Szívinfarktus az utcán: mit tegyünk? Így segíthet máson!
Egy mellkasi fájdalmat, rosszullétet tapasztaló beteg ma is átlagosan négy órát vár amíg segítséget kér, pedig itt akár pár perc is életmentő lehet.
Mi, betegek igen keveset teszünk azért, hogy csökkenjen az infarktus-halálozás Magyarországon. A javuló eredmények egyelőre a korszerű és rendkívül hatékony ellátásnak köszönhetőek.
Mik a szívinfarktus tünetei?
Szívinfarktus - talán az egyik legrettegettebb szó, amitől ma már nemcsak idős, de fiatal, életerős, karrierje csúcsán lévő ember is megrémül. Ma még leginkább a férfiak érintettségéről tudunk, pedig sajnos a nőket is legalább olyan mértékben fenyegeti, csakhogy ők gyakran még kevésbé figyelnek a tüneteire.
Ugyan a nyugat-európai szintű ellátásnak köszönhetően ez a szám Magyarországon az elmúlt húsz évben már csupán a 30 százaléka a korábbi adatoknak, de a kardiológusok még mindig azzal a problémával szembesülnek, hogy átlagosan négy órát várunk, míg segítséget kérünk.
Az életmódunk nem segíti a megelőzést
„Hiába a fejlett infrastruktúra, ha a betegek nem kérnek időben segítséget, vagy utána is keveset tesznek azért, hogy növeljék a túlélési esélyeiket. Az infarktust követő 365 nap meghatározó az egészségük szempontjából. Köszönhetően a legkorszerűbb katéteres ellátásnak, ma a kórházon belüli halálozás mintegy harmada a húsz évvel ezelőttinek. Az utóbbi évek fejlesztéseinek köszönhetően már húsz katéteres labor működik az országban a legmodernebb infrastruktúrával – ezeken a helyeken az elzáródott ér megnyitása azonnal megtörténik. Az infarktus utáni első évben bekövetkezett halálozások száma azonban még mindig magasabb, mint a nyugat- vagy észak-európai országokban! Sok beteg gondolja azt, miután túlélte az első szívrohamát, hogy ’megúszta’ nincs további teendője a saját egészsége érdekében, életmód-változtatásról tehát hallani sem akar” - mondja prof. dr. Csanádi Zoltán, a Magyar Kardiológusok Társaságának elnöke, majd hozzátette:
„Ha nem csupán a szívinfarktus utáni halálozást nézzük, hanem egy tágabb kört, akkor évente 20-25 ezren halnak meg hazánkban keringésleállás miatt - aminek a leggyakrabban épp az előbb emlegetett szívinfarktus az oka. A túlélés szempontjából nagy jelentőségű az infarktust követő esztendő, az erre az időszakra jellemző halálozások oka leginkább az életvitelben keresendő. De a korai halálozások számát az is emeli, hogy a betegek túl sokat várnak a segítség kéréssel."
Ez nálunk átlagosan több mint négy óra, míg Ausztriában a hezitációs idő csupán 70 perc. Minél hosszabb idő telik el, annál nagyobb szívizomterület károsodik, hal el. A hirtelen keringésmegállás (szívhalál) esetén túlélésre csak akkor van esély, ha valaki elkezdi a beteg újraélesztését és persze ezzel egyidőben a mentőszolgálat segítségét kéri. Ezért nagyon fontos, hogy a laikus újraélesztést minél többen megismerjék, és merjék is alkalmazni. Rajtuk múlhat a beteg élete.
Hogyan segíthetünk?
"A keringés nélküli betegnél mellkas kompressziót, vagyis mellkasnyomást kell alkalmazni, percenként százszor, és közben segítséget kell hívni. A kardiológiai centrumokban oktatókat is képeznek, akik a szívinfarktust átélt betegeket a gondozásban való felelősségteljes részvételre biztatják. Az életmódváltáshoz tartozik a dohányzás elhagyása, a legalább heti ötször harmincperces mozgás, az egészséges testsúly megőrzése, a kontroll vizsgálatokon való rendszeres részvétel, az előírt gyógyszerek rendszeres szedése, végig a 365 nap során.”
Az újraélesztés két legismertebb formája:
- 1 alapszintű – basic life support (BLS),
- 2 emelt szintű – advanced life support (ALS).
Az alapszintű újraélesztés ismerete mindenki számára fontos, hiszen bármikor adódhat olyan helyzet, amikor egyedüli segítségnyújtóként szükséges alkalmazni; az emelt szintű újraélesztést egészségügyi szakemberekből álló csapat végzi.
Az alapszintű újraélesztés célja a túlélési lánc aktiválása, illetve a szív és az agy vérellátásának fenntartása az ALS megkezdéséig.
A túlélési lánc 4 elemből áll:
- 1 korai felismerés és segítséghívás. Célja: a keringésmegállás megelőzése, és/vagy szakszerű segítség hívása;
- 2 korai újraélesztés. Célja: időnyerés az ALS-ig;
- 3 korai defibrillálás. Célja: a keringés újraindítása;
- 4 újraélesztés utáni ellátás. Célja: az életminőség visszaállítása.
Hol tudom megtanulni az újraélesztést?
Az interneten ma már számos oktatóanyag és -videó elérhető, de aki gyakorlatban is szeretné elsajátítani az újraélesztés alapismereteit, annak érdemes részt vennie egy tanfolyamon (több ingyenes program közül lehet választani, mint pl. az OMSZ „hősképzése”). A jogosítvány megszerzésének is feltétele az elsősegély vizsga.
Fontos, hogy ismereteinket rendszeresen – ideális esetben évente – frissítsük.
Olvasta már?
- A szívbetegségek kockázata tényleg csökkenthető zöldségekkel?
- Magas vérnyomás: 7 módszer, amivel az orvos szerint is csökkentheti otthon
- Életmentő csodagél - szívroham után alkalmaznák
Újraélesztés - Mit tegyünk, ha eszméletlen embert látunk valahol? Az orvos válaszol
Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben , a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en, Tiktok-on is!
