Az antibiotikum-rezisztencia világszerte egyre súlyosabb egészségügyi probléma, amely miatt korábban jól kezelhető bakteriális fertőzések is nehezebben gyógyíthatóvá válhatnak. Szegedi kutatók most olyan új tudományos keretrendszert dolgoztak ki, amely segíthet már a gyógyszerfejlesztés korai szakaszában előre jelezni, milyen könnyen válhatnak ellenállóvá a baktériumok egy új antibiotikummal szemben.
- A szegedi kutatók új tudományos keretrendszert dolgoztak ki, amely előre jelezheti az antibiotikum-rezisztencia kialakulását a gyógyszerfejlesztés korai szakaszában.
- Öt fő tényező alapján vizsgálják a rezisztencia kockázatát: genetikai változások, a túlélés és ellenállás kapcsolata, rezisztencia tartóssága, keresztrezisztencia lehetősége, és a rezisztencia gének egészségügyi veszélye.
- Az új rendszer öt kategóriába sorolja az antibiotikumokat az alapján, mekkora kockázatot jelent a rezisztencia kialakulása.
- A mesterséges intelligencia felhasználása segíthet a rezisztencia előrejelzésében, nagymennyiségű genetikai adat elemzésével.
- A megközelítés fő célja hosszabb ideig hatékony antibiotikumok fejlesztése, amely elősegítheti az antibiotikum-rezisztencia megfékezését a jövőben.
A Szegedi Biológiai Kutatóközpont szakembereinek munkájáról a HVG számolt be. A Nature Reviews Microbiology tudományos folyóiratban megjelent publikáció szerzői, Pál Csaba, Szili Petra és Juhász Szilvia arra hívják fel a figyelmet, hogy az új antibiotikumok fejlesztése során nem elegendő kizárólag azt vizsgálni, mennyire hatékonyan pusztítják el a baktériumokat. Már a fejlesztés kezdetén érdemes felmérni azt is, milyen gyorsan és milyen módon alakulhat ki velük szemben ellenálló képesség.
Miért jelent egyre nagyobb veszélyt az antibiotikum-rezisztencia?
Az antibiotikumok a bakteriális fertőzések kezelésének alapvető eszközei, azonban a baktériumok képesek alkalmazkodni a gyógyszerek hatásához. Az antibiotikum-rezisztencia azt jelenti, hogy bizonyos baktériumok olyan tulajdonságokra tesznek szert, amelyek révén egy adott antibiotikum már nem képes megfelelően elpusztítani őket vagy megakadályozni a szaporodásukat.
Az ellenálló képesség genetikai mutációk révén is kialakulhat, de a baktériumok egymástól is átvehetnek rezisztenciáért felelős géneket. Ez utóbbi folyamatot horizontális géntranszfernek nevezik.
A rezisztens baktériumok által okozott fertőzések kezelése nehezebbé válhat, hosszabb kórházi ellátást tehet szükségessé, és bizonyos esetekben súlyos szövődményekhez vezethet.
A gyógyszerfejlesztés egyik legnagyobb kihívása, hogy egy új antibiotikum kezdetben hatékonynak bizonyulhat, később azonban megjelenhetnek olyan baktériumváltozatok, amelyek már ellenállnak a kezelésnek.
Öt szempont alapján jeleznék előre a baktériumok ellenálló képességét
A magyar kutatók olyan keretrendszert javasolnak, amely öt alapvető tényező vizsgálatával segíthet felmérni az antibiotikum-rezisztencia kialakulásának kockázatát.
Az első szempont azt vizsgálja, milyen genetikai változások révén válhatnak a baktériumok ellenállóvá. Ide tartoznak a spontán mutációk és a más baktériumoktól átvett rezisztenciagének is.
A második tényező az ellenálló képesség és a baktériumok életképessége közötti kapcsolat. Korábban gyakran abból indultak ki, hogy a rezisztencia kialakulása hátrányt jelent a baktérium számára, például lassabb szaporodással jár. Ez azonban nem minden esetben igaz: bizonyos genetikai változások mellett a baktériumok megőrizhetik életképességüket, sőt egyes esetekben a megbetegítő képességük is fokozódhat.
