Kaposi-szarkóma
A Kaposi-szarkóma névadója a Kaposváron született magyar orvos (1837-1902), akinek neve a veleszületett immunhiányos állapot (AIDS) világjárvánnyal kapcsolatosan vált világszerte ismert, jóllehet a Kaposi-szarkóma HIV fertőzés hiánya mellett is bárkinél előfordulhat. A Kaposi-szarkóma lényegében a kiserek belhártyájának (endotélium) rosszindulatú burjánzása.
A betegség okozója a 8-as típusú humán herpeszvírus (HHV-8). Négy formáját szokás elkülöníteni:
- endémiás: egyes körülírt földrajzi helyeken jóval gyakrabban fordulnak elő. Ez főként Afrika egyes területein és gyermekeknél figyelték meg,
- epidémiás: olykor járványokat is okoz,
- immunszupprimáltak között előforduló: immungyengítő kezelés (daganatos, immunológiai betegségben szenvedőknél, szervátültetetteknél) mellett előforduló,
- AIDS-hez társuló.
AIDS-hez társuló.
A Kaposi-szarkóma előfordulása
Jellemzően 40 év felett fordul elő, férfiaknál 15-ször gyakoribb, mint nőknél. Lévén fertőzéses betegség járványokat okozhat, különösen a legyengült immunrendszerű egyéneket támadja meg (ld. fentebb). Különösen gyakori Közép-Európában, a Földközi-tenger vidékén és a szubszaharai régiókban, ill. ezekről a vidékekről származóknál. A férfiak dominanciájának lehetséges magyarázata, hogy a Kaposi-szarkóma főként férfi homoszexuálisok betegsége. Vélhetően tehát szexuális úton (is) terjed, és a gyakori partnerváltás (promiszkuitás) elősegíti a terjedését. A Földközi-tenger környékén főként a falusi zsidó lakosság körében fordul elő és azoknál, akik genetikailag fokozottabban hajlamosak cukorbetegségre.
Európán és az Egyesült Államokban a korszerű HIV kezelés hatására a Kaposi-szarkóma gyakorisága csökken. Afrika egyes vidékein (Zambia, Uganda) viszont mára már a leggyakoribb rosszindulatú daganatok közé lépett elő.
A Kaposi-szarkóma okai
A Kaposi szarkómát a 8-as típusú humán herpeszvírus (KSHV = Kaposi sarcoma herpes virus) okozza hormonális és genetikai hajlam talaján. A vírus a testnedvek közvetítésével terjed.
A Kaposi-szarkóma tünetei
A Kaposi-szarkóma lilásvörös foltok, vagy a bőrből kiemelkedő plakkok formájában jelenik meg a bőr és nyálkahártya felszínén, illetve a belső szervekben. Alakilag számos formáját különítik el. Gyakorta a lábszárakon kezdődik nyiroködéma kíséretében.
A Kaposi-szarkóma lefolyása
A betegség előrehaladottságának jellemzésére számos stádiumbeosztást kidolgoztak, melyek olykor a kiváltó okot is figyelembe veszik. A betegség nem gyógyítható, de jól kezelhető. Egyeseknél csak néhány helyi daganatra korlátozódik, máskor az egész szervezetben szétszóródik, vérzés, vérmérgezés (szepszis), üreges szerv perforációja, létfontosságú ér elzáródása, stb. miatt halálos betegség. A prognózisra csak a betegség megfigyeléséből lehet következtetni, és nagyban függ az alapbetegségtől. Eleve halálos alapbetegség, pl. AIDS esetén a Kaposi-szarkóma általában progresszív.
A Kaposi-szarkóma diagnózisa
A betegség azonosítása sebészileg kimetszett szövetek szövettani vizsgálatával történik. A betegség kiterjedését nagy felbontóképességű képalkotó eljárással (CT, MRI, PET) lehet feltérképezni.
A Kaposi-szarkóma terápiája
A Kaposi-szarkóma eredményes kezelésének előfeltétele az alapbetegség eredményes gondozása. Emellett a daganatok helyileg kezelhetők, pl.:
- Helyi fagyasztással
- Lézerpárologtatással
- Sebészi kimetszéssel
- Besugárzással
- Helyileg alkalmazott citosztatikus injekciókkal
- Egyes A-vitamin származékokkal
Egyes A-vitamin származékokkal
Szokás kombinált rákellenes gyógyszeres kezelést is alkalmazni, de ennek jelentősége erősen korlátozott, mert a Kaposi-szarkómát, sok esetben, pont ezek az immungyengítő hatású gyógyszerek okozzák.
Olykor immunterápiát alkalmaznak (pl. interferon), de az eredmények nem meggyőzőek.
A Kaposi-szarkóma megelőzése
A betegség lehetséges megelőzése ma még lényegében az AIDS hatékony megelőzését jelenti (pl. monogámia, biztonságos szex gyakorlata, óvszer használata, stb.). A megelőzést szolgálja a véradók HHV-8 vírusra történő szűrése is.
