A kisfiam arcába beletüsszentett a szomszéd cicája, lehet ettől baja? Az orvos válaszol

Gyakori kérdések a zoonózisokról: milyen betegségeket kaphatunk el a macskáktól?

Mi az a zoonózis?

A zoonózis olyan fertőző betegség, amely természetes körülmények között állatokról emberekre is átterjedhet. Kórokozója lehet vírus, baktérium, gomba vagy parazita. A fertőzés történhet közvetlen érintkezéssel, harapással, karmolással, állati ürülékkel szennyezett környezetből, illetve bizonyos esetekben bolhák vagy kullancsok közvetítésével.

A macskák többféle zoonotikus kórokozót hordozhatnak, de ez nem jelenti azt, hogy a velük való együttélés önmagában jelentős fertőzésveszéllyel járna. A megfelelő állatorvosi ellátás, a paraziták elleni védekezés, az alomtálca rendszeres tisztítása és az alapvető higiéniai szabályok betartása jelentősen csökkentheti a kockázatot. Fontos azt is tudni, hogy számos gyakori macskabetegség egyáltalán nem terjed át az emberre.

Milyen betegségeket kaphat el az ember a macskától?

A macskákról emberre terjedő fertőzések közé tartozik a macskakarmolási betegség, a toxoplazmózis, bizonyos bőrgombás fertőzések, egyes bélrendszeri fertőzések és ritkábban más bakteriális vagy parazitás megbetegedések.

A fertőzés módja betegségenként eltérő. A macskakarmolási betegség rendszerint karmoláshoz kapcsolódik, míg a bőrgombás fertőzés közvetlen érintkezéssel vagy fertőzött tárgyak útján is terjedhet. A toxoplazmózis esetében a macskaürülékkel szennyezett környezet jelenthet kockázatot, de az emberek gyakran nem macskától, hanem nem megfelelően hőkezelt húsból vagy szennyezett élelmiszerből fertőződnek meg.

A kockázatot az állat egészségi állapota, életmódja, parazitamentesítése és az ember immunrendszerének állapota is befolyásolja.

Elkapható a macskanátha az embertől, illetve a macskától?

A macskanátha elnevezés több, felső légúti tünetekkel járó macskabetegséget foglal magában. Leggyakoribb vírusos kórokozói a macskaherpeszvírus (FHV-1) és a macskák calicivírusa (FCV). Ezek a vírusok fajspecifikusak, és nem tekinthetők emberre terjedő kórokozóknak.

A macskanáthás állat tehát a szokásos macskaherpeszvírus- vagy calicivírus-fertőzését nem adja át az embernek. Ugyanakkor a macskák felső légúti betegségeiben más kórokozók is szerepet játszhatnak. A Bordetella bronchiseptica például ritkán emberi fertőzést is okozhat, elsősorban legyengült immunrendszerű személyeknél.

A macskanátha ezért általában nem jelent fertőzésveszélyt az egészséges emberekre, de a beteg állattal való érintkezés után továbbra is ajánlott a kézmosás.

Elkaphatja az ember a macskák FIV-fertőzését?

Nem. A FIV, vagyis a macska immundeficiencia-vírusa a macskaféléket fertőzi, és nem terjed át az emberre. Bár a FIV-et olykor a macskák HIV-fertőzéséhez hasonlítják, a két vírus nem azonos, és a FIV nem okoz emberi AIDS-betegséget.

A FIV elsősorban mély harapások útján terjed a macskák között, ezért különösen a verekedő, kijáró kandúrok vannak nagyobb veszélyben. Az ember számára a FIV-pozitív macska simogatása, etetése vagy a vele való együttélés nem jelent FIV-fertőzési kockázatot.

A fertőzött macska ugyanakkor állatorvosi ellenőrzést igényelhet, mert a vírus befolyásolhatja az immunrendszerének működését.

A macskaleukózis, vagyis a FeLV átterjedhet az emberre?

Nem. A macskaleukózis-vírus, röviden FeLV, szintén macskaspecifikus kórokozó. Nem fertőzi meg az embert, és nincs bizonyíték arra, hogy emberi leukémiát vagy más daganatos betegséget okozna.

A FeLV a macskák között elsősorban szoros érintkezéssel, például nyállal, közös tisztálkodás során vagy harapással terjedhet. A fertőzés a macskáknál vérképzőszervi betegségeket, immunrendszeri problémákat és bizonyos daganatos elváltozásokat idézhet elő.

