmusú gyógyszerek csoportja, melyek a pupillaszűkítő élettani hatást gátolják (paraszimpatolitikumok) vagy a pupillát tágítják (szimpatomimetikumok). Számos ilyen gyógyszer létezik, és ezek alkalmazása sok betegség kezelésében alapvető jelentőségű.

Mit tegyen az, akinek elzáródásának kitett csarnokzugú szeme van és a fenti gyógyszerek használatára lenne szüksége?

Azon személyek, akiknek a csarnokzuga elzáródásának kitett, nem kell, hogy nélkülözzék a számukra egyéb betegségek miatt szükséges kezelést. Ilyen esetben megelőző, lézeres iridotómiát kell elvégezni, és utána a korábban kockázatot jelentő, pupillatágítást is okozó gyógyszerek már alkalmazhatók. A lézeres iridotomia egyszerű, az egész életre szóló ambuláns lézeres beavatkozás, amivel egy apró nyílást hozunk létre a szivárványhártya szövetében a pupilla területétől távol. Ez összeköti a hátulsó és az elülső szemcsarnokot, ezáltal folyamatos utat biztosít a csarnokvíznek és megakadályozza a szivárványhártya előre domborodását. A nyílás a pupilla tágabbá válásakor is megmarad.

Honnan tudjam, hogy elzáródásnak kitett-e a csarnokzug a szememben?

A problémát az jelenti, hogy megfelelő minőségű szemorvosi vizsgálat nélkül senki nem tudja önmagáról, hogy érinti-e a csarnokzug elzáródásának kockázata, avagy nem. Viszont az, akinek a közeli vérrokonai között előfordult már zárt csarnokzugú zöldhályog vagy olyan személy, aki még a zárt csarnokzugú glaukóma kialakulása előtt megelőző (preventív) lézer iridotómián estek át, könnyen a kockázati csoportba tartozhat. A szem alkata jelentős mértékben öröklődik.

A zárt csarnokzug, illetve az elzáródásnak kitett csarnokzug miatt lézeres iridotómián átesett személyek közvetlen vérrokonai esetében viszonylag nagy a kockázata annak, hogy ők is hasonló szem-alkattal rendelkeznek. Hasonlóképpen a távolra plusz dioptriás szemüveget viselők esetében is fokozott a csarnokzug elzáródásának kockázata. Ha az ilyen személyek a pupilla tágasságát befolyásoló neurológiai, belgyógyászati vagy pszichiátriai gyógyszeres kezelésre szorulnak, mindenképpen érdemes még a kezelés megkezdése előtt glaukóma specialistánál szemorvosi vizsgálaton átesniük.

Ekkor megállapítható, hogy a csarnokzug elzáródás kockázata fennáll-e, és ha szükséges, a lézer iridotómiát még panaszmentesen, a gyógyszerelés megkezdése előtt el lehet végezni. Utána pedig a szükséges kezelés lehetővé válik - mondta Prof. Dr. Holló Gábor, a Szemészeti Központ szemész szakorvosa, glaukóma specialistája.