A törpeség, törpenövés, alacsony testmagasság genetikai vagy orvosi okok miatt alakulhat ki.
Azt mondjuk, hogy törpének minősül, aki felnőttként 147 cm-nél alacsonyabb. A törpenövésűek átlagos testmagassága 122 cm körüli érték. A törpeség kezelése nem a test meghosszabbítására, hanem a szövődmények csökkentésére irányul. A törpeség stigmatizálhat, ezek az emberek hátrányos megkülönböztetésnek lehetnek kitettek a hétköznapokban. Családsegítők, szociális hálózatok, jogvédők segíthetnek képzésükben, munkájukban, szociális helyzetükön.
Több mint 200 különböző állapot, betegség járhat törpenövéssel. Így sokkal inkább tekinthetjük egyfajta spektrum-zavarnak, mint egyetlen önálló betegségnek. Két nagyobb csoportját különböztetjük meg:
Általában jellemző, hogy a törzs nagyjából normális méretű, de a végtagok rövidek, ráadásul esetleg nem egyforma mértékben. A fej viszont aránytalanul nagyobb – a testmérethez mérten.
Nem arányos törpenövés esetén a szellemi kapacitások érintetlenek. Ritka, hogy másodlagos tényezőként vízfejűség (hydrocephalus) forduljon elő.
A törpenövés leggyakoribb oka az achondroplasiának nevezett zavar, amely a nem arányos változat esetén jellemző.
Ez a jelenség általában a szülés idején, vagy azt követően jelenlévő betegségek, állapotok következménye. Miután a test teljes egészében arányaiban kisebb, a szervek növekedése szenvedhet zavarokat.
A legtöbb típusú törpenövés genetikai zavar, bizonyos esetekben az ok ismeretlen. Sok esetben jellemző lehet a spermium vagy a petesejt valamilyen véletlenszerű mutációja, mint a szülők teljeskörűnek nevezhető genetikai zavara.
Az achondroplasiás törpék esetén gyakori, hogy a szülők teljesen normális testméretűek. Ilyen egyénekben a kérdéses gén egyik példány mutálódott, a másik normális. Bármelyik gén továbbadható a következő generáció számára.
Az egyik X-kromoszóma hiánya, vagy súlyos károsodása a spermiumban, vagy a petesejtben. (csak a felidézés kedvéért: nő mindkét szülőjétől X kromoszómát örököl, férfi anyjától X, apjától Y kromoszómát.) A Turner-szindrómás lánygyermeknek csak az egyik szex-kromoszómája működik.
Oka lehet génmutáció, génkárosodás, de számos esetben nincsen azonosítható oka. Okozhat törpenövést egyéb hormonhiány vagy hiányos táplálkozás is.
Ahogy már jeleztük, itt inkább a szervek növekedési zavarával kell számolni az arányosan alacsonyabb testméret miatt. Pl. Turner-szindrómában nem ritka a szívbetegség, amely a gyermek általános egészségi állapotát is jelentősen befolyásolja. A nemi érés elmaradása növekedési hormon hiány vagy Turner-szindróma esetén nemcsak a fizikális fejlődési probléma, de szociális zavarokat is okozhat.
Nem arányos törpenövés esetén a terhes nőnek légzészavarai jöhetnek létre. Általában császármetszéses szülés szükséges, mivel a szülőcsatorna mérete csekélyebb, és hüvelyi szülésre nem alkalmas.
A törpenövés számos esetben szociális problémákkal is jár. Sokan közülük nem szeretik a különféle minősítéseket, ez számukra általában derogál. Az átlagos, normál méretű embereknek téves képzeteik vannak a törpenövésűeket illetően, pl. azt gondolják, hogy szellemi képességeik is csekélyebbek, vagy személyiségzavaraik vannak stb. Sok esetben alacsony növésük miatt gyerekként kezelik őket...
Köztudott, hogy a történelem során sokszor színpadi, cirkuszi, vagy utcai látványosság volt egy-egy törpe. Gyerekek körében gyakran válik törpenövésű társuk lenézés vagy gúny tárgyává, így számos esetben izolálódnak kortársaiktól.
A gyermekgyógyász számos szempontot elemez a törpenövés diagnózisának kimondásához. Lássuk a fontosabbakat!
Ahogy láttuk a tüneteknél, számos szerv, szervrendszer érintett, éppen ezért többféle szakorvos, és egyéb egészségügyi szakdolgozó foglalkozik ezzel a problémával, a gyermek-háziorvos koordinálása mellett. Lássuk kik lehetnek a csapatban!