A FeLV-pozitív macska tehát nem jelent közvetlen FeLV-fertőzési veszélyt az emberre. Más macskák védelme és a fertőzött állat egészségének megőrzése érdekében azonban fontos az állatorvosi gondozás.

Fertőző az emberre a macskák koronavírusa és a FIP?

A macskák enterális koronavírusa, amely bizonyos esetekben a fertőző hashártyagyulladással, vagyis a FIP-pel is összefüggésbe hozható, nem ismert emberi kórokozó. A FIP nem terjed át az emberre.

Fontos különbséget tenni a macskák koronavírusa és az emberi légúti koronavírusok között. A koronavírusok nagy víruscsaládot alkotnak, de az egyes tagok eltérő gazdafajokat fertőzhetnek meg.

A macskák koronavírusa nem azonos a COVID–19-et okozó SARS-CoV-2 vírussal. Utóbbi bizonyos körülmények között emberről macskára is átterjedhet, de a házimacskák nem számítanak az emberi COVID–19-fertőzések jelentős forrásának.

Elkapható a macskakarmolási betegség?

Igen. A macskakarmolási betegséget a Bartonella henselae nevű baktérium okozza. A kórokozó elsősorban fertőzött macska karmolásával juthat az ember szervezetébe, különösen akkor, ha a karmot bolhaürülék szennyezte. Ritkábban harapás vagy nyílt seb megnyalása is szerepet játszhat a fertőzésben.

A betegség kezdetben apró bőrelváltozással jelentkezhet a sérülés helyén, majd napokkal vagy hetekkel később a közeli nyirokcsomók megduzzadhatnak. Láz, fáradtság és rossz közérzet is előfordulhat.

Az esetek jelentős része enyhe lefolyású, de ritkán súlyosabb szövődmények is kialakulhatnak. A megelőzésben fontos a rendszeres bolhairtás, a durva játék kerülése és a karmolások azonnali megtisztítása.

Veszélyes az emberre a toxoplazmózis?

A toxoplazmózist a Toxoplasma gondii nevű egysejtű parazita okozza. A macskafélék a kórokozó végleges gazdái, ezért a fertőzött macskák bizonyos ideig üríthetik a parazita peteszerű alakjait, az úgynevezett oocisztákat.

Az egészséges immunrendszerű embereknél a fertőzés gyakran tünetmentes, vagy enyhe, influenzaszerű panaszokat okoz. Várandósság alatt, illetve legyengült immunrendszer esetén azonban súlyos következményekkel járhat.

Fontos, hogy a toxoplazmózis nem a macska egyszerű simogatásával terjed. Az ember jellemzően akkor fertőződik meg, ha a kórokozó szájon át jut a szervezetébe, például szennyezett kézről, földről, mosatlan zöldségről vagy nem kellően átsütött húsból.

A frissen ürített macskaürülékben található oociszták általában nem azonnal fertőzőképesek: a környezetben rendszerint egy-öt nap alatt válnak azzá. Ezért az alomtálca napi tisztítása különösen fontos megelőzési lépés.

Terhes nők tarthatnak macskát?

Igen. A várandósság önmagában nem indokolja, hogy valaki megváljon a macskájától. A toxoplazmózis kockázatának csökkentéséhez azonban néhány óvintézkedésre szükség van.

Lehetőség szerint más családtag tisztítsa az alomtálcát. Ha ez nem megoldható, ajánlott kesztyűt viselni, az almot naponta eltávolítani, majd alaposan kezet mosni. Kertészkedés közben szintén célszerű kesztyűt használni.

A macskát lehetőleg lakásban érdemes tartani, és kerülni kell a nyers hús etetését. A várandós nő számára legalább ilyen fontos a húsok megfelelő átsütése, a zöldségek és gyümölcsök alapos megmosása, valamint a konyhai higiénia.

A toxoplazmózis szempontjából tehát nem maga a macskatartás, hanem a fertőzőképes kórokozóval való érintkezés jelent kockázatot.

Elkapható a macskáktól a bőrgomba?

Igen. A macskák egyik legfontosabb, emberre is terjedő bőrbetegsége a dermatofitózis, amelyet különböző gombafajok okozhatnak. A fertőzés egyik gyakori kórokozója a Microsporum canis, amely különösen fiatal macskáknál fordulhat elő.

A bőrgombás fertőzés közvetlen érintkezéssel, de fertőzött szőrszálak, takarók, fekhelyek és más tárgyak közvetítésével is terjedhet. Az embernél gyakran kerek, vöröses, hámló, viszkető bőrelváltozások jelennek meg. A macska ugyanakkor akkor is hordozhatja a gombát, ha nincsenek feltűnő bőrtünetei.

A fertőzés kezelhető, de fontos, hogy az érintett állatot is állatorvos vizsgálja meg, különben könnyen kialakulhat ismételt fertőződés.

Elkaphatók a macskák bélférgei?

Bizonyos bélférgek emberre is veszélyesek lehetnek. A macskák orsóférge, a Toxocara cati például olyan parazita, amelynek petéi a macskaürülékkel kerülhetnek a környezetbe. A peték a talajban válnak fertőzőképessé, és szennyezett kézzel vagy más módon, szájon át juthatnak az ember szervezetébe.

Az emberben a féreg nem a macskákhoz hasonló módon fejlődik tovább, de a lárvák különböző szövetekbe vándorolhatnak. Ritkán szemészeti vagy más szervi elváltozásokat is okozhatnak. Egyes macskák kampósférgeinek lárvái pedig szennyezett talajból a bőrön át juthatnak be, és viszkető, kanyargós bőrelváltozást idézhetnek elő.

A rendszeres féreghajtás, az ürülék eltávolítása és a kézmosás jelentősen csökkenti a fertőzés kockázatát.

A macskák galandférge is átterjedhet az emberre?

Igen, de a fertőzés módja eltér attól, amit sokan gondolnak. A macskáknál gyakori Dipylidium caninum nevű galandféreg elsősorban bolhák közvetítésével terjed. Az ember akkor fertőződhet meg, ha véletlenül lenyel egy fertőzött bolhát.

Ez ritka, és főként kisgyermekeknél fordulhat elő. A macska egyszerű simogatása vagy a vele való együttélés önmagában nem jelenti azt, hogy a galandféreg átterjed az emberre.

A megelőzés legfontosabb része a bolhák elleni rendszeres védekezés, valamint szükség esetén a macska megfelelő féreghajtása.

A macskák giardiája fertőző az emberre?

A Giardia nevű egysejtű parazita embereknél és állatoknál is okozhat hasmenést, puffadást, hasi görcsöket és egyéb emésztőrendszeri panaszokat. A fertőzés szennyezett vízzel, élelmiszerrel vagy ürülékkel történő érintkezés útján terjedhet.

Fontos azonban, hogy a macskákat és az embereket rendszerint eltérő Giardia-változatok fertőzik meg. Emiatt a macskáról emberre történő átvitel lehetséges ugyan, de nem gyakori.

Ha a macska tartósan hasmenéses, állatorvosi vizsgálatra van szükség. Az alomtálca rendszeres tisztítása és a kézmosás ilyenkor különösen fontos.

Okozhatnak a macskák szalmonella- vagy más bélfertőzést?

Igen. A macskák bizonyos esetekben olyan baktériumokat hordozhatnak, amelyek embernél gyomor-bél rendszeri fertőzést okoznak. Ilyen lehet például a Salmonella vagy a Campylobacter.

A fertőzés elsősorban az ürülékkel szennyezett környezetből, nem megfelelő kézhigiéné mellett történhet. A nyers hússal etetett, vadászó vagy zsákmányállatokat fogyasztó macskák egyes kórokozókkal nagyobb eséllyel találkozhatnak.

A kockázat csökkentése érdekében ajánlott kerülni a nyers állati eredetű eleségek etetését, rendszeresen tisztítani az alomtálcát, és az állat etetése, illetve ürülékének eltávolítása után kezet mosni.

Elkaphatja az ember a veszettséget macskától?

Igen. A veszettség emlősállatokról, így fertőzött macskáról is átterjedhet az emberre, elsősorban harapás útján, amikor a fertőzött nyál a sebbe jut.

A veszettség rendkívül súlyos vírusos betegség, amely a tünetek kialakulása után szinte mindig halálos. A megfelelő időben megkezdett, fertőzés utáni megelőző kezelés azonban megakadályozhatja a betegség kialakulását.

Magyarországon a házimacskák veszettsége ritka, de ismeretlen állat harapását nem szabad figyelmen kívül hagyni. A sebet azonnal, alaposan ki kell mosni szappanos folyó vízzel, majd mielőbb orvoshoz kell fordulni. Az orvos a körülmények alapján dönt a további teendőkről.

Veszélyes, ha a macska megnyalja az ember kezét vagy arcát?

Az ép bőr megnyalása egészséges embernél általában csekély fertőzési kockázatot jelent. Más a helyzet, ha a macska nyála nyílt sebbe vagy sérült bőrfelületre kerül, mert bizonyos baktériumok ilyenkor fertőzést okozhatnak.

