Alacsony növés: tünetek, vizsgálatok és kezelési lehetőségek

A felnőttkori termet kialakulásáért a bizonyítottan többgénes genetikai háttéren túl a magzati élet, a csecsemőkor, majd az ifjúkor alatti egészségügyi és akár pszichoszociológiai hatások is egyaránt felelősek.

Az alacsony növés előfordulása

A különböző népcsoportok testméret-adatait (testtömeg, testhossz, illetve –magasság, fej- és mellkas körfogat, stb.) már igen régóta használják országos statisztikák elkészítésére. Az ún. percentil-táblázat és –grafikon alapját az adott populáció nemek és életkor alapján szétválasztott adatai jelentik. Jellemzően az adott korhoz és nemhez tartozók közül – bármilyen méretet is figyelembe véve - a legtöbben az 50-es percentil görbe mentén helyezkednek el (a "nagy átlag", a gyermekek 50%-a ebbe a csoportba tartozik), 97 felett (kiemelkedően magas testméretekkel rendelkezők) és 3 alatt (kis testméretekkel rendelkezők) azonban már igen kevesen találhatóak.

Mindezen adatok halmaza jellemző az adott történelmi időszakra, korra, nemre és társadalmi berendezkedésre, így alkalmasak az adott közösséghez tartozók adatainak átlagtól való eltérésének vizsgálatára. Az egyik testméret elmaradása többnyire a többi csökkent voltát is jelenti. Érdemes egyazon gyermek percentil adatait folytatólagosan, az idő függvényében vezetni, így utólagosan fény derülhet jelentéktelen, de a növekedés ütemét mégis erőteljesen befolyásoló tényezőkre.

Az alacsony növés okai

A testmagasság, illetve – hossz szempontjából a 3 percentil alatti újszülöttek, csecsemők és gyermekek számítanak alacsony termetűnek, akik kivizsgálást igényelnek. Az alacsony növés leghétköznapibb "oka" a genetikai háttér, a szülőktől kapott, testméretekért felelős gének összessége.

Ugyanakkor súlyos betegségek is állhatnak a háttérben, így a magzati élet esetleges károsító tényezői: mint az édesanya ismert, a terhességét befolyásoló betegségei (szív, tüdő, vese és egyéb krónikus betegségek, alkoholizmus, droghasználat, társadalmi tényezők, pszichés érintettség), melyek végül a magzat tápláltsági állapotát befolyásolják.

A megszületést követően a gyermekkori betegségek (szív, tüdő, vese és egyéb krónikus, pl. bélrendszeri, idegrendszeri), a társadalmilag hátrányos helyzet (pszichoszociális kórokok, táplálkozási problémák) okozhat elmaradást a fejlődésben.

Kiemelkedő fontosságúak a hormonháztartásbeli problémák, melyek többnyire az agyalapi mirigyet és a pajzsmirigyet érintik. Előbbi a növekedési hormon, utóbbi a pajzsmirigy hormon elválasztásáért felelős. A hormonzavar hátterében a genetikai okokon túl a méhen kívüli élet fertőzései, de akár sérülés vagy daganatos megbetegedések is állhatnak. Mivel mindkét mirigy egyéb hormonok termelődéséért is felelős, nem véletlen, hogy probléma esetén ezek is különböző mértékben zavart szenvedhetnek. Ezért látjuk például alacsony növés esetén többek között időnként a nemi fejlődés késését is.

A növekedési hormon a test hosszirányú növekedését a csontok és az izomtömeg növelésével éri el. Mindezek mellett a szénhidrát, a zsír- és fehérje anyagcserét is befolyásolja. Pozitív nitrogén egyensúlyt alakít ki, azaz a felépítő folyamatok kerülnek túlsúlyba. Egyes anyagok – így a kálcium – felszívódását, transzportját – pl. az inzulin – szabályozza. Növeli a zsírszövet tömegét és a májat a szomatomedinek (felépítő folyamatok fontos vegyületei) termelésére ösztönzi. A test ellenálló képességét is képes növelni, egyfajta "fiatalító" hatású hormon.

A nyak elülső-középső részén, az ádámcsutka előtt és alatt elhelyezkedő hormontermelő mirigyünk a pajzsmirigy. Egészséges mérete a lakhely ételeinek és vizeinek jódellátottságától függ. Hormonjai az szervezet anyagcseréjét gyorsítják a sejtszintű oxigénfelvétel fokozásával. Csökkent termelődésük már a magzati életkortól súlyos problémákat okoz mind az idegrendszer, mind a vázrendszer fejlődésében – így alakul ki az un. kretenizmus, amikor az aránytalanul alulfejlett testméretekhez jelentős szellemi visszamaradottság is társul.

Az alacsony növés diagnózisa

Az alacsonynövés kivizsgálásának részeként a hormontermelő mirigyek működésbeli eltéréseire viszonylag egyszerűen, vérvizsgálatból lehet következtetni, azonban szükségessé válhat kromoszóma- és képalkotó vizsgálat (csontkor megállapítás, koponya és mellkas röntgen, CT, MRI, szcintigráfia) elvégzése is.

Az alacsony növés terápiája

A kezelés a talált elváltozástól függően a kiváltó ok megszűntetésén túl adott esetben hormonpótlást is jelenthet. Jelenleg már lehetőség van nemi hormon, növekedési hormon (mely a csontfejlődés befejeződéséig adható kizárólag) vagy pajzsmirigy hormon pótlására is az alacsony növés kezelésében.

Az alacsony növés megelőzése

A már kialakult alacsonynövés típusai közül a kreténtörpeség sem a jódbevitel fokozásával, sem hormonbevitellel érdemben nem befolyásolható, ezért a gyermeket tervező, várandós illetve szoptatós édesanya megfelelő jódtartalmú táplálkozása (pl. jódozott konyhasóval) alapvető fontosságú a megelőzésben. Jódhiány szempontjából a legérintettebbek az Országos Közegészségügyi Intézet adatai alapján a nyugati országszél (Őrség, Zala) és a keleti megyék lakói. Egy 2006-os reprezentatív, magyar felmérés alapján a csecsemők 42%-a nem jut hozzá a nemzetközileg megállapított mennyiségű jódhoz, ezért édesanyjuk számára pótlás szükséges már a kicsik életének első szakaszában is.

Az agyalapi mirigy eredetű, arányos törpeség nem előzhető meg, azonban hormonbevitellel kezelhető.

Egyéb tudnivalók az alacsony növésről

Mivel az alacsony méret elfogadása mindig pszichés terhet is jelent egyúttal, a gyerekközösségekben kirekesztettséggel is járhat, szükség lehet gyermekpszichológus segítségére is.

Az alacsony növés témáját érdemes szélesebb összefüggésekben is szemlélni, hiszen nemcsak testi, hanem lelki és társadalmi vonatkozásai is vannak. A magasság kérdése sokszor túlmutat az egészségen, és hatással lehet az önértékelésre, a szociális kapcsolatokra és még a felnőttkori életpálya alakulására is.

A növekedés kritikus időszakai

Az emberi növekedés nem egyenletes folyamat: vannak szakaszai, amikor intenzívebb a gyarapodás, és vannak időszakok, amikor lassabb.

1. 1 A legfontosabb kritikus periódus a magzati élet, amikor az anya egészsége, táplálkozása, stressz-szintje és az őt érő környezeti ártalmak mind hatással vannak a születendő gyermek növekedési potenciáljára.
2. 2 A második kulcsidőszak a csecsemő- és kisdedkor, amikor a megfelelő táplálás, az oltások, a betegségek megelőzése, valamint a biztonságos, szeretetteljes környezet támogatják az egészséges fejlődést.
3. 3 A harmadik fontos szakasz a pubertás, amelyet a növekedési hormon mellett a nemi hormonok határoznak meg: ekkor zajlik le a serdülőkori növekedési ugrás. Ha bármelyik periódusban elmaradás történik, az kihatással lehet a végső felnőttkori magasságra.

Táplálkozás és növekedés

Az alacsony növés hátterében sokszor nem klasszikus betegség, hanem táplálkozási hiányosság áll. A fehérje-, vitamin- és ásványianyag-ellátottság kulcsfontosságú: különösen a fehérje, a vas, a cink, a kalcium és a D-vitamin hiánya okozhat növekedési problémákat. Számos fejlődő országban a krónikus alultápláltság miatt a gyermekek átlagosan 5–10 centiméterrel alacsonyabbra nőnek, mint genetikailag lehetséges volna. Bár hazánkban a súlyos alultápláltság ritka, a nem megfelelő minőségű étrend (például túlzott gyorsétel-fogyasztás, kevés friss zöldség és gyümölcs) szintén hátráltathatja az optimális növekedést.