Említettük már, hogy a törpenövés magasságnöveléssel nem korrigálható, de a szövődmények javíthatóak.
Ezzel a sebészi eljárással egy hosszú csontot osztanak meg két vagy több szakaszra, a szekciókat egymástól kissé elválasztják. Külső fémrudakkal látják el, és változtatják az "állványzat" nyomását az egyes részek között. Így a csont "visszanő" végeredményben komplettebb és hosszabb csont jön létre (Ilizarov-módszer).
A növekedési hormon hiánya a szintetikus változat injekciós beadásával pótolható. Legtöbbször éveken át tart a kezelés, és naponta kell alkalmazni az injekciót, ameddig a lehető maximális testmagasság elérhetővé válik. A kezelés serdülőkorban, sőt fiatal felnőttkorban is folytatódik. Esetleg egyéb hormonok adása is szükségessé válhat.
Lányok esetében a Turner-szindrómások számára fontos az ösztrogén alkalmazása a serdülés, nemi fejlődés elérésére. Az ösztrogénpótlás ilyen esetekben gyakorlatilag addig tart, ameddig a nő el nem éri a menopauzát.
A törpenövésről szóló tudományos és társadalmi ismeretek folyamatosan bővülnek, hiszen az orvostudomány újabb és újabb genetikai és endokrinológiai kutatásokat folytat, miközben a társadalom érzékenyítése is egyre nagyobb hangsúlyt kap. Bár a betegség hátterében több száz különböző állapot állhat, a mindennapokat érintő kérdések sok család számára közösek.
A törpenövés diagnózisa sokszor már csecsemő- vagy kisgyermekkorban felmerül, de előfordul, hogy csak később válik egyértelművé. A gyermekorvosok világszerte egyre szigorúbb protokollokat alkalmaznak, hogy a növekedési rendellenességeket időben felismerjék. Minél korábban kerül sor a kivizsgálásra, annál nagyobb esély nyílik arra, hogy a hormonális kezeléseket időben elkezdjék, vagy a csontdeformitásokat sebészi úton korrigálják.
Nem szabad alábecsülni a lelki és társadalmi hatásokat. A törpenövésű embereket gyakran éri előítélet, különösen gyermekkorban, amikor a kortársak könnyen megbélyegzik a külső különbségeket. Ennek következtében fokozott a pszichés terhelés, amely szorongást, önértékelési problémákat vagy depressziót is okozhat. Fontos, hogy a családtagok, pedagógusok és pszichológusok támogató környezetet biztosítsanak, amelyben a gyermek egészséges identitást alakíthat ki.
Felnőtt korban a munkahelyi és társadalmi integráció jelent kihívást. Bár ma már számos országban jogszabály védi a fogyatékossággal élőket a diszkriminációtól, a gyakorlatban a törpenövésű emberek gyakran találkoznak akadályokkal a munkaerőpiacon. Ezért kulcsfontosságúak a támogató közösségek és civil szervezetek, amelyek segítenek képzésben, álláskeresésben és a társadalmi elfogadás növelésében.
A mindennapokban számos egyszerűnek tűnő helyzet válik problémássá egy alacsony termetű ember számára. Gondoljunk csak a közlekedési eszközök kialakítására, a konyhapult magasságára vagy a ruházkodásra. Sokszor speciális eszközökre, testre szabott megoldásokra van szükség ahhoz, hogy a törpenövésű emberek kényelmesen és biztonságosan élhessenek. Egyes országokban – például az Egyesült Államokban – már különböző lakáskialakítási programokat is kidolgoztak, amelyek a kerekesszékhez hasonlóan személyre szabják a környezetet.
Sokan meglepődnek, de a törpenövés nem zárja ki a sportolást. Természetesen a csontozati és ízületi eltérések miatt bizonyos sportágak nem ajánlottak, de például az úszás, a kerékpározás, vagy a könnyített torna kifejezetten hasznos lehet az izomzat erősítésében és az ízületek kímélésében. Néhány országban sportegyesületek is működnek kifejezetten alacsony termetű emberek számára, ahol a sport nemcsak egészségmegőrző, hanem közösségépítő erővel is bír.
Külön figyelmet igényel a törpenövésben érintett nők terhessége. Ahogy az eredeti szöveg is említette, gyakran szükség van császármetszésre. Emellett a genetikai tanácsadás is elengedhetetlen, hiszen bizonyos formák öröklődnek, és a szülők számára fontos információ, milyen valószínűséggel adódhat át az állapot a gyermeknek. A modern genetikai vizsgálatok és a mesterséges megtermékenyítés lehetőségei új utakat nyitnak a családtervezésben.