A harmadik szempont a rezisztencia tartóssága. A kutatók azt vizsgálnák, hogy az ellenálló képesség mennyire marad stabil a baktériumpopulációban, illetve milyen további mutációk segíthetik a fennmaradását.
A negyedik tényező a keresztrezisztencia lehetősége. Ez akkor jelentkezik, amikor egy baktérium egy antibiotikummal szembeni alkalmazkodása miatt más gyógyszerekkel szemben is ellenállóvá válik.
Az ötödik szempont a rezisztenciagének egészségügyi kockázata, különös tekintettel arra, hogy mennyire könnyen terjedhetnek, és előfordulnak-e emberi megbetegedést okozó baktériumokban.
Öt kategóriába sorolnák az antibiotikumokat
A kutatók egy ötfokozatú osztályozási rendszert is javasolnak, amely megmutathatja, mekkora kockázatot jelent a rezisztencia kialakulása egy adott antibiotikum esetében.
Az első kategóriába azok a gyógyszerek tartoznának, amelyekkel szemben a baktériumok csak ritkán vagy korlátozott módon képesek ellenállóvá válni. A második csoportba olyan antibiotikumok kerülnének, amelyeknél a rezisztencia kialakulása jelentős hátránnyal jár a baktériumok számára, például csökkenti a szaporodási képességüket.
A harmadik kategóriában az ellenálló képesség csak bizonyos baktériumfajokban vagy törzsekben alakulhat ki. A negyedikbe azok a szerek tartoznának, amelyekkel szemben viszonylag könnyen és széles körben létrejöhet rezisztencia.
Az ötödik kategória jelentené a legnagyobb kockázatot. Ide azok az antibiotikumok kerülnének, amelyekkel szemben az ellenálló képesség kialakulása akár a baktériumok fertőzőképességének vagy terjedésének fokozódásával is együtt járhat.
A rendszer segítségével a gyógyszerfejlesztők már korán felismerhetnék, mely hatóanyagok esetében jelenthet különösen nagy problémát a későbbi rezisztencia.
A mesterséges intelligencia is segíthet az új antibiotikumok fejlesztésében
A szegedi kutatók szerint a mesterséges intelligencia és a gépi tanulás fontos szerepet kaphat az antibiotikum-rezisztencia előrejelzésében. Ezek a módszerek nagy mennyiségű genetikai, molekuláris és evolúciós adatot elemezhetnek, és segíthetnek felismerni azokat a mintázatokat, amelyek az ellenálló képesség kialakulására utalnak.
Ez a megközelítés lehetővé teheti, hogy a kutatók ne csak a baktériumok elpusztítására alkalmas vegyületeket keressék, hanem olyan antibiotikumokat fejlesszenek, amelyekkel szemben nehezebben alakul ki rezisztencia.
A javasolt keretrendszer ugyanakkor még nem jelenti azt, hogy a kutatók már minden új antibiotikum esetében pontosan meg tudják jósolni az ellenálló képesség kialakulását. A publikáció egy tudományos megközelítést mutat be, amelynek gyakorlati alkalmazásához további vizsgálatokra lesz szükség.
Hosszabb ideig hatékony antibiotikumok születhetnek
Az új megközelítés jelentősége abban rejlik, hogy a rezisztencia kockázatát nem a gyógyszerfejlesztés végén, hanem már a kezdeti szakaszban figyelembe vennék. Ezzel csökkenthető lenne annak esélye, hogy egy ígéretes hatóanyagról csak a fejlesztés későbbi szakaszában derüljön ki, hogy a baktériumok könnyen ellenállóvá válhatnak vele szemben.
Ez a gyógyszerkutatás költségeit és kockázatait is mérsékelhetné, ami különösen fontos egy olyan területen, ahol az elmúlt évtizedekben számos gyógyszeripari vállalat visszafogta a fejlesztéseit.
A szegedi kutatók munkája tehát nem egy új antibiotikum felfedezéséről szól, hanem arról, hogyan lehetne a jövőben hatékonyabb és tartósabban alkalmazható antibakteriális gyógyszereket tervezni. Ha a módszer beválik, hosszabb távon hozzájárulhat az antibiotikum-rezisztencia elleni küzdelemhez.
Elkeserítő eredmények: a jövő antibiotikumai hatástalanok lesznek a baktériumokkal szemben
- Bélflóra helyreállítása antibiotikum után: mennyi ideig tart, mit tehetünk érte?
- Antibiotikumkúra után: mire érdemes figyelni az intim egészség kapcsán?
- Okozhat a tüszős mandulagyulladás elhúzódó lázat? Az orvos válaszol
- Fontos változás jön az állatorvosoknál – rengeteg kutya- és macskatartót érinthet
- Felnőttként is kialakulhat allergia: ez billenti félre az immunrendszert
- Okozhat az antibiotikum kúra vért a székletben? Az orvos válaszol
Gyakori kérdések az antibiotikum-rezisztenciáról
Mi az antibiotikum-rezisztencia?
Az antibiotikum-rezisztencia azt jelenti, hogy bizonyos baktériumok ellenállóvá válnak egy vagy több antibiotikummal szemben, ezért a korábban hatékony gyógyszerek már nem képesek megfelelően elpusztítani őket vagy megakadályozni a szaporodásukat. Ez komoly problémát jelent, mert a rezisztens baktériumok által okozott fertőzések nehezebben kezelhetők, hosszabb ideig tarthatnak, és súlyosabb szövődményekkel járhatnak. Fontos különbség, hogy nem az emberi szervezet válik ellenállóvá az antibiotikummal szemben, hanem maga a baktérium. A rezisztencia természetes evolúciós folyamatok révén is kialakulhat, az antibiotikumok nem megfelelő és túlzott használata azonban jelentősen elősegítheti az ellenálló baktériumok elterjedését.
Hogyan alakul ki az antibiotikum-rezisztencia?
A baktériumok genetikai állománya folyamatosan változhat. Egyes mutációk olyan tulajdonságokat eredményezhetnek, amelyek segítségével a baktérium túléli az antibiotikum hatását. Amikor antibiotikumot alkalmaznak, az arra érzékeny baktériumok elpusztulhatnak, míg az ellenálló változatok életben maradhatnak és tovább szaporodhatnak. Ezt a folyamatot szelekciónak nevezzük. A baktériumok emellett egymásnak is átadhatnak rezisztenciagéneket, így az ellenálló képesség különböző baktériumtörzsek között is terjedhet. Minél gyakrabban és indokolatlanabbul alkalmaznak antibiotikumokat, annál több lehetőség nyílik a rezisztens baktériumok szelekciójára.
Milyen betegségeket okozhatnak az antibiotikum-rezisztens baktériumok?
Az antibiotikum-rezisztens baktériumok számos fertőző betegséget okozhatnak. Előfordulhatnak húgyúti fertőzések, tüdőgyulladás, sebfertőzések, véráramfertőzések és egyes gyomor-bél rendszeri megbetegedések hátterében is. A probléma különösen súlyos lehet kórházi környezetben, ahol gyakrabban fordulnak elő legyengült immunrendszerű vagy súlyos alapbetegségben szenvedő páciensek. Egyes rezisztens baktériumok, például az MRSA, bizonyos antibiotikumokkal szemben ellenállóvá vált Staphylococcus aureus törzsek, amelyek bőr- és lágyrészfertőzéseket, súlyosabb esetben életveszélyes megbetegedéseket is okozhatnak. A rezisztencia azonban nem feltétlenül jelenti azt, hogy a fertőzés gyógyíthatatlan, mert más antibiotikumok még hatékonyak lehetnek.
Milyen tünetei vannak az antibiotikum-rezisztenciának?
