Ez a betegség gyakrabban öl, mint a szívroham vagy a rák – ezek a tünetei

Ez a csendes világjárvány perceken belül életet követelhet.

A szepszis világszerte óriási terhet jelent: évente körülbelül 50 millió embernél fordul elő, és közülük 11 millióan nem élik túl a következményeit. Bár maga a betegség nem fertőző, mégis órák alatt halálhoz vezethet – figyelmeztet Waldemar Goździk professzor, az aneszteziológia nemzetközileg elismert szakértője. Az időben felállított diagnózis és a korai kezelés döntő tényező az életmentésben.

A Szepszis Világnapját minden év szeptember 13-án tartják, amelyet 2012-ben hívott életre a Global Sepsis Alliance. E jeles nap célja, hogy szélesebb körben ismertté váljon ez a gyakran alábecsült kórkép, és reflektorfénybe kerüljenek azok az egészségügyi dolgozók, akik nap mint nap küzdenek a betegekért.

Mi is valójában a szepszis?

A szepszis nem egy önálló kórkép, hanem a szervezet rendkívül heves reakciója különféle kórokozókra: baktériumokra, vírusokra vagy gombákra. Ahelyett, hogy a test védekező mechanizmusai megóvnák a szervezetet, tévesen a saját szöveteket támadják, ami súlyos szervkárosodáshoz, sőt szeptikus sokkhoz vezethet. A folyamatot az ellenőrizetlen gyulladás jellemzi, amely számos helyről indulhat: a tüdőből, a húgyutakból, vagy akár műtéti sebekből.

Bár legtöbbször a kórházi tartózkodással kapcsolják össze, a szepszis nem kizárólag kórházban szerzett fertőzések következménye, hanem a mindennapokban is kialakulhat. Az újszülöttek, az időskorúak és a krónikus betegségekkel élők különösen nagy veszélynek vannak kitéve.

Miért nehéz felismerni?

A szepszis egyik legnagyobb kihívása a felismerés. Tünetei sokszor félrevezetőek lehetnek: alacsony vérnyomás, zavartság, gyors szívverés, extrém fáradtság vagy éppen közönyösség.

- Nem mindig derül ki egyértelműen, hogy mi váltja ki a szepszist – lehet egy egyszerűnek tűnő tüdőgyulladás, húgyúti fertőzés, vagy akár elhanyagolt fogászati probléma – emeli ki Goździk professzor.

Szepszis gyanúja esetén az azonnali cselekvés életmentő. Vérvizsgálattal azonosítható a kórokozó, de amíg erre nincs idő, az orvosok széles spektrumú antibiotikumokat vetnek be. A legsúlyosabb formája a szeptikus sokk, amely még intenzív osztályos kezelés mellett is akár 70%-os halálozással járhat.

Hosszú távú következmények

Még ha a beteg túl is éli a szepszist, sokszor maradandó testi és lelki problémákkal kell szembenéznie. Gyakori a memóriazavar, a depresszió, a szorongás és a krónikus alvási nehézség. Ezek mind jelentősen ronthatják az életminőséget, és megnehezítik a mindennapi feladatok ellátását.

Magyarországon – hasonlóan több más európai országhoz – a statisztikai nyilvántartás és a diagnózis pontos kódolása is kihívás. A szepszis sokszor más betegségek mögé „rejtve” jelenik meg, például tüdőgyulladásként vagy szívelégtelenségként kerül be a kórházi jelentésekbe. Pedig a halálozási aránya meghaladja a szívinfarktusét vagy a tüdőrákét.

Hogyan előzhető meg?

Bár a szepszis ellen nem létezik célzott oltás, a megelőzésben mégis hatalmas szerepe van a védőoltásoknak és a higiénének. A meningococcus és pneumococcus elleni vakcinák csökkenthetik bizonyos esetek előfordulását. Emellett a legalapvetőbb higiéniai szokások – például a rendszeres kézmosás – kiemelt jelentőséggel bírnak.

Szintén létfontosságú, hogy bármilyen fertőzést – legyen az húgyúti panasz vagy akár torokgyulladás – időben kezeljünk, és ne halogassuk az orvoshoz fordulást.

Figyelmébe ajánljuk

Szepszis: ezek a tünetek jelezhetik ezt a veszélyes állapotot

Gyakori kérdések a szepszisről

1. Lehet-e szepszist kapni egy egyszerű horzsolásból vagy sebzésből?

Igen. Bár ritka, de ha a seb elfertőződik és a baktériumok bekerülnek a véráramba, az immunrendszer túlzott válasza szepszist válthat ki. Ezért fontos minden sérülést gondosan kitisztítani és figyelni a gyógyulását.

2. Veszélyeztetheti-e a szepszis a teljesen egészséges embereket is?

Igen, bár a kockázat nagyobb csecsemőknél, időseknél vagy krónikus betegeknél, előfordulhat teljesen egészséges szervezetben is, például influenzát követően.

3. Mennyi idő alatt alakulhat ki a szepszis?

Nagyon gyorsan, akár néhány órán belül. Ezért is nevezik „időversenynek” a diagnózist és a kezelést.

4. Miért nevezik a szepszist „csendes gyilkosnak”?

Azért, mert kezdeti tünetei könnyen összetéveszthetők más betegségekkel, így sok esetben későn ismerik fel.

5. Létezik-e szűrővizsgálat a szepszis megelőzésére?

Nem, mivel nem egy önálló betegség, hanem fertőzések szövődménye. A megelőzés kulcsa a fertőzések időben történő kezelése és az általános higiéniai szabályok betartása.

6. Visszatérhet-e a szepszis, ha valaki már egyszer átesett rajta?

Igen, sajnos a túlélők közül sokan fokozottan ki vannak téve az újbóli fertőzéseknek, így a kockázat megmarad.

Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en,Tiktok-on is!