Infarktus az utcán: hogyan segíthetünk?
Egy mellkasi fájdalmat, rosszullétet tapasztaló beteg ma is átlagosan négy órát vár amíg segítséget kér, pedig itt akár pár perc is életmentő lehet.
Mi, betegek igen keveset teszünk azért, hogy csökkenjen az infarktus-halálozás Magyarországon. A javuló eredmények egyelőre a korszerű és rendkívül hatékony ellátásnak köszönhetőek.
Mik a szívinfarktus tünetei?
Szívinfarktus - talán az egyik legrettegettebb szó, amitől ma már nemcsak idős, de fiatal, életerős, karrierje csúcsán lévő ember is megrémül. Ma még leginkább a férfiak érintettségéről tudunk, pedig sajnos a nőket is legalább olyan mértékben fenyegeti, csakhogy ők gyakran még kevésbé figyelnek a tüneteire.
Ugyan a nyugat-európai szintű ellátásnak köszönhetően ez a szám Magyarországon az elmúlt húsz évben már csupán a 30 százaléka a korábbi adatoknak, de a kardiológusok még mindig azzal a problémával szembesülnek, hogy átlagosan négy órát várunk, míg segítséget kérünk. Sajnos az életmódunk sem segíti a megelőzést.
„Hiába a fejlett infrastruktúra, ha a betegek nem kérnek időben segítséget, vagy utána is keveset tesznek azért, hogy növeljék a túlélési esélyeiket. Az infarktust követő 365 nap meghatározó az egészségük szempontjából. Köszönhetően a legkorszerűbb katéteres ellátásnak, ma a kórházon belüli halálozás mintegy harmada a húsz évvel ezelőttinek. Az utóbbi évek fejlesztéseinek köszönhetően már húsz katéteres labor működik az országban a legmodernebb infrastruktúrával – ezeken a helyeken az elzáródott ér megnyitása azonnal megtörténik. Az infarktus utáni első évben bekövetkezett halálozások száma azonban még mindig magasabb, mint a nyugat- vagy észak-európai országokban! Sok beteg gondolja azt, miután túlélte az első szívrohamát, hogy ’megúszta’ nincs további teendője a saját egészsége érdekében, életmód-változtatásról tehát hallani sem akar” - mondja prof. dr. Csanádi Zoltán, a Magyar Kardiológusok Társaságának elnöke, majd hozzátette:
„Ha nem csupán a szívinfarktus utáni halálozást nézzük, hanem egy tágabb kört, akkor évente 20-25 ezren halnak meg hazánkban keringésleállás miatt - aminek a leggyakrabban épp az előbb emlegetett szívinfarktus az oka. A túlélés szempontjából nagy jelentőségű az infarktust követő esztendő, az erre az időszakra jellemző halálozások oka leginkább az életvitelben keresendő. De a korai halálozások számát az is emeli, hogy a betegek túl sokat várnak a segítség kéréssel."
Ez nálunk átlagosan több mint négy óra, míg Ausztriában a hezitációs idő csupán 70 perc. Minél hosszabb idő telik el, annál nagyobb szívizomterület károsodik, hal el. A hirtelen keringésmegállás (szívhalál) esetén túlélésre csak akkor van esély, ha valaki elkezdi a beteg újraélesztését és persze ezzel egyidőben a mentőszolgálat segítségét kéri. Ezért nagyon fontos, hogy a laikus újraélesztést minél többen megismerjék, és merjék is alkalmazni. Rajtuk múlhat a beteg élete.
Hogyan segíthetünk?
"A keringés nélküli betegnél mellkas kompressziót, vagyis mellkasnyomást kell alkalmazni, percenként százszor, és közben segítséget kell hívni. A kardiológiai centrumokban oktatókat is képeznek, akik a szívinfarktust átélt betegeket a gondozásban való felelősségteljes részvételre biztatják. Az életmódváltáshoz tartozik a dohányzás elhagyása, a legalább heti ötször harmincperces mozgás, az egészséges testsúly megőrzése, a kontroll vizsgálatokon való rendszeres részvétel, az előírt gyógyszerek rendszeres szedése, végig a 365 nap során” - tette még hozzá az elnök, aki minél többeket biztat arra, hogy szeptember 22-én minél többen jöjjenek ki a Millenáris Parkba, ahol kardiológusokkal, és minden, a szív megóvásához szükséges lehetőséggel találkozhatnak a látogatók.
7+1 tévhit a szív-és érrendszeri betegségekről
„Ez a legnagyobb, hangsúlyozottan a lakosságnak szervezett rendezvényünk, tehát nemcsak betegekhez, hanem az egészségesekhez is szólunk. Idén is szeretnénk felhívni a figyelmet a legfontosabb szív- és érrendszeri betegségekre, arra, hogy ez a legnagyobb gyilkos, az a betegség, amiben a legtöbben halnak meg, ráadásul idő előtti, elkerülhető halálozásról van szó. De másról is szólt ez a nap: arról, hogyan segíthetünk másoknak, például mit kell tennünk, ha mellettünk egy ember infarktust kap. Ma ugyanis évente 25 ezren halnak meg úgy az utcán, a munkahelyen, hogy életük akár megmenthető lehetett volna. Ezen a napon ehhez is kapnak segítséget az érdeklődők, de megismerhetnek minden olyan lehetőséget, amivel maguk is tehetnek azért, hogy a tragédiákat megelőzhessük.
"Gyerekkortól kell úgy élni, hogy tudatosan figyelünk magukra, az egészséges életmód kialakítása az egész család közös feladata” - hívta fel a figyelmet a kardiológus. A Szív Világszövetsége (WHF) kezdeményezésére 2000 óta a világon mindenütt egyszerre rendezik meg a Szívünk Napját, melyhez hazánk az első évtől kezdve csatlakozott. A Magyar Kardiológusok Társasága minden évben szeptember végén, a Szívünk Napján hívja fel a figyelmet a szív és érrendszeri megbetegedések kiemelkedő gyakoriságára, a mindennapi életben is megvalósítható megelőzési módszerekre.
A társaság célja a több ezer főt megmozgató, ingyenes rendezvény megszervezésével éppen az, hogy olyan információkat juttasson el a teljes lakossághoz, amelyek segítségével nemcsak felismerhetik a tüneteket, de kérdezni is tudnak, ha szakemberhez kerülnek. A szív- és érrendszeri betegségek több áldozatot szednek Magyarországon, mint valamennyi más betegség, baleset és más halálok együttesen. A szív- és érrendszeri betegségek jelentős része megelőzhető, elsősorban egészségesebb életmóddal, több mozgással, a dohányzás elhagyásával, egészségesebb táplálkozással, valamint rendszeres szűrővizsgálatokkal.