Az elmúlt években az orvosi genetika hatalmas fejlődésen ment keresztül. A kutatók vizsgálják azokat a génterápiás lehetőségeket, amelyek képesek lennének az érintett gének működését módosítani. Bár ezek még kísérleti stádiumban vannak, hosszabb távon elképzelhető, hogy bizonyos típusú törpenövést nemcsak kezelni, hanem megelőzni is lehet majd.
Egyes kutatások szerint a porcnövekedést szabályozó fehérjék, például a FGFR3 gén aktivitásának befolyásolása új terápiás irány lehet. Az állatkísérletek ígéretesek, de embereknél még további évek munkája szükséges, mielőtt széles körben alkalmazhatóvá válnának.
A törpenövés nem zárja ki a magas szintű intellektuális és szakmai teljesítményt. Számos tudós, művész vagy sportoló példája mutatja, hogy az alacsony termet nem akadálya a sikernek. Az inkluzív oktatás és a társadalmi érzékenyítés célja, hogy a gyermekek már fiatalon megtanulják: a testmagasság nem határozza meg egy ember értékét.
A történelem során a törpenövésű emberek helyzete sokszor kiszolgáltatott volt. Az ókorban egyes kultúrákban szentként tisztelték őket, máskor udvari szórakoztatóként vagy cirkuszi látványosságként szerepeltek. Ma azonban a hangsúly egyértelműen a méltóság, az önállóság és a jogegyenlőség biztosításán van. Nemzetközi napok és rendezvények is segítik az érzékenyítést, amelyek célja, hogy a társadalom reális képet kapjon a törpenövésről.
Az orvosi kezelések mellett a rehabilitáció és a folyamatos kontrollvizsgálatok is fontosak. A rendszeres gyógytorna, a hallás- és látásvizsgálatok, valamint a kardiológiai ellenőrzések mind hozzájárulnak ahhoz, hogy az érintettek hosszú, aktív életet élhessenek. A mai modern orvostudomány eredményei azt mutatják, hogy megfelelő odafigyeléssel a törpenövés nem feltétlenül rövidíti meg az élettartamot, bár bizonyos szövődmények kockázatát növelheti.
Igen, számos formája genetikai eredetű, és öröklődhet. Az achondroplasia esetén például a szülők teljesen normális testmagasságúak lehetnek, de a mutáció spontán módon is megjelenhet a spermiumban vagy a petesejtben. Ha valamelyik szülő érintett, a gyermek öröklési kockázata 50% körüli.
Nem. A legtöbb törpenövéses állapotnál a szellemi képességek teljesen épek. A tévhit, hogy a testmagasság és az intellektuális képességek összefüggnének, teljesen alaptalan. Bizonyos ritka kórképekhez azonban társulhat idegrendszeri érintettség, de ez nem általános.
Igen. Megfelelő orvosi gondozással, szövődmények kezelésével és szociális támogatással az érintettek teljes értékű, aktív életet élhetnek. Fontos a rendszeres kontroll, a pszichés támogatás, valamint az, hogy a társadalom nyitottan és elfogadóan viszonyuljon hozzájuk.
Elsőként a gyermekorvos vizsgálja a növekedési eltéréseket. Szükség esetén endokrinológus, ortopéd, genetikus és más szakorvosok is bekapcsolódnak a diagnózisba és a kezelésbe. A komplex ellátás csapatmunkát igényel.
Nem. A növekedési hormon-kezelés kizárólag akkor hatásos, ha a háttérben valóban hormonhiány áll. A csontfejlődési rendellenességekkel járó formákban (pl. achondroplasia) a hormonpótlás nem javítja a testmagasságot.
Az élettartam sok esetben megegyezik az átlagos populációéval, különösen akkor, ha az érintett jó egészségügyi ellátásban részesül. Bizonyos szövődmények – például gerinc- és szívproblémák – fokozott figyelmet igényelnek, de önmagában a törpenövés nem feltétlenül rövidíti meg az életet.
Igen, de a terhesség és a szülés speciális kockázatokkal járhat, különösen az aránytalan törpenövés esetében. Ilyenkor általában császármetszés javasolt. A genetikai tanácsadás fontos a családtervezés előtt.
Igen, vannak olyan szervezetek és civil csoportok, amelyek a törpenövésű emberek érdekeit képviselik, közösséget és jogvédelmet biztosítanak, valamint gyakorlati segítséget nyújtanak a mindennapokban. Nemzetközi szinten is több egyesület működik, amelyek tapasztalatcserét és közösségi erőt adnak az érintetteknek.
Felhasznált irodalom: