Vastagbélrák első jelek: a bal oldali vagy a végbelet érintő elváltozásoknál a panaszok már látványosabbak

Hajlamosak vagyunk az emésztőrendszeri diszkomfortot a modern életmód természetes velejárójának tekinteni, pedig nem szabad megvárni a drasztikus tünetek jelentkezését. Mutatjuk a vastagbélrák néma jelzéseit.

A puffadás, a rendszertelen székletürítés vagy az állandósult kimerültség valóban kísérheti a mindennapi stresszt, ám orvosi szempontból ezek a jelenségek a vastagbél daganatos folyamatainak legkorábbi hírhozói is lehetnek. A felismerés azért sürgető, mert a vastagbélrák megelőző állapotaiként számon tartott polipok eltávolításával a betegség kialakulása gyakorlatilag megállítható.

Az alattomosan jelentkező panaszok

A daganat elhelyezkedése alapvetően meghatározza, milyen fiziológiai változásokat tapasztalunk. Amikor a folyamat a vastagbél jobb oldali szakaszát érinti, a tünetek sokáig rejtve maradnak. Itt a béltartalom még hígabb, így a szűkület nem okoz azonnali elakadást. Ehelyett lassú, szemmel nem látható vérzés alakul ki, amely vashiányos vérszegénységhez vezet. Ha ok nélküli gyengeséget, légszomjat vagy fáradékonyságot érzünk, érdemes gyanakodnunk.

A bal oldali vagy a végbelet érintő elváltozásoknál a panaszok már látványosabbak:

• a széklet állagának és formájának tartós megváltozása (például ceruzavékony széklet),
• székrekedés és hasmenés váratlan váltakozása,
• görcsös hasi fájdalmak és teltségérzet a végbélben.

A diagnosztika eszköztára a megelőzés szolgálatában

Szerencsére ma már több olyan módszer áll rendelkezésünkre, amellyel a betegség még a panaszok súlyosbodása előtt azonosítható. A legegyszerűbb, otthon is elvégezhető eljárás a székletben jelen lévő rejtett vér kimutatása (FOBT). Fontos azonban tudnunk, hogy a negatív eredmény nem ad teljes bizonyosságot, hiszen a daganatok nem véreznek folyamatosan.

A diagnosztika "arany standardja" továbbra is a kolonoszkópia, amely lehetővé teszi a teljes vastagbél vizuális átvizsgálását. Ennek legnagyobb előnye, hogy a vizsgálat alatt az orvos nemcsak azonosítja, hanem el is távolíthatja a gyanús polipokat, így a diagnosztikus lépés egyben terápiás beavatkozássá válik. Azok számára, akik tartanak az invazív eljárásoktól, a virtuális kolonoszkópia (CT-kolonográfia) kínál alternatívát, bár ez utóbbi esetén szövetmintavételre nincs lehetőség.

Kockázati szintek és az időfaktor

Bár a korábbi protokollok 50 éves kort jelöltek meg a szűrés kezdeteként, a frissített nemzetközi szakmai ajánlások – köztük az American Cancer Society iránymutatásai – már 45 éves kortól javasolják a rendszeres vizsgálatot átlagos kockázat esetén.

Vannak azonban olyan tényezők, amelyek miatt ennél korábbi éberségre van szükség:

1. 1 Családi halmozódás: ha elsőfokú rokonnál (szülő, testvér) fordult elő vastagbélrák.
2. 2 Krónikus bélgyulladás: a fekélyes vastagbélgyulladás (colitis ulcerosa) jelentősen emeli a daganat kialakulásának esélyét.
3. 3 Örökletes szindrómák: bizonyos genetikai mutációk esetén a szűrést már fiatal felnőttkorban el kell kezdeni.

Ne tekintsünk tabuként az emésztési panaszokra!

A korai diagnózis nem csupán a túlélést, hanem a teljes gyógyulást és a megszokott életminőség megtartását jelentheti. Amennyiben a fenti tünetek bármelyikét két hétnél tovább tapasztaljuk, keressük fel kezelőorvosunkat a megfelelő vizsgálatok elvégzése érdekében.

Kapcsolódó cikk

Vastagbélrák: ezek a szűrések, vizsgálatok már korai stádiumban kimutatják a daganatot

Rapid Q&A

Gyakori kérdések - lényegretörő válaszok a vastagbélrák tüneteiről

• Ha nincs vér a székletemben, akkor biztosan nincs baj?
• Sajnos ez tévhit. A vastagbélrák, különösen a korai stádiumban vagy a bélrendszer magasabb szakaszain elhelyezkedő daganat esetén, gyakran nem jár szabad szemmel látható vérzéssel. Ilyenkor beszélünk "okkult", azaz rejtett vérzésről, amit csak laboratóriumi teszttel (FOBT) lehet kimutatni. Ha pedig a vérzés a bél felsőbb szakaszából ered, az emésztés során a vér feketére színezheti a székletet (szurokszéklet), ami sokszor elkerüli a páciensek figyelmét.
• Honnan tudom, hogy aranyér vagy daganat okozza a vérzést?
• Otthoni körülmények között ezt lehetetlen biztosan eldönteni, és éppen ez a legnagyobb csapda. Bár a friss, élénkpiros vér gyakran utal aranyérre vagy végbélrepedésre, ugyanez lehet a végbélhez közeli daganat jele is.
• Gyanús jel: ha a vérzés mellett megváltozik a székletürítési ritmus, vagy ha a vér sötétebb, alvadtabb, esetleg a széklettel elkeveredve jelentkezik.
• Ökölszabály: minden végbélvérzést orvossal kell tisztázni, még akkor is, ha ismert aranyere van.
• Mit jelent pontosan a ceruzavékony széklet?
• Ez egy nagyon plasztikus, de komoly tünet. Azt jelzi, hogy a vastagbél vagy a végbél valamely szakaszán egy növekvő daganat (vagy ritkábban gyulladásos hegesedés) fizikailag beszűkítette a bélcsatornát. A széklet csak ezen a szűk résen tud átpréselődni, így formája vékony, szalagszerű lesz. Ha ezt többször tapasztalja egymás után, az sürgős kivizsgálást indokol.
• Folyamatosan puffadok. Mikor kell aggódnom?
• A puffadás önmagában népbetegség, okozhatja ételintolerancia, stressz vagy rostszegény étrend is. Akkor válik daganatra gyanússá, ha:
• étrendi változtatások hatására sem múlik el,
• görcsös hasi fájdalom kíséri,
• indokolatlan fogyás társul hozzá,
• éjszaka is jelentkezik, megzavarva az alvást.
• Fiatal vagyok, 40 év alatti. Engem nem érinthet, ugye?
• Bár a vastagbélrák kockázata az életkorral nő, az elmúlt évtizedben riasztóan emelkedett az esetszám a 20-as, 30-as és 40-es éveikben járók körében. Ezt a jelenséget "korai kezdetű vastagbélráknak" hívja a szakirodalom. Ezért soha ne intézzen el egy tünetet azzal, hogy "túl fiatal vagyok ehhez". A biológia nem mindig olvassa a statisztikákat.

Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en,Tiktok-on is!