Ha magas a vérnyomása és a koleszterinje, az a szívinfarktus esélyét is növelheti
A szívinfarktus esetében számos olyan rizikófaktor létezik, amelyek kiküszöbölésével jelentősen csökkenthetjük a kialakulás esélyét a kardiológus szerint.
Dr. Sztancsik Ilona, a KardioKözpont kardiológusa, aneszteziológus, intenzív terapeuta arról beszélt, melyek ezek és kinek szükséges feltétlenül a kardiológiai kivizsgálás.
Vannak, akik veszélyeztettek a szívinfarktus szempontjából?
A címben feltett kérdésre a választ hátorozottan igen. A szív- és érrendszeri megbetegedések megelőzése, a tünetek kivizsgálása különösen azok számára elengedhetetlen, akik jelentős rizikófaktorokkal rendelkeznek. A legveszélyesebb rizikófaktorok a szívinfarktus szempontjából a alábbiak:
- magasabb életkor,
- magas koleszterinszint,
- dohányzás,
- férfi nem (és a menopauzán túl lévő nők),
- cukorbetegség (és inzulinrezisztencia),
- családban halmozódó szív- és érrendszeri problémák,
- már meglévő szív- és érrendszeri betegség,
- hormonális fogamzásgátló szedése,
- túlsúly,
- mozgásszegény életmód
Európában a szív- érrendszeri rizikóbecslésére sokféle formula ismert, de a legelterjedtebb az ún. SCORE-táblázat szerinti rizikóbecslés. Ez azt jelenti, hogy a kardiológusok azt az öt változót veszik figyelembe, amelyek a fenti felsorolás első öt helyén találhatók. Ennek alapján becsülhető meg annak a valószínűsége, hogy a következő öt évben milyen valószínűséggel kap valaki súlyos szív-, vagy agyérelzáródást, vagyis infarktust, vagy stroke-ot. A jó hír, hogy ez a kockázat kardiológiai kivizsgálással és az időben elkezdett kezeléssel jelentősen csökkenthető.
Tünetmentesség esetén is fontos lehet a kardiológiai kivizsgálás
A kardiológiai szűrés, kivizsgálás azért is döntő jelentőségű, mert az esetek egy részében az érintettek teljesen tünetmentesek akár még egy szívinfarktus vagy agyvérzés miatti hirtelen halál bekövetkezése előtt is. Náluk a kardiológiai rizikóbecslés miatt fontos az ellenőrzés, különösen, ha több kockázati tényezővel is rendelkeznek.
Ugyanakkor az is előfordulhat, hogy valaki tüneteket tapasztal, még ha csak enyhe formában is. Ezekkel kapcsolatban a legfontosabb tudnivaló, hogy nem szabad azokat félvállról venni. Ha tehát bárki a legkisebb tünetet érzékeli magán – mint például gyengeség, légszomj, mellkasi fájdalom, vagy akár csak diszkomfort érzés, szédülés, szabálytalan szívverés -, ne legyintsen rájuk, hanem jelentkezzen be egy kardiológiai kivizsgálásra.
A genetikán nem, de az életmódon lehet változtatni
- Evidens, hogy nem tudunk változtatni a szív- és érrendszeri betegségek genetikai meghatározottságán, de mindenképpen tisztában kell lennünk a kockázattal. Ha ugyanis tudjuk, hogy a családban előfordult szívinfarktus, ez egy hajlamot feltételez ugyan, de életmóddal és kezeléssel még ebben az esetben is jelentősen ellensúlyozni lehet az adottságot. Ugyanígy nem befolyásolható a nemünk és az életkorunk sem, de az életmód rizikófaktorain mindig lehet változtatni – hangsúlyozza dr. Sztancsik Ilona, a KardioKözpont kardiológusa, aneszteziológus, intenzív terapeuta.
– Azzal is tisztában kell lenni, hogy bizonyos kockázati tényezők súlyosabbak a többinél. Például a túlsúlyos középkorúaknál gyakran fellépő 2-es típusú cukorbetegség kardiovaszkuláris kockázata olyan jelentős, hogy az ilyen beteg rendszeres kardiológiai ellenőrzésre szorul. Ha tehát valaki cukorbeteg, vagy ha már korábban volt valamilyen "eseménye", akkor rögtön a nagy kockázatú csoportba kerül, vagyis rá már nem érvényes a SCORE-táblázat előrejelzése.
Sztancsik doktornő szerint azonban nincs olyan eset, amelynél ne lenne jelentősége az életmód orvoslásnak. Hiszen bár a dohányzás, a túlsúly, a fizikai edzettség hiánya és a kiegyensúlyozatlan, nem teljes értékű táplálkozás erősen hathatnak a szívbetegségek kialakulására, ám életmóddal mind előnyös irányban befolyásolható, a szívinfarktus rizikója csökkenthető.
Olvasta már?
- 6 súlyos betegség, amit az elhanyagolt magas vérnyomás okoz - olvasson tovább!
- A szívbetegségek kockázata tényleg csökkenthető zöldségekkel? A kardiológus válaszol
- Magas vérnyomás: 7 módszer, amivel az orvos szerint is csökkentheti otthon
A csendes szívroham tünetei: ilyen, amikor állkapocsfájdalom és nyakfájás jelzi
Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben , a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en, Tiktok-on is!