Az alvás szerepe

Kevesen tudják, de a növekedési hormon döntően az éjszakai mélyalvás során szabadul fel. Ezért a gyermekek és serdülők számára a megfelelő alvásidő elengedhetetlen. Ha valaki tartósan keveset alszik, vagy alvászavarokkal küzd, az hosszú távon a testmagasság alakulását is befolyásolhatja. A jó alváshigiéné tehát nem csupán a tanulásban és koncentrációban segít, hanem a testi fejlődés záloga is.

Pszichoszociális törpeség

Érdekes és kevésbé ismert jelenség a pszichoszociális eredetű alacsony növés. Ekkor nem szervi betegség vagy genetikai ok áll a háttérben, hanem a tartós stressz, a családi konfliktusok vagy az érzelmi elhanyagolás. A gyerekek szervezete ilyenkor szó szerint "visszafogja" a növekedést: a stresszhormonok túlsúlya gátolja a növekedési hormon hatását. Kutatások kimutatták, hogy amikor ezek a gyermekek szeretetteljes, támogató környezetbe kerülnek, növekedésük látványosan felgyorsulhat.

Az alacsony növés és a felnőttkor

Az alacsony termetű felnőttek gyakran számolnak be arról, hogy gyermekkorukban bántások érték őket, és emiatt önbizalmuk sérült. A társadalomban sokszor – tévesen – a magas termethez erőt, tekintélyt és vonzerőt társítanak, így az alacsonyaknak néha nehezebb bizonyítaniuk. Ugyanakkor számos sikeres sportoló, művész és tudós példája mutatja, hogy a magasság semmilyen módon nem korlátozza a teljesítményt és a boldog élet lehetőségét.

Sport és testmagasság

A sport területén is kettős a helyzet: vannak sportágak, ahol a magas termet előny (pl. kosárlabda, röplabda), de más sportokban éppen az alacsonyabb, zömök testalkat kedvez (pl. torna, súlyemelés, lovaglás). Fontos tehát hangsúlyozni, hogy minden gyermek találhat olyan mozgásformát, ahol adottságai előnyt jelenthetnek, és ez erősítheti az önértékelését is.

Kezelési lehetőségek és dilemmák

A hormonpótlás, különösen a növekedési hormon adása sok család számára reményt jelent. Fontos azonban tudni, hogy ennek alkalmazása szigorú feltételekhez kötött, és nem minden esetben indokolt. Az orvosok mindig mérlegelik a várható hasznot és a lehetséges mellékhatásokat. A kezelés a csontok növekedési zónáinak záródásáig hatékony, ezért a serdülőkor végén már kevésbé eredményes. Egyes országokban a "normál tartományon belüli, de alacsony" gyermekeknek is felajánlják a kezelést, ez azonban etikai vitákat vált ki, hiszen felmerül a kérdés: valóban betegség-e az alacsonyság, vagy csupán a sokféle emberi variáció egy formája?

Megelőzés és tudatosság

A megelőzés legfontosabb eleme a megfelelő terhesgondozás, a várandós anyák egészséges életmódja és jódbevitele. A csecsemők és kisgyermekek kiegyensúlyozott táplálása, a D-vitamin rendszeres pótlása és a betegségek időben történő kezelése mind hozzájárulnak az egészséges növekedéshez. Az iskolaérettség idején pedig fontos a rendszeres szűrővizsgálat, hogy időben kiderüljön, ha valami eltér a megszokott fejlődési pályától.

Az elfogadás fontossága

Bár az orvostudomány sokat segíthet, a legfontosabb mégis a pszichés támogatás. Az alacsony növés nem jelenti azt, hogy valaki kevesebbet ér. A család, a pedagógusok és a kortársak pozitív visszajelzései kulcsfontosságúak abban, hogy az érintett gyermek vagy felnőtt önbizalma ne sérüljön. Fontos, hogy a társadalom egyre inkább elfogadja: a magasság – akárcsak a hajszín vagy a szemforma – csupán egy a sokféle emberi tulajdonság közül.

Felhasznált források:

• Alacsonynövés gyermekkorban – Dr. Láng Klára - Gyógyhírek, 2006.09.06
• Alacsonynövés – Csecsemő- és Gyermekgyógyászati Szakmai Kollégium – 2003.június
• Országos Közegészségügyi Intézet honlapja

Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben , a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en, Tiktok-on is!