Az antibiotikum-rezisztenciának önmagában nincsenek jellegzetes tünetei. A panaszokat mindig az adott bakteriális fertőzés okozza, ezért a tünetek attól függnek, hogy melyik szervet érinti a megbetegedés. Húgyúti fertőzésnél például fájdalmas vizelés és gyakori vizelési inger, tüdőgyulladásnál köhögés, láz és nehézlégzés, sebfertőzésnél pedig bőrpír, duzzanat és váladékozás jelentkezhet. Rezisztens kórokozóra utalhat, ha a megfelelően alkalmazott antibiotikumos kezelés ellenére a beteg állapota nem javul, vagy a tünetek súlyosbodnak. Ez azonban önmagában nem bizonyítja az antibiotikum-rezisztenciát, mert a kezelés sikertelenségének más okai is lehetnek.
Hogyan állapítható meg, hogy egy baktérium antibiotikum-rezisztens?
Az antibiotikum-rezisztencia kimutatásához általában mikrobiológiai vizsgálatra van szükség. Az orvos a fertőzés helyétől függően vizelet-, vér-, köpet-, sebváladék- vagy más mintát kérhet. A laboratóriumban azonosíthatják a kórokozót, majd antibiotikum-érzékenységi vizsgálattal megállapíthatják, hogy mely gyógyszerek lehetnek hatékonyak ellene. Ezt a vizsgálatot gyakran antibiogramnak is nevezik. Az eredmény segíthet abban, hogy az orvos célzottan válassza ki a megfelelő antibiotikumot. Nem minden fertőzés esetén szükséges tenyésztés, de visszatérő, súlyos vagy kezelésre nem reagáló fertőzéseknél különösen fontos lehet.
Mi történik, ha egy antibiotikum már nem hat?
Ha egy baktérium ellenálló az alkalmazott antibiotikummal szemben, az orvos másik hatóanyagot választhat, lehetőség szerint a mikrobiológiai vizsgálat eredménye alapján. Előfordulhat, hogy szájon át szedhető gyógyszer helyett intravénás kezelésre vagy kórházi ellátásra van szükség. Bizonyos fertőzéseknél a gyógyszeres kezelés mellett egyéb beavatkozás, például tályogmegnyitás vagy fertőzött eszköz eltávolítása is szükséges lehet. A kezelés módját mindig a fertőzés súlyossága, a baktérium érzékenysége és a beteg általános állapota határozza meg. Fontos, hogy a páciens ne váltson önállóan antibiotikumot, és ne kezdjen el korábbról megmaradt gyógyszert szedni.
Okozhat antibiotikum-rezisztenciát, ha valaki túl gyakran szed antibiotikumot?
Igen, a gyakori antibiotikum-használat növelheti annak esélyét, hogy a szervezetben rezisztens baktériumok szelektálódjanak. Ez különösen akkor jelent problémát, ha az antibiotikumot indokolatlanul, például vírusfertőzés kezelésére alkalmazzák. A megfázást, az influenzát és a legtöbb vírusos torokgyulladást antibiotikummal nem lehet meggyógyítani, mert ezek a gyógyszerek a baktériumok ellen hatnak, nem a vírusok ellen. Ugyanakkor a szükséges antibiotikum-kezeléstől sem kell tartani: megfelelő orvosi javallat esetén az antibiotikum életmentő lehet. A cél nem az antibiotikumok teljes kerülése, hanem az indokolt és szakszerű alkalmazásuk.
Miért fontos pontosan betartani az antibiotikum szedésére vonatkozó előírásokat?
Az antibiotikumot az orvos által meghatározott adagban, gyakorisággal és ideig kell alkalmazni. A túl alacsony adag, a rendszertelen gyógyszerszedés vagy az önkényes változtatás csökkentheti a kezelés eredményességét. Ugyanakkor az sem helyes, ha valaki a szükségesnél tovább szedi a gyógyszert, mert a felesleges antibiotikum-expozíció is hozzájárulhat a rezisztencia kialakulásához. A korszerű kezelési ajánlások egyes fertőzéseknél már rövidebb antibiotikum-kúrákat javasolnak, mint korábban. Ezért nem az a szabály, hogy minden esetben minél tovább kell szedni az antibiotikumot, hanem az, hogy a felírt kezelést pontosan követni kell. Ha a tünetek megszűnnek, vagy mellékhatás jelentkezik, a gyógyszer elhagyásáról a kezelőorvossal kell egyeztetni.
