Égő, viszkető, irritált szem: ilyen betegségek állhatnak a háttérben
A szemszárazság gyakori probléma, ha sokat ülünk a számítógép előtt. Azonban betegségek is okozhatják a szemek kiszáradását.
Nemcsak a nevetéstől vagy a szomorúságtól csordulhat ki a könnyünk: valójában a szemünk folyamatosan termeli ezt a vízből, természetes zsírokból és egyéb anyagokból álló folyadékot. A könny segít megóvni az érzékeny szemeket, a könnyezés során távolíthatjuk el a szembe került apró pollen- vagy porszemcséket, emellett a könny a fertőzések rizikóját is csökkenti.
Az elégtelen könnytermelődés hatására a szemünk kiszáradhat, viszkethet, éghet, kipirosodhat, de fényérzékenység és látászavarok is jelentkezhetnek.
Szemszárazság: okok és tünetek
A szemszárazságot okozhatják környezeti hatások (például a túl száraz levegő, szeles időjárás, vagy az, ha valami miatt túl keveset pislogunk, ez jellemző lehet például azokra, akik sokat ülnek a számítógép előtt), bizonyos autoimmun betegségek, a könnycsatorna, illetve a könnytermelő mirigyek rendellenességei, de az is, ha valami miatt nem tudjuk rendesen lecsukni a szemünket.
Meglepő módon, időnként éppen az erős könnyezés lehet a szemszárazság egyik tünete. Ez a jelenség az úgynevezett reflex könnyezés. Ilyenkor a szárazság irritálja a szemünket, az idegrendszer pedig azt az üzenetet kapja, hogy fokozza a könnytermelést, hogy ez a kellemetlen érzés megszűnjön. A nagyobb mennyiségű könny átmenetileg enyhülést hozhat, ám mivel ennek a legnagyobb része víz, nem képes igazi "szemnedvesítőként" működni. Így a szemünk hamarosan újra szárazzá válik, és az erős könnyezés újra megismétlődik.
Hasonló jelenséggel találkozhatunk akkor is, amikor valami a szemünkbe kerül (pl. homok vagy por), ilyenkor az irritáló részecskéket a nagyobb mennyiségű könny egyszerűen kimossa a szemünkből.
A szemszárazságot általában viszonylag könnyen lehet kezelni, például speciális szemcseppekkel vagy műkönnyel. Azonban esetenként – ha a szemcseppek, az életmód megváltoztatása, a szem pihentetése nem járnak együtt javulással – komolyabb kivizsgálásra is szükség lehet. Ezekben az esetekben megvizsgálhatják a könnytermelő mirigyek, a könnycsatorna megfelelő működését, a szemhéjat, de azt is, hogy nincs-e valamilyen komolyabb szembetegsége, gyulladása az illetőnek.
Krónikus betegségekkel is együtt járhat a szemszárazság, például a cukorbetegség, a Parkinson-kór vagy a pajzsmirigyproblémák növelik a szemszárazság rizikóját. A szedett gyógyszerek mellékhatásait is érdemes áttanulmányozni, mert az antihisztaminok, a vérnyomáscsökkentők vagy az antidepresszánsok is okozhatnak szemszárazságot.
Száraz szemek és az öregedés
A száraz szemek rizikóját nemcsak a környezet vagy bizonyos betegségek növelik. Az életkor előrehaladtával a szemünk is gyakrabban száradhat ki, ez tulajdonképpen a természetes öregedéssel együtt járó jelenség. Hormonális okok is húzódhatnak a szemszárazság hátterében: a hölgyeknél a várandósság, a fogamzásgátló tabletták vagy a menopauza is okozhatja a kellemetlen tüneteket.
A szemszárazság kezelését is annak megfelelően kell megválasztani, hogy mi áll a kiszáradás hátterében. Mint említettük, a legtöbb esetben néhány egyszerű változtatással (például munka közbeni szünetek beiktatásával vagy párásító készülék alkalmazásával), műkönny és szemcseppek alkalmazásával könnyen elmulaszthatóak a tünetek. Más esetekben azonban gyulladásgátló gyógyszerek szedésére, vagy műtétre is szükség lehet.
Valóban igaz, hogy a félhomályban olvasás károsítja a szemet? Itt a válasz!
Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben , a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en, Tiktok-on is!
