Rengeteg ember élhet Parkinson-kórral a tudtán kívül – Ön felismeri a kezdeti jeleket?

Nem feltétlenül vesszük észre a riasztó előjeleket, mégis sokakat érinthet a Parkinson-kór.

Egy friss tanulmány szerint az Egyesült Királyságban több mint 20 000 ember élhet úgy, hogy nincs megállapítva náluk a Parkinson-kór, noha már jelen lehet a szervezetben.

Az országban nagyjából 20 percenként diagnosztizálnak egy olyan progresszív neurológiai állapotot, amely az agy mozgásért felelős sejtcsoportjait pusztítja. Ez sajnos a világ többi részére is érvényes.

Korábbai előrejelzések szerint a Parkinson-kórosok száma világszerte 2050-re elérheti a 25 milliót is.

Egy jótékonysági szervezet, Parkinson's UK, által készített új adatok azonban arra utalnak, hogy 2019 és 2021 között a diagnózisok száma 26-ról 19 300-ra csökkent, azaz kb. 26 %-kal esett vissza.

E mögött részben a Covid-19 világjárvány okozta zavarok állhatnak, de a kutatók rámutatnak: öt év után sem tértek vissza a diagnosztikai arányok a világjárvány előtti szintre.

Az elemzés alapján a hosszú várólisták és a neurológushoz való eljutás akadályai jelentik a legfőbb magyarázatot.

Aggodalomra ad okot, hogy a betegadatokat elemző vizsgálat szerint akár 21 000 olyan ember is lehet, aki nem tud arról, hogy Parkinson-kórban szenved.

Röviden a Parkinson-kórról

A Parkinson-kór egy progresszív idegrendszeri betegség, amely az agy mélyén található dopamintermelő idegsejteket pusztítja. Ezek felelősek a mozgás finom szabályozásáért – amikor számuk csökken, megjelennek a jellegzetes tünetek, mint a remegés, a merevség vagy a lassult mozdulatok. A betegség világszerte több mint 10 millió embert érint, és előfordulása az életkor előrehaladtával nő, de a fiatalabb korosztály sem védett.

Korai figyelmeztető jelek – Ne hagyja figyelmen kívül

A klasszikus tünetek – a kézremegés, a mozgás lassulása, izommerevség – mellett számos, könnyedén figyelmen kívül hagyható jel is felbukkanhat. A Parkinson-szervezettel dolgozó tanácsadó, Victoria Baggaley így fogalmazott:

- Például vannak, akiknek nehézséget okozhat kedvenc ételük illatának megérzése, és ez évekkel azelőtt elkezdődhet, hogy más tünetek jelentkeznének.

Íme a legfontosabb “láthatatlan” tünetek, melyeket, ha Ön is tapasztal, érdemes orvoshoz fordulnia:

1. 1 Szaglásvesztés: a szagok érzékelésének csökkenése vagy elvesztése gyakori a Parkinson-kórosoknál.
2. 2 Alvászavarok: merevség, fájdalom, nyugtalan láb-szindróma vagy alvási apnoe is utalhatnak korai stádiumra.
3. 3 Kézírásbeli változások: a mozgások automatizmusa csökkenhet, a kézírás kisebbedhet, apróbbá és vékonyabbá válhat.
4. 4 Húgyhólyag- és bélproblémák: kivétel nélküli vizelési inger, éjszakai gyakori vizelés vagy székrekedés is lehet figyelmeztető jel.
5. 5 Depresszió: a Parkinson-kórosok közel felénél megjelenik tartós levertség, ürességérzés, vagy akár fokozott étvágy, koncentrációs nehézség formájában.
6. 6 Szorongás: állandó aggodalom, izzadás, légszomj, heves szívverés, szédülés – de könnyen „csak” stresszként írható le.
7. 7 Fáradtság: a pihenés után sem szűnő, hullámzó erőtlenség az érintettek felét is érintheti.

Bár jelenleg nincs gyógyítása a betegségnek, a korai felismerés lehetővé teszi, hogy személyre szabott terápiás tervet dolgozzanak ki, és mérsékeljék a betegség előrehaladását.

Ki lehet szagolni a Parkinson-kórt

Kevés betegség van, amelyet az orvostudomány történetében szó szerint „kiszagoltak” volna – a Parkinson-kór azonban ilyen különleges kivétel. A felfedezés története egy skót nőhöz, Joy Milne-hez kötődik, aki különleges szaglással rendelkezik. Férjénél évekkel azelőtt észrevett valami furcsát: egy olajos, pézsmaszerű illatot, amely korábban soha nem volt jelen. Ő maga még nem tudta, de ez az illat a Parkinson-kór első árulkodó jele volt.

Amikor férjét később valóban Parkinson-kórral diagnosztizálták, Joy megemlítette megfigyelését a kutatóknak, akik kezdetben szkeptikusak voltak. Ám amikor laboratóriumi körülmények között vaktesztet végeztek – Joynak tíz személy közül kellett megmondania, ki beteg és ki nem –, kilenc találata helyesnek bizonyult, a tizedik pedig később maga is megkapta a diagnózist.

Ez az eset nemcsak az orvosi világot döbbentette meg, hanem új irányt adott a korai diagnosztikai kutatásoknak. A Manchesteri Egyetem kutatói azóta „elektronikus orr” fejlesztésén dolgoznak: egy olyan szenzoron, amely az emberi szaglás mintájára képes lenne felismerni a Parkinson-kórra jellemző illékony szerves vegyületeket az izzadságból vagy a bőrfelületről.

A vizsgálatok szerint a Parkinson-kóros betegek bőrében megváltozik bizonyos lipid-anyagok és zsírsavak összetétele, amelyek az idegsejtek lebomlásával és az anyagcsere megváltozásával függnek össze. Ezek az anyagok egyedi „vegyi ujjlenyomatot” hoznak létre, amelyet a szaglás – akár emberi, akár gépi – képes érzékelni.

Ez a felfedezés a jövőben forradalmasíthatja a korai szűrést. Jelenleg a Parkinson-kór diagnózisa csak akkor állítható fel, ha a tünetek már jól láthatóak: a mozgás lelassulása, a remegés, az izommerevség. Az illatelemzés viszont lehetőséget adhat arra, hogy évek­kel korábban, még a mozgásos panaszok megjelenése előtt felismerjék a kórt.

Figyelmébe ajánljuk

Parkinson-kór korai jelei: még a kézremegés előtt utalhat rá a kézírása

Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben , a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en, Tiktok-on is!