Elkapható az antibiotikum-rezisztens baktérium másik embertől?
Igen, egyes antibiotikum-rezisztens baktériumok emberről emberre is terjedhetnek. A fertőzés vagy a tünetmentes hordozás terjedési módja a baktérium típusától függ. Egyes kórokozók közvetlen érintkezéssel, szennyezett kézzel vagy tárgyakkal, mások légúti váladék útján terjedhetnek. Az antibiotikum-rezisztens baktériumok jelenléte nem minden esetben okoz betegséget: előfordulhat, hogy valaki tünetmentesen hordozza őket a bőrén vagy a bélrendszerében. A megfelelő kézhigiéné, a sebek tisztán tartása és az egészségügyi intézmények fertőzésmegelőzési szabályainak betartása fontos szerepet játszik a terjedés visszaszorításában.
Hogyan lehet megelőzni az antibiotikum-rezisztencia kialakulását?
Az egyik legfontosabb megelőzési lehetőség az antibiotikumok felelős használata. Antibiotikumot kizárólag orvosi javaslatra szabad szedni, és nem ajánlott másnak felírt vagy korábbi kezelésből megmaradt gyógyszert alkalmazni. A fertőzések megelőzése szintén csökkentheti az antibiotikum-használat szükségességét. Ebben szerepet játszik a rendszeres kézmosás, az ajánlott védőoltások felvétele, az élelmiszer-higiéniai szabályok betartása és a fertőzések megfelelő ellátása. Az antibiotikum-rezisztencia elleni küzdelem ugyanakkor nem kizárólag az egyének felelőssége: az egészségügyi ellátásban, az állatgyógyászatban és az élelmiszer-termelésben alkalmazott antibiotikumok körültekintő használata is nélkülözhetetlen.
Veszélyesebb egy antibiotikum-rezisztens baktérium, mint egy hagyományos?
Nem feltétlenül. Az antibiotikum-rezisztencia és a baktérium megbetegítő képessége két különböző tulajdonság. Egy ellenálló baktérium nem szükségszerűen okoz súlyosabb betegséget, mint az antibiotikumokra érzékeny változata. A rezisztencia azonban megnehezítheti a megfelelő kezelés kiválasztását, és emiatt növelheti a szövődmények, a hosszabb kórházi tartózkodás és a kedvezőtlen kimenetel kockázatát. Egyes genetikai változások a baktériumok életképességét vagy fertőzőképességét is befolyásolhatják, de ez nem minden rezisztens kórokozóra jellemző. A fertőzés veszélyességét a baktérium típusa mellett a beteg életkora, immunrendszerének állapota és az esetleges alapbetegségek is meghatározzák.
Megoldhatják az új antibiotikumok az antibiotikum-rezisztencia problémáját?
Az új antibiotikumok fejlesztése nélkülözhetetlen, de önmagában nem jelent végleges megoldást. A baktériumok az új hatóanyagokkal szemben is képesek lehetnek ellenállóvá válni. Ezért különösen fontosak azok a kutatások, amelyek már a gyógyszerfejlesztés kezdetén megpróbálják előre jelezni a rezisztencia kialakulásának valószínűségét. A szegedi kutatók által kidolgozott új keretrendszer is ezt a célt szolgálja: segítségével a jövőben olyan antibiotikumok fejlesztése válhat lehetővé, amelyekkel szemben nehezebben alakul ki ellenálló képesség. A módszer azonban még nem jelenti azt, hogy a rezisztencia minden esetben pontosan előre jelezhető. A hosszú távú eredményekhez az új gyógyszerek mellett megfelelő diagnosztikára, fertőzésmegelőzésre és felelős antibiotikum-használatra is szükség van.
Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en,Tiktok-on is!