"Télen bezártak minket, és nyáron megyünk ki" - vesztegzár podcast Sanghajból

A 26 milliós kínai nagyvárosban élő magyarok mesélnek arról, mekkora a szigor a koronavírusos esetek miatt, mivel telnek a napjaik a négy fal között, és hová vezet az első útjuk, ha egyszer végre feloldják a karantént.

Vesztegzár podcast indult

Télen bezártak minket, és nyáron megyünk ki – röviden így foglalták össze a jelenlegi helyzetet annak a magyar baráti társaságnak a tagjai, akik Vesztegzár – Omikron-kalandok Sanghajban címen indítottak podcastot.

Sanghajt még április elején zárták le hermetikusan. Akkor még arról szóltak a hírek, hogy az intézkedés négy napra érvényes, de a legtöbb kerületben azóta sem megengedett a kijárás.

A 28 éve Kínában élő Balogh Attila azt mondta, a Kína által kitalált zéró Covid irányelv nagyszerűen működött, de csak az omikron variáns megjelenéséig - írta meg a 24.hu.

Addig minden klassz volt. Ahol fertőzöttet találtak, gyorsan és hatékonyan teszteltek, izoláltak lakónegyedeket, kerületeket, városokat. Működött az ország, mindenfélét lehetett csinálni, amit akkor ti nem tudtatok otthon

– magyarázta. Megjegyezte, a kínai állam legitimációs kérdést csinált a járvány elleni védekezésből, ezzel akarták bizonyítani, hogy az ottani politikai rendszer jobb, mint a nyugati. Ezt a hozzáállást már nem kívánja senki, de narratíva szintjén már nehéz lenne ezen a ponton hátraarcot venni.

Sanghaj kálváriája már január közepén elkezdődött

Akkor zárták le először azt a lakóházat, amelyben ők is élnek, miután egy lakót közeli kontaktnak minősítettek. 12 óránként tesztelték őket, majd 48 óra után mehetett mindenki a dolgára. Ebben az időszakban még az volt az eljárás, hogy ha egy irodaépületben fertőzött volt, akkor mindenkit bezártak néhány napra, miközben a városban zajlott az élet. Ez viszont nem mehetett a végtelenségig, mert nőtt a fertőzöttek száma. A kormány ezért úgy döntött, vissza kell állni a zero Covid irányelv szerinti működésre, egy Pekingből átküldött döntéshozó pedig vasmarokkal belenyúlt a rendszerbe.

2 éve nem volt ilyen súlyos a covid helyzet Kínában

Sanghajban egy hónappal ezelőtt több millióan álltak át home office munkavégzésre. Kormányzati döntés, hogy a munkáltatóknak 30 napig teljes fizetést kell adniuk minden alkalmazottnak akkor is, ha gyári munkás lévén nem tudja elvégezni a munkáját. Ez a határidő viszont letelt, innentől papíron csak a minimálbért kapják azok, akik otthon ülnek a lezárások miatt. A podcast készítői szerint Sanghaj és a sanghajiak egyáltalán nem voltak arra felkészülve a home office-ra való átállásra, de túl gyorsan történt minden. Első körben csak négy napos zárlatról volt szó, ebből lett két hetes, majd egy hónapos, és most nem látni, hol a vége.

Kína 2020 márciusa óta korlátozta a nemzetközi utazásokat

Kína csakis a legszükségesebbnek ítélt esetben kiadva belépésre feljogosító engedélyt külföldi állampolgárok, valamint kiutazási papírokat kínai állampolgárok számára. A nemzetközi járatok számát is jelentősen csökkentették, a külföldről beutazóknak pedig megérkezésüket követően 21 napos, szigorúan kontaktmentes karantént kell eltölteniük erre kijelölt szálláshelyeken.

Hongkong a koronavírus megjelenése óta a legsúlyosabb járványhullámmal küzd

A napi új esetek száma a múlt hét során több tízezer volt. A vasárnap jelentett, több mint 32 ezer új eset mérséklődést jelent az egy nappal korábbi, az 50 ezret is meghaladó adathoz képest. Az omikron variáns által okozott hullám túlterhelte a hongkongi egészségügyi rendszert, ezért a kínai szárazföldről küldtek munkásokat több ezer új férőhelyet biztosító átmeneti elkülönítőközpontok felépítésére.

Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben , a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en, Tiktok-on is!