Zoonózis

Vajon ismer zoonozisokat?

A zoonózis olyan betegség, amely állatokról emberre is átterjedhet. A fertőzés akkor következik be, amikor a baktériumokkal, vírusokkal, parazitákkal és gombákkal fertőzött állat emberrel érintkezik.

Jelenleg több mint 200 betegséget sorolnak zoonózisok közé. Ezek közé tartoznak a kullancsok által terjesztett betegségek, mint például a Lyme-kór, a vadon élő állatok által terjesztett betegségek, például a veszettség, a haszonállatok által terjesztett betegségek, például a szarvasmarhák tuberkulózisa, valamint a szúnyogok által terjesztett betegségek, mint például a nyugat-nílusi vírus, a malária és a sárgaláz.

A zoonózisos betegségek lehetnek globálisak, de előfordulhatnak a világ egy adott régiójában is. A koronavírus 2 (SARS-CoV-2) súlyos akut légúti szindróma (SARS-CoV-2) által okozott 2019-es koronavírus-betegség (COVID-19) világjárvány zoonózisos megbetegedésként került besorolásra, azonban ez még nem erősíthető meg.

A zoonózisos betegségek száma növekedhet, ahogy a világméretű utazások aránya, a globalizáció és az állatok élőhelyeinek emberi pusztítása tovább növekszik.

Ember-állat érintkezés

Az ember többféle módon kerülhet kapcsolatba állatokkal. Az emberek elsősorban védelem céljából kezdték el az állatok háziasítását. Az ember évezredek óta tenyésztett haszonállatokat élelemforrásként.

A globalizáció és a világméretű utazások megnövekedett száma következtében a zoonózisos betegségek, amelyek egykor bizonyos földrajzi helyekre korlátozódtak, mára világszerte megjelennek.

Hogyan terjednek a kórokozók?

A zoonózisos betegségek terjedésének számos módja van. Az ember kullancscsípés vagy szúnyogcsípés, nem eléggé átsütött vagy nyers hús evésekor, illetve egy fertőzött állat nyálával, vérével, vizeletével vagy ürülékével való érintkezéskor fertőződhet meg.

Direkt kontaktus: nyállal, vérrel, vizelettel, széklettel vagy más testnedvvel való érintkezés útján, valamint simogatás, érintés, harapás vagy karmolás révén.

Indirekt kontaktus: olyan tárggyal, felülettel való érintkezés során, amelyet az állat érintett korábban (pl. akvárium, állatketrec, baromfiól, növények, talaj, állateledel, vizes tálka).

Vektor útján: kullancs-, bolha- (pestis esetén) vagy szúnyogcsípés által; ilyenkor a gazdaállat hordozó szerepet tölt be.

Fertőzött étel fogyasztása: jellemzően pasztörizálatlan tej, nem megfelelően megfőtt vagy átsütött tojás és hús, fertőzött állati ürülékkel szennyezett nyers zöldség vagy gyümölcs fogyasztásával.

Fertőzött víz fogyasztása: fertőzött állat ürülékével szennyezett víz által.

Kire veszélyes?

Az 5 év alatti gyermekek, a terhes nők, a 65 év feletti felnőttek, valamint a legyengült immunrendszerűek különösen érzékenyek a zoonózisos betegségekre. Azonban számos óvintézkedést megtehet az ember, hogy megvédje magát.

A zoonózisok megelőzése

• Fontos, hogy rendszeresen használjunk rovarriasztót, hogy megelőzzük a szúnyogok és kullancsok csípését. Szintén fontos ellenőrizni, hogy a szabadban töltött idő után nincs-e kullancs a bőrön.
• Megfelelő kézhigiénia és rendszeres kézmosás: állatok környezetében való tartózkodás után mindig mosson kezet, akkor is, ha nem érintette meg az állatot.
• Ügyeljen az élelmiszerek megfelelő tárolására.
• Lehetőleg kerülje az állatharapásokat és karmolásokat.

Veszettség elleni védelem

Fontos megbizonyosodni az állat veszettség elleni oltásának meglétéről és annak érvényességéről, amelyet az állat egészségügyi kiskönyvében (vagy állatútlevelében) tekinthet meg. Ha az oltottság nem bizonyítható, a kezelés során úgy kell eljárni, mintha az állat veszett lett volna. A harapás tényéről a kezelőorvos értesíti az illetékes kormányhivatalt, ahol az esetet kivizsgálják. Indokolt esetben az állatot megfigyelve eldöntik, szükséges-e veszettség elleni védőoltás.

Mikor forduljon orvoshoz?

Állatharapás esetén az esetleges fertőzés és egyéb szövődmények elkerülése érdekében a legtöbbször orvosi ellátás szükséges. Ez alól csak az olyan sebek kivételek, amikor a bőr rétegeit nem szakította át az állat harapása, így nincs szükség speciális tisztításra.

Állatharapás esetén ne várja meg a seb elfertőződésének jeleit! Keresse fel a területileg illetékes kórház traumatológiai, baleseti vagy sürgősségi ügyeletét!

Az orvos számára az ellátás során fontos információk:

• Milyen állat harapta meg?
• Mik voltak a körülmények?
• Volt-e az állatnak érvényes veszettség elleni oltása?
• Mikor kapott utoljára tetanusz elleni védőoltást?

Összegezve

• A zoonózis olyan betegség, amely állatról emberre is átterjedhet.
• Több mint 200 betegséget sorolnak zoonózisok közé.
• Az 5 év alatti gyermekek, a terhes nők, a 65 év feletti felnőttek és a legyengült immunrendszerűek különösen érzékenyek a zoonózisos betegségekre.

Hasonló cikk a témában

Ha kullancscsípés után ez a két tünet jelentkezik, feltétlen menjen orvoshoz!