A macskák szájüregében természetesen is előfordulnak olyan baktériumok, például Pasteurella fajok, amelyek harapás vagy sebbe jutó nyál következtében emberi fertőzést válthatnak ki.

Ezért nem ajánlott megengedni, hogy a macska nyílt sebet nyalogasson. Az arc és különösen a száj környékének nyalogatását is célszerű kerülni, főként kisgyermekeknél és legyengült immunrendszerű személyeknél.

Mely macskabetegségek nem fertőzők az emberre?

A macskák számos gyakori betegsége fajspecifikus, vagyis az adott kórokozó nem képes természetes körülmények között megfertőzni az embert. Ilyen a FIV, a FeLV, a macskák herpeszvírus-fertőzése, a calicivírus-fertőzés és a FIP kialakulásával összefüggő macskakoronavírus-fertőzés.

Fontos ugyanakkor megkülönböztetni a betegséget annak tüneteitől. Ha egy macska folyamatosan köhög, tüsszög vagy hasmenése van, abból önmagában nem lehet megállapítani, hogy emberre veszélyes kórokozó áll-e a háttérben.

A legtöbb macskaspecifikus vírus nem jelent zoonotikus kockázatot, de egyes baktériumok, gombák és paraziták igen. Ezért a pontos diagnózisnak nemcsak az állat kezelése, hanem a fertőzésmegelőzés szempontjából is jelentősége van.

Nagyobb fertőzésveszélyt jelentenek a kijáró macskák?

Bizonyos fertőzések szempontjából igen. A kijáró macskák gyakrabban érintkezhetnek más állatokkal, zsákmányállatokkal, bolhákkal, kullancsokkal és szennyezett talajjal. Emiatt nagyobb eséllyel találkozhatnak egyes parazitákkal és fertőző kórokozókkal.

Ez azonban nem jelenti azt, hogy minden kijáró macska fertőzött, vagy hogy a benti macskák teljesen védettek lennének. A lakásban tartott állatok is elkaphatnak bizonyos fertőzéseket, például fertőzött állattal vagy szennyezett tárgyakkal történő érintkezés útján.

A kockázat csökkentésében mindkét esetben fontos az állatorvosi ellenőrzés, a szükséges védőoltások, valamint a külső és belső paraziták elleni védekezés.

Kiknek kell különösen odafigyelniük a macskáktól elkapható fertőzésekre?

A legtöbb egészséges felnőtt számára a megfelelően gondozott macskával való együttélés alacsony fertőzési kockázattal jár. Bizonyos csoportoknál azonban nagyobb óvatosság indokolt.

Ide tartoznak a várandós nők, a kisgyermekek, az idősek és a legyengült immunrendszerű emberek. Utóbbiak közé tartozhatnak például a szervátültetésen átesett betegek, bizonyos daganatellenes kezelésekben részesülők vagy más okból immunszuppresszív gyógyszert szedők.

Számukra különösen fontos az alomtálca biztonságos tisztítása, a karmolások és harapások elkerülése, valamint a beteg állatok mielőbbi állatorvosi vizsgálata. A fokozott óvatosság azonban általában nem jelenti azt, hogy le kellene mondaniuk a macskatartásról.

Hogyan előzhetők meg a macskáktól elkapható fertőzések?

A zoonózisok megelőzésének alapja a rendszeres állatorvosi ellátás, a megfelelő parazitamentesítés és a higiéniai szabályok betartása. Az alomtálcából naponta érdemes eltávolítani az ürüléket, tisztítás után pedig alaposan kezet kell mosni.

A bolhák elleni védekezés nemcsak a macska kényelme miatt fontos, hanem bizonyos fertőzések, például a macskakarmolási betegség kockázatának csökkentésében is szerepet játszik. A féreghajtás gyakoriságát az állat életmódja és egyéni kockázata alapján állatorvossal célszerű meghatározni.

A karmolásokat és harapásokat azonnal meg kell tisztítani. A macskaharapások különösen könnyen elfertőződhetnek, ezért a bőrt áthatoló harapás után mielőbbi orvosi vizsgálat javasolt, különösen kézen vagy ízület közelében keletkezett sérülés esetén.

A legfontosabb, hogy a macskák nem általános fertőzésforrások, hanem olyan társállatok, amelyek bizonyos kórokozókat más állatokhoz hasonlóan hordozhatnak. A fertőzési útvonalak ismerete és a megfelelő megelőzés lehetővé teszi, hogy az ember és a macska biztonságosan éljen